Vérzési rendellenességek

A női lét velejárója a 22-35 naponként jelentkező havi vérzés a pubertástól a változás koráig. De mi van akkor, ha a ciklus rendszeressége felborul, vagy a vérzés mennyiségében következik be jelentősebb változás? Ilyenkor vérzési rendellenességről beszélünk. A legjobb, amit tehetünk, hogy felkeressük a nőgyógyászunkat.

Vérzési rendellenesség okai

Az orvos vizsgálatot végez, majd az eredmények birtokában közli a diagnózisát. Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mit jelentenek az orvos által hozott „ítéletek”.

A menstruációs ciklus

A menstruációs ciklus lényege, hogy a petefészekhormonok hatására a méhnyálkahártya 22-35 naponként lelökődik és újraképződik. Ez a folyamat négy szakaszra osztható:

• Havivérzés: 3-7 napig tart. Ezalatt összesen 100-200 ml váladék ürül, amelyből mintegy 50 ml a tiszta vér.
• Regeneráció: 3-4 nap. Vérzés során kialakult „seb” begyógyulását jelenti. A fázis végére a nyálkahártya 1mm vastagságú.
• Proliferációs fázis: 8-10 napig tart. Ideje alatt a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, kiépülnek benne az erek és mirigyek. A nyálkahártya mintegy 5-6 mm vastagságú.
• Szekréciós fázis: 12-14 napig tart. A nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amelyek fellazítva előkészítik az esetlegesen megtermékenyült petesejt befogadására. A fázis végére a nyálkahártya vastagsága 8-11 mm.

Amennyiben nem jön létre megtermékenyítés a megvastagodott nyálkahártya leválik a méh felszínéről és vérzés, váladékozás kíséretében kilökődik. Ebből kiindulva normál vérzésre jellemző, hogy 22-35 nap közötti gyakorisággal szabályosan jelentkezik, nem tart tovább hét napnál és az összes vérvesztés nem lépi túl a 100 ml-t.

Petefészek, hipotalamusz és agyalapi mirigy kapcsolata

Ahhoz, hogy a vérzési rendellenességek okát, kezelési lehetőségeit megértsük, tisztában kell lenni a petefészek működésének, és idegi szabályozásának élettani alapjával. A lehető legegyszerűbben a következőképpen írhatjuk le ezt a bonyolult kapcsolatot.

A petefészek ösztrogént és progeszteront termel. A petefészek hormontermelése a hipotalamusz szabályozása alatt áll, mégpedig úgy, hogy a hipotalamusz GnRH (serkentő hatású hormonokkal) révén irányítja az LH és FSH termelését az agyalapi mirigyben (hipofízis).

Rendellenes nőgyógyászati vérzések okai

• Központi idegrendszer zavarai:
  • Organikus agybetegségek (daganatok, fertőző betegségek, mérgezések…)
  • Hipotalamus zavarai: GnRH elégtelenség…
  • Hipotalamus diszfunkciói: elégtelen táplálkozás, túlzott fizikai aktivitás, stresszes helyzetek, PCOD, gyógyszer vagy kábítószer hatása…
• Agyalapi mirigy zavarai
• Pszichogén okok:
  • Akut érzelmi zavarok
  • Anorexia nervosa (kóros soványság)
• Krónikus betegségek
• Éhezés, alultápláltság
• Endokrin zavarok:
  • Pajzsmirigy alul- vagy felülműködése
  • Mellékvese alul- vagy felülműködése
  • Magas prolaktin szint
  • Anyagcsere betegségek (vese és máj eredetűek)
• Nemi szerv eredetű:
  • Veleszületett defektusok
  • Korai menopauza
• Sebészi beavatkozás utáni
• „Érzéketlen petefészek szindróma”
• Daganat a petefészekben
• Vég-szerven lévő okok: részleges méheltávolítás, konizáció utáni szűkület…
• Élettani okok: terhesség, szoptatás, menopauza

Vérzési rendellenességek típusai

A klinikai megjelenés alapján a rendellenes vérzéseknek két nagy csoportját különböztetjük meg: a ciklust tartó és a ciklust nem tartó vérzéseket.

A ciklust tartó vérzés szabályos időközökben jelentkezik, de a vérzések közötti időtartam vagy a vérzés mennyisége jelentősen megváltozott.

