Sok pár számára jelent nehézséget, hogy a gyerekek megszületése után, hogyan oldják meg, hogy mindketten jó szülők lehessenek, és a munkahelyükön is megállják a helyüket. Ebben a helyzetben segíthet egy családi karriertanácsadás, amelynek az a lényege, hogy a pár – akár még a gyerekek megszületése előtt – leül megbeszélni, melyikük mit szeretne elérni a hivatásában, és milyen családi életre vágyik.
A Tudatos Életért Egyesület a Növekvő Hold Alapítvánnyal közösen erre adott lehetőséget egy ingyenes tréninggel. A tréningről, a közös családi karriertervezés lehetőségeiről a Tudatos Életért Egyesület két trénerével, Ruttkay Eszterrel, és Rosta Ágnessel beszélgettünk.
Ágnes: Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a résztvevők ráláthassanak, hogyan kellene együttműködniük, hogy mindketten haladhassanak előre. Szembesültek olyan kérdésekkel, hogy mit szeretnének együtt elérni, mikor érzik sikeresnek magukat, tudják-e egymásról, hogy a másik mitől érzi annak magát, hogyan tudják megosztani a családdal járó terheket. Az a cél, hogy két, a munkájában is sikeres szülő nevelje a gyerekeket, mindketten a lehető legtöbbet hozzák ki mind a munkából, mind a magánéletből. Fontos belátni egy pár mindkét tagjának, hogy kompromisszumokat lehet és kell kötni a kölcsönös előnyökért.
– Nagyon bizonytalan világban élünk, hogyan lehet reálisan karriert tervezni manapság?
Eszter: A karriertervezésnek az az értelme, hogy ne csak sodródjunk a világban. Lehet, hogy az ember nem tudja befolyásolni, hogy megszűnik a munkahelye, de ha egy negatív vagy pozitív tényező úgy jön az életünkbe, hogy van egy előzetes elképzelésünk, akkor könnyebben tudunk dönteni, hogy merre haladjunk tovább. Ha van egy alapunk, akkor a változást sokkal rugalmasabban tudjuk kezelni, mint amikor nincs. Ha kitűzzük a célt, akkor a lépéseket is jobban látjuk. A családi karriertervezésnél még fontosabb, hogy lássuk, hogyan illeszkednek két ember tervei egymáshoz, mikor hogyan tudják támogatni egymást. Ki mikor vonul egy picit háttérbe, koncentrál az otthoni dolgokra, a gyerekekre, hogy a másik a munkában tudjon kibontakozni. Így már könnyebb tervezni a tanulást, a munkahelyi előrelépést úgy, hogy abból otthon sem lesz konfliktus.
Ágnes: Amikor még postaládákba dobtuk a levelet, és elindultunk keresni egy postaládát, mindenen megakadt a szemünk az utcán, ami piros volt és négyszögletes. Így van ez a karrierünkkel is. Ezen a tréningen is folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy mindenki szereti sikeresnek érezni magát. Sokkal könnyebb úgy sikert elérni, ha tudjuk, mi a célunk. Mert ha nem tudjuk, hogy azt szeretnénk elérni, hogy középvezető vagy elfogadott szakértők legyünk, akkor kevésbé tudunk örülni neki még akkor is, ha ezt elértünk.
– Egyformán fontos a karriertervezés a nőnek és a férfinak?
Eszter: Egy édesapa osztotta meg velünk a tapasztalatait egy tréningen, hogyan élte meg azt, amikor nem hangolta össze a munkáját és a családi életét. Úgy fogalmazott, hogy család nélkül nincs karrier, és karrier nélkül nincs család. Már az is jelentős előrelépés, ha egy pár úgy dönt, részt vesz egy ilyen tréningen, és a felek úgy érzik, képesek a másik fél szemszögéből is nézni egy kicsit a közös életüket.
Ágnes: A nők már akkor döntést hoznak, amikor megfogan a gyerek, hiszen vállalják a terhességet, a szülést. A férfiak később szembesülnek azzal, hogy áldozatot kell hozniuk a közös életükért, mégpedig a gyerek megszületése után, mert akkor ők lesznek a családfenntartók. A tréningünk abban segít, hogy a párok megértsék, hogy egyenrangú partnerek a kapcsolatban, a feladatok megoszthatók, és mindenkinek az a legjobb, ha meg is osztják egymás között. A társadalmi vélekedés ma még gyakran az, hogy a gyerekek gondozása, nevelése a nő feladata. Mi új szemléletet adunk, az a cél, hogy a család minden tagja sikeres legyen, ne csak apa. Ez azért fontos, mert ha erre nem figyel egy pár, annak a kapcsolat is áldozatul eshet.
Előfordul, hogy az életünkben nagy lehetőség adódik, mégis elbizonytalanodunk, hogy elfogadhatjuk-e, mert félünk, hogy sikerünknek családunk látja kárát. A családi karriertervezés tréning résztvevői közül egy házaspárral, Edittel és Attilával beszélgettünk arról, mire kaptak ők választ a programon.
– Mit vártatok a tréningtől?
