Az influenza oltásról írt korábbi cikkem kapcsán sok kérdést kaptam a várandós nők oltásával és az oltás lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban. Most összegyűjtöttem a leggyakoribb kérdéseket, tévhiteket, és legújabb adatokat is a terhesség és az új influenza kapcsolatáról.
– Miben különbözik az új influenza a megszokott, szezonális influenzától?
Az új influenza nagyobb arányban okoz súlyos megbetegedéseket a fiatalok, kismamák, gyermekek körében, míg a szezonális influenza inkább az idősebb korosztályt érinti. A várandós nők és az újszülöttek körében kifejezetten magas az új influenza fertőzés és a súlyos szövődmények kockázata.
Különbözik az új influenza vírus abban is a szezonális vírustól, hogy ragályosabb, azaz könnyebben fertőz, és nagyobb mértékben, igen agresszíven támadja a tüdő sejtjeit. Ezért alakul ki tüdőgyulladás a betegség szövődményeként.
– Miért veszélyesebb az új influenza vírus a terhes nőkre nézve?
Nemzetközi adatok alapján a kórházi kezelésre szoruló új influenzás betegek 7-10%-a volt második, harmadik trimeszterben lévő várandós nő. Ez az arány azért magas, mert a lakosságnak csak kb. 1%-át teszik ki a terhes nők, vagyis a várandósoknak tízszer nagyobb a kockázatuk arra, hogy intenzív osztályos ellátásra szoruljanak, mint a nem veszélyeztetett népességbe tartozóknak.
Magyarországon eddig hat várandós nőt kezeltek intenzív osztályon, négyen szorultak gépi lélegeztetésre, és sajnos ketten meghaltak, nekik a magzataikat sem tudták megmenteni. Egyikük sem kért és kapott influenza elleni védőoltást.
Az influenzavírus a méhlepényen csak ritkán jut át, így közvetlen hatása a magzatra nincsen. Azonban az influenza megbetegedés egyik alapvető tünete, a magas láz veszélyes a magzatra, pl. idegcsőzáródási rendellenességet okozhat a terhesség első harmadában, és koraszülést az utolsó harmadban. Az intenzív osztályos ellátást igénylő súlyos állapot, a kialakuló szervi elégtelenségek szintén veszélyeztetik a magzat életét is. Ráadásul amerikai kutatások szerint az intenzív osztályon ellátottak életminősége, fizikai és lelki állapota csak 1-2 év alatt éri el újra betegség előtti szintet.
– Biztonságos-e a védőoltás a várandósok számára?
Az oltás a legjobb megoldás az influenza elleni védelem megszerzéséhez. A kockázatok és előnyök mérlegelése alapján a várandós nők számára mindenképpen javasolt az influenza elleni védőoltás. Ma már minden orvosszakmai szervezet egyöntetűen javasolja.
A tapasztalatok szerint az oltás kockázata jóval alacsonyabb, mint az influenza megbetegedésé. A világjárványt okozó H1N1 influenza elleni védőoltás ugyanúgy és ugyanazokon a helyeken készül, mint ahol a szezonális influenza eleni oltások. A szezonális influenza elleni védőoltást pedig éveken keresztül több millió várandós nő kapta meg a világon. Magyarországon mintegy egymillió ember kapta meg ezt az oltást eddig évente.
Ha egy várandós nő influenza elleni védőoltást kap, az megvédheti őt is és a babát is. Kutatások azt mutatják, hogy egy influenza védőoltásban részesült várandós nő kisebb gyakorisággal betegszik meg influenzában, mint egy olyan várandós nő, aki nem kapott influenza védőoltást. Azok a babák, akiknek az édesanyja a terhesség alatt kapott influenza elleni védőoltást, kevésbé gyakran betegszenek meg influenzában az életük első néhány hónapjában.
– A terhesség bármely szakaszában megkaphatja a védőoltást a kismama? A terhesség első harmadában miként védekezhet az influenza ellen?
Ha kismama a veszélyeztetett csoportba tartozik (pl. cukorbeteg, asztmás), mindenképpen szükséges a fokozott védelem, azaz a védőoltás.
Az egészséges kismamáknak azt kell mérlegelniük, hogy biztosan meg tudják-e védeni magukat a fertőzéstől, a vele járó magas láztól, amely a terhesség első harmadában például a magzatnál okozhat fejlődési rendellességet. A terhesség első harmadában végzett védőoltással a magzat egészséges fejlődését védik. A terhesség harmadik harmadában is védi a védőoltás a születendő gyermeket (a magas láz megelőzésével csökkenti a koraszüléskockázatát, illetve védi az újszülöttet a fertőzéstől és a súlyos lefolyású megbetegedéstől).
– Igaz-e, hogy az oltásnak sokféle káros mellékhatása lehet?