Formái:

Hypermenorrhoea: a vérzés a megszokott gyakoriságban jelentkezik, de igen erős, gyakran alvadékos formában. A vérzés mennyisége jelentősen meghaladja a 100 ml-t (több, mint öt normál tampon/nap az igény). Oka lehet szervi (mióma, polip, méhenbelüli fogamzásgátló eszköz…), és funkcionális eredetű (magasvérnyomás, alvadásgátló kezelés…).

Hypomenorrhoea: a szabályos időközökben fellépő vérzés mennyisége a szokottnál kevesebb (kevesebb, mint két tampon/nap az igény). Okai lehetnek a tartós fogamzásgátló kezelés, méhnyálkahártyán heg kialakulása…

Polymenorrhoea: a vérzés ugyan szabályos időközönként jelentkezik, de a ciklusok közötti idő kevesebb, mint 22 nap. Oka: proliferációs vagy szekréciós fázis lerövidülése. Gyakran jár együtt peteérés hiányával. Általában az agyalapi mirigy (hipotalamus) szabályozási zavara áll a háttérben ezért inkább pubertás és klimax idején fordul elő.

Oligomenorrhoea: a vérzés szabályos időközökben, de 35 napnál hosszabb időszakonként jelentkezik. A vérzés rendszerint kevés. Oka: általában hipotalamikus zavar, de kiválthatja policisztás petefészek szindróma, mellékvese működési zavara, elhízás, kóros soványság. A leggyakoribb oka azonban a pszichés hatások.

Dysmenorrhoea: a vérzést erős görcsök kísérik. A nők 30-50%-a szenved tőle. Két további formáját különítjük el:

Elsődleges (primer): ebben az esetben nem ismerhető fel olyan kismedencei elváltozás, amely a tüneteket indokolnák. Ilyen esetben valószínűsíthető a fokozott helyi prosztaglandin termelés. Kiváltó oka lehet a méh és nyakcsatorna ereinek szűkössége, vagy a fokozott görcshajlam nehezíti meg a váladék kiürülését. Pszichés hatások is létrehozhatják.

Másodlagos (szekunder): kismedencében organikus ok kimutatható. Ez lehet a méh daganata (az esetek 95%-ban jóindulatú mióma), a méh gyulladása.

Menstruáció előtti és utáni pecsételő vérzés: megelőzően akár 8-10 nappal vagy a menstruáció után több napig tartó kevés, barnás jellegű, pecsételő vérzés észlelhető.

Menstruáció előtti vérezgetés oka: korai ösztrogén vagy sárgatest hormon szint esés, elégtelen működésű sárgatest.

Menstruáció utáni pecsételés oka: elhúzódó lelökődés, elégtelen regeneráció, kis hányadban méhnyálkahártya gyulladás.

Ovulációs (közti) vérzés: az ovuláció időpontja körül jelentkező fél, egy napig tartó kevéske vérzés. Oka: relatív ösztrogén hiány.

Ciklust nem tartó vérzés (metrorrhagia)

Ciklustól függetlenül bármikor fellépő, változó erősségű és időtartamú, néha nagyon erős vérzés. Oka lehet szervi eltérés: polipus, méhnyak rák, méhnyálkahártya gyulladás, mióma, méhnyálkahártya túlfejlődése, méhtest rák, tartós ösztrogénhatás, hormonegyensúly zavarát okozó tényezők.

Vérzéshiány

Vérzéshiányt (amenorrhoea-t) abban az esetben diagnosztizálnak, ha az ivarérett korban lévő nőnél több mint hat cikluson keresztül a korábban rendszeresen jelentkezett vérzés elmarad, vagy egyáltalán nem jelentkezik.

Leggyakoribb oka: terhesség és szoptatás. Csak ennek teljes kizárásakor beszélhetünk a vérzéshiányról, mint zavarról.

Primer amenorrhoea

Az ivarérettség elérésekor egyáltalán nem jelentkezik vérzés. További két csoportra bontható aszerint, hogy a méh kifejlődött-e vagy sem.

Amennyiben a méh kifejlődött, de az emlők fejlődése elmarad a háttérben teljes ösztrogén hiány valószínűsíthető. Ha a méh és az emlők is kifejlődtek az okok többnyire ugyanazok, mint a másodlagos vérzéshiánynál.