Edit: Nyertem egy pályázaton, és lehetőségem lenne fejleszteni a vállalkozásomat, bővíteni a családi napközit, amit létrehoztam. Ugyanakkor négy gyerekünk van, a legkisebb kilenc hónapos. Ebben a helyzetben szerettem volna támogatást kapni, hogy igen, lehet a családot és a karriert együtt működtetni sikeresen, vagy pedig nem, teljesen az egyikre vagy a másikra kell koncentrálni.
Az új vállalkozás nagyon sok feladattal jár, nem tudom, hogyan tudom megoldani mindet úgy, hogy a kilenc hónapos, a 8 éves, a 9 éves és a 12 éves gyerek se lássa kárát. Kérdés számomra, hogy otthon maradjak, a család és a háztartás ügyeit irányítsam, vagy koncentráljak a karrieremre. Mielőtt megszületett a kisfiunk, ugyancsak családi napközit működtettem.
Nem szeretném abbahagyni, nem vagyok az a típus, akit kielégít a mosogatás, és az, ha elviszi a gyerekeket különórákra. Közben viszont lelkifurdalást okoz, hogy nem tudok 100%-osan csak a gyerekekre, vagy csak a vállalkozásra koncentrálni. Persze, az anyák többsége sosem tud egy feladatra koncentrálni, még akkor sem, ha nincs saját vállalkozásuk. Azt kell majd kitapasztalnunk, hogyan tudunk családként úgy együttműködni, hogy egymást tudjuk támogatni.
Attila: Mivel nagy családról van szó, dilemma számunkra, hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet. Lehetséges-e, hogy se a családi élet, se a karrier ne sérüljön? Vagy mind a kettő sérülni fog, és ezt vállalnunk kell? Az én munkám biztos háttér, elsősorban nem anyagi okok miatt kell a feleségemnek dolgozni.
– Kaptatok használható tanácsokat a tréningen?
Edit: Négy gyereknél már a napi életünk megszervezése sem egyszerű feladat. Ezeket a mindennapi apró problémákat persze megoldjuk, de azért jól jön néhány jótanács. Attila most is sokat segít, reggel ő viszi iskolába a gyerekeket, ha a napköziben nekem este is bent kell lennem, különprogram, rendezvény miatt, akkor hamarabb hazajön.
Attila: Ami számomra nagyon hasznos volt, és a gyakorlatban is tudjuk alkalmazni, az az, hogy a beszélgetések ráébresztettek minket arra, hogyan tudjuk eltolni a támogatást ebben a helyzetben a feleségem felé. A tréning rávilágított, hogy őt kell tehermentesíteni bizonyos területeken, ezzel tudunk nagyon sokat segíteni neki, hogy a karrierjére tudjon összpontosítani úgy, hogy közben a család ne sérüljön. Nekem felsővezetőként most van arra lehetőségem, hogy szabadabban szervezzem a munkabeosztásomat, és tudjak segíteni Editnek. A gyerekeket is igyekszem rávenni, hogy többet vállaljanak a feladatokból, és még több terhet vegyünk le a válláról, hogy tudjon foglalkozni a vállalkozásával.
– A gyerekek hogyan fogadják, hogy nekik is részt kell venniük a feladatokban?
Edit: Változóan. Van, amit maguktól megtesznek, például amikor délután bejönnek hozzám a napközibe, a legnagyobb segít összepakolni a kicsik után, leül velük legózni. A lányok összepakolják a saját szobájukat. Mindannyian segítenek a kerti munkában, vigyáznak a kistestvérükre. Meg lehet találni azokat a pontokat, amelyeknél ők is bekapcsolódhatnak.
Egyébként is szeretnénk őket önállóságra nevelni. Ha egyetemre mennek, akkor sem utazom majd utánuk Szegedre vagy Pécsre, hogy reggelit készítsek nekik. Addig van egy kis idejük, hogy apró lépésekben megtanulják, hogyan tudnak gondoskodni magukról, hogyan kell teát vagy tejbegrízt főzni, megszokják, hogy a szennyes ruhát kiviszik a tartóba, vagy ha lesz egy folt a ruhájukon, akkor azt minél hamarabb kiveszik, nem várnak arra, hogy én hazaérjek. Nekik is jó, ha ezeket megtanulják, de számomra is nagy könnyebbséget jelentenek az ilyen, látszólag apró dolgok is.
– Mindez nem jelent sok plusz erőfeszítést?
Attila: Rengeteg plusz erőfeszítést igényel, például az embernek meg kell elégednie 5-6 óra alvással. De szeretem a munkámat, és szeretek hazamenni a családomhoz is. Így azt tudom mondani a nap végén, hogy megéri. A tréning beszélgetései arra is jók voltak, hogy átlássam, a jelenlegi helyzetben támogatnom kell a feleségemet. Volt olyan periódus az életünkben, amikor ő segített többet nekem, most rajtam a sor.
Bródi Emília, fotók: Adrián Zoltán
A tréning létrejöttét és a cikk megjelenését a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Családbarát közgondolkodás népszerűsítésének támogatására kiírt pályázata tette lehetővé.