A védőoltások valójában nagyon biztonságosak, a nem kívánt következményeket jócskán túlszárnyalja az általuk biztosított egészségnyereség. Az oltásokkal kapcsolatos legtöbb nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik – azaz az oltóanyag a fertőző betegség enyhe formájára jellemző tüneteket idéz elő, ami csupán átmeneti, enyhe kellemetlenséggel jár. Súlyosabb mellékhatások az oltási szövődmények, melyek igen ritkán fordulnak elő. Oltásokkal összefüggésbe hozható haláleset pedig olyan ritkán fordul elő, hogy statisztikai értelemben vett kockázat ezekből az adatokból szinte nem is számítható.
Az új influenza elleni védőoltás gyakori mellékhatásai a fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén, fáradtságérzet, rossz közérzet. Ezek az esetek 1-10%-ban forulnak elő. Nem gyakori mellékhatásai fejfájás, izületi fájdalom, izomfájdalom, verítékezés, láz, melyek az esetek 0,1–1%-ban fordulnak elő. Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során és nem regisztráltak igazoltan az oltással összefüggő halálesetet.
Összehasonlításképpen az influenza megbetegedés kockázata a 2009-2010-es influenza szezonban az alábbiak szerint alakul:
- Influenza kialakulása – a lakosság 20%-ánál
- Kórházi kezelés, tüdőgyulladás – max. a betegek 1%-nál
- intenzív osztály, lélegeztetés – max. a betegek 0,4%-nál
- Halál – max. a betegek 0,1%-nál
– Igaz-e, hogy az oltás mérgező higanyvegyületet tartalmaz?
Az új influenza elleni vakcinákban konzerválószerként a szerves higanyvegyületet tartalmazó thiomersal is szerepel, mely igen sok vakcina alkotója. Az egyes oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nincs. A thiomersal bomlásterméke az etil-higany, mely a szervezetben nem raktározódik, 7 napon belül a széklettel kiürül. Sajnos a közvélekedés összetéveszti a metil-higannyal, amely viszont felhalmozódik a szervezetben és mérgező.
– Egyes vélemények szerint a magyar vakcina kipróbálására és engedélyezésére nem szántak elég időt. Igaz ez?
A világ valamennyi oltóanyaggyártója az Egészségügyi Világszervezettől kapta az oltóanyag-gyártáshoz szükséges vírust. Maguk a vakcinák nem teljesen újak, hanem korábban engedélyezett oltásban cserélték ki a vírust, a többi összetevő változatlan maradt. Ezt követően még mindig szükség volt különböző ellenőrző vizsgálatokra, de már jóval kevesebbre, mint ha egy teljesen új oltóanyag kerülne kipróbálásra.
A vakcinák klinikai vizsgálata három csoportban folyt. Ebben önkéntes felnőttek, 3-18 év közötti fiatalok, valamint 6-36 hónapos kisgyermekek (e két utóbbi csoport szülői engedéllyel) vettek részt. A vizsgálat nem embereken végzett kísérlet, hiszen a kipróbálás idejére az oltóanyag végigment már számos minőségellenőrzési és más vizsgálaton, és sikerült igazolni az ártalmatlanságát állatoknál. A kipróbálást a felnőtteknél kezdték, a gyerekek azután következtek, miután igazolódott az oltás veszélytelensége és hatékonysága a 18 éven felüliek csoportjában. Ezért engedélyezték valamivel később az oltás használatát gyerekeknél, mint felnőtteknél.
A védőoltás beadása előtt alapos orvosi kivzsgálás, laboratóriumi vizsgálat zajlott, melyet az oltás beadást követően többször, majd a legvégén, az oltás beadása után a 21 nappal megismételtek. Ezek alapján igazolták, hogy megfelelő-e a védőhatás.
– Meddig használható fel a most legyártott Fluval P vakcina? Mi a helyzet, ha hiányzik a lejárati idő a csomagolásról?
A Fluval P vakcina az alkalmazási előírat szerint a gyártástól számított egy évig használható fel. A dobozon a gyártási idő szerepel, aminek alapján az orvos beadás előtt könnyen meg tudja állapítani, hogy lejárt-e a vakcina vagy sem.
– Igaz-e, hogy lehetnek az oltóanyagnak olyan gyártási tételei, amelyek az átlagosnál több szövődményt, halált okoznak?
Ez kizárt, ugyanis az oltóanyag minden egyes gyártási tételének minőségét ellenőrzik, mielőtt forgalomba kerülne. Az oltóanyag termelés a gyógyszergyártáson belül is az egyik legszabályozottabb terület. A gyártó felelőssége a minőségbiztosítás, a Helyes Gyártási Gyakorlat elveinek alkalmazása, ami biztosítja, hogy a gyártási tételek minősége egyforma legyen. Ezt helyszíni hatósági ellenőrzések is biztosítják.
A vakcinák esetében ezen kívül minden gyártási tétel minőségét független hatósági laboratórium is ellenőrzi, csak ezután kerülhetnek forgalomba.
