Szabadság GYES után: gyakori kérdések

Bár jelenleg is tárgyalnak a Munka Törvénykönyve módosításáról, néhány változás már augusztus 1.-től is életbe lépett. A kisgyermekes anyákat elsősorban a GYED alatt felhalmozódó fizetett szabadsággal kapcsolatos változások érintik. Mivel olvasóinktól több kérdés is érkezett, egy munkajogi kérdésekben jártas szakértőt hívtunk segítségül a jogszabály értelmezéséhez.

Szabadság GYED alatt: mikortól érvényes?

A módosítás szerint augusztus 1-től csak a GYED első hat hónapjában halmozódik fel rendes szabadság, amit később ki lehet venni. (Eddig a GYED első évében halmozódott a szabadság). Kikre vonatkozik a változás? Mi a helyzet azoknál, akik most töltik az első évüket GYED-en, vagy akik már túl is vannak az első éven, de még nem mentek vissza dolgozni? Erről kérdeztük Horváthné Pelyva Erzsébetet, az Anyabarát.hu szakértőjét.

– „Ha a módosított törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést, akkor a módosítást a hatálybalépést követően induló ügyekre kell alkalmazni – magyarázza a szakértő. – Az azt megelőzően indulóknál pedig az ügy indulásakor hatályos jogszabályt kell alkalmazni még akkor is, ha azt időközben hatályon kívül helyezték. Ez a törvényben előírt szabályozási átmenet vonatkozik minden jogszabályra.

A  Munka Törvénykönyv 211.§ (5) bekezdése – ami kimondja, hogy a szabadságra jogosító idő új szabályait az Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011.évi CV. tv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni – csak 2011. december 01-én lép hatályba.

Tehát a munkáltatónak azt kell eldöntenie, hogy az „eljárási cselekmény”, azaz a GYED, mikor kezdődött, és a kezdetekor mely változat volt hatályban. Pl. ha a fizetés nélküli szabadság a módosított Mt. hatálybalépését megelőzően kezdődött, akkor még 1 év rendes szabadság jár a munkavállalónak. Ha a hatálybalépést követően, vagyis 2011.  aug. 1-én vagy utána kezdődött a szabadság, akkor már csak 6 hónap.”

A szülés utáni 24 hétben járó szülési szabadság (TGYÁS) idejére járó szabadságot nem módosították, arra az időszakra változatlanul jár szabadság.

Szabadság kiadása GYED/GYES után

Az új szabályok szerint a munkába visszatérés után 183 napon belül kell kiadni most már a szabadságot, és meg lehet pénzben is váltani. Ez a szabály kikre vonatkozik?

– „A esedékesség évétől eltérő felhalmozott szabadság kiadásánál vizsgálni kell, hogy mikor szűnt meg az akadályoztatás, azaz a fizetés nélküli szabadság, a módosítás előtt, vagy után és ennek megfelelően kell alkalmazni a 30 vagy 183 napos szabályt. – mondja Horváthné Pelyva Erzsébet.

A szabadság pénzbeli megváltására vonatkozóan külön belekerült az Mt.-be, hogy a módosítást követően megszűnt fizetés nélküli szabadságoknál lehet alkalmazni. Gyakorlatilag azoknál is alkalmazható, akik még 1 év rendes szabadságra jogosultak, de ezekben az esetekben is csak az első 6 hónapra járó szabadságra köthető a megállapodás. Feltétel, hogy a megállapodást a visszatérést követően kell megkötni.”

A munkába visszatérés bejelentése

– „A visszatérés jelzésére nincs külön előírás, sem írásbeli, sem alaki kötöttség. Személy szerint mindenképpen az írásos formát javaslom, mert a kötelező foglalkoztatás határidőhöz kötött, és így elkerülhető a határidő betartásával kapcsolatos vita – tanácsolja a szakértő. – Legkésőbb a 30 ill. 60 nap kivárás után kötelező a foglalkoztatás, vagy az állásidőre járó személyi alapbér fizetése. Ha a határidő után a munkáltató nem tesz eleget az előbbi kötelezettségek valamelyikének, a munkavállaló az OMMF-hez fordulhat, vagy bírósághoz.

Ha a szülő nem jelenti be a visszatérési szándékát, a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadság megszűnéséig nincs foglalkoztatási kötelezettsége, a szülő addig marad  fizetés nélküli szabaságon, amíg azt korábban kérte.  Természetesen, ha közben jelzi a munkáltatójának, hogy munkába állna, mert megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, akkor az a bejelentés napja, és attól kezdve kell számítani a 30 ill. 60 napot.

Elháruló akadályok

A Jól-Lét Alapítvány évek óta segítséget nyújt kisgyermekes szülőknek az elhelyezkedésben. A szervezettől arról érdeklődtünk, hogy szerintük ezek a változások javítják-e a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetét.

– „A szabadságok kifizetése anyagi megterhelés a munkáltatók egy igen jelentős része számára, ám a munkavállalók részére kétségtelen veszteség a módosítás – mondja Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője. – A cél az intézkedés mögött a munkáltatók terheinek csökkentése, ill. a gyermekvállalás előtt álló nők alkalmazásával járó pluszterhek alóli mentesítésük, ami munkáltatói szempontból egy elháruló akadály lehet, bár nem fogja megoldani a diszkriminációt. Az természetesen problémás, hogy mindaddig, míg nincs megoldva a gyermek(ek) elhelyezése, a szabadság kiadása/kifizetése jövedelmet jelentene a dolgozó nőnek, így most ez az összeg csökken.

A 183 nap alatt kiadható szabadság viszont pozitív, mivel így a kisgyermek közösségbe való beszokásával kapcsolatos kezdeti nehézségek, oviszünetek stb. esetén a munkavállaló jogszerűen tud kivenni szabadságot, és nem kell betegszabadságra mennie, vagy szívességet kérnie. Mind a munkavégzés iránti motivációt, mind a munkahelyhez fűződő biztonságérzetet erősíti, ha tudja, hogy neki a kezdetektől teljesítenie kell, viszont, ha szükséges, el tud menni szabadságra. A munkahely megőrzése szempontjából ez az intézkedés azért is pozitív, mert a munkáltatót türelemre inti a kisgyermekes munkavállaló irányában, továbbá a hosszú távú alkalmazásra törekvést erősíti, és jelzi egyben.

Ami a visszatérés tervezett időpontjának bejelentésére vonatkozó kötelezettséget illeti, egyértelműen pozitív intézkedés, hiszen mindkét fél számára megkönnyíti, ösztönzi a tervezést, ami a megoldás kialakítása irányában hathat akkor is, ha vissza tudják/akarják venni a munkavállalót, és akkor is, ha nem” – mondja Keveházi Katalin.