Ha sem a méh, sem az emlő nem fejlődött ki, az FSH magas, a tesztoszteron szint normál nőinek felel meg akkor az ok nem ismert. Ha az emlő a hiányzó méh ellenére kifejlődik tesztikuláris feminizáció áll a háttérben.

Szekunder amenorrhoea

Az ivarérett korban lévő nőnél több mint hat cikluson keresztül a korábban rendszeresen jelentkezett vérzés elmarad. A kiváltó okok egy részét gondos kórelőzmény felvételével az orvos kiderítheti. A pontosabb kórisme felállításához fizikális vizsgálat elvégzése, és egyéb megbetegedések kizárása szükséges. Legelőször a terhességet kell kizárni. Amennyiben terhességet nem állapít meg az orvos, további vizsgálatok elvégzése indokolt.

Nézzük ezeket sorban.

Első lépésként a prolaktin (tejelválasztó hormon) szintet kell meghatározni. Ennek az oka, hogy a vérzéshiányok egyharmadáért a magas prolaktin szint a felelős és egyszerű vérvétellel kivitelezhető a mintaanyag vétele. Amennyiben a vizsgálat alátámasztja a gyanút CT vizsgálattal ki kell zárni az agyalapi mirigy daganatát. Ha negatív a CT bromokriptin kezelést kell végezni, és a probléma megoldódik.

Amennyiben a prolaktin szint normális progeszteron-teszt elvégzését írja elő orvosunk. A teszt abból áll, hogy kapunk egy progeszteron tartalmú injekciót (100 mg-t izomba), vagy 7 napig kell tablettát szednünk (pl.: Provera 10mg/tbl). Ha két héten belül vérzés jelentkezik, akkor van ösztrogént termelő petefészek, van reakcióképes méhnyálkahártya. Hogyha vérzés így sem jelentkezik ösztrogént adagolnak. Ha vérzés így sem „csikarható” ki, a nemi traktus veleszületett rendellenessége bizonyosra vehető. Amennyiben jelentkezik vérzés további hormonvizsgálattal kideríthető az ok. (Pl.: FSH meghatározással, ha az érték magas a petefészek elégtelensége, normál értékű FSH esetén az agyalapi mirigy elégtelen működése áll a háttérben.)

Pozitív progeszteron-teszt után LH meghatározást kell végezni. Magas értéke polcisztás petefészek szindróma mellett szól. Normál érték esetén Klomifent adnak: ha vérzés jelentkezik az ok a hipotalamuszban van. Ha nincs vérzés GnRH-teszt (GnRH = nemi mirigyekre serkentő hatással lévő hormon) következik: pozitív esetén hipotalamusz, negatív teszt esetén agyalapi mirigy funkciózavara van a vérzéshiány mögött.

Tesztek eredményeit összefoglalva:

• Magas FSH, normál LH érték: korai menopauza, petefészek működési zavara áll fenn.
• Normális vagy alacsonyabb FSH, magas LH érték: policisztás petefészek szindrómával (PCOD) kell szembe néznünk.
• Normál értéket mutató hormonszintek esetében a szájon át szedhető fogamzásgátlók elhagyásakor fellépő „post-pill” (tabletta utáni) vérzéshiányról beszélhetünk.
• Alacsony értékeket mutató hormonszintek: hipofízis – hipotalamusz funkciózavar vagy elégtelenség a kiváltó ok.

Másodlagos vérzéshiány kezelése

A szekunder vérzéshiány kezelése mindig a kiváltó októl függ. Mivel célom nem szakemberek képzése, ezért csak a vérzéshiány két leggyakoribb kiváltó okának kezelését ismertetem.

Magas prolaktinszint (hyperprolaktinémia):

Ebben az esetben az agyalapi mirigy fokozottan választ ki prolaktin hormont, amelynek hatására csökken az FSH-LH elválasztás. Tartós fennállása esetén ösztrogénhiány is kialakul. Mivel sterilitással jár együtt, a teherbeesést lehetetlenné teszi. Oka lehet túltermelés, ilyenkor bromokriptin kezelés megoldja a problémát. Leggyakoribb kiváltó oka CT-vel igazolható mikroadenoma, amely esetben sebészeti megoldás vezet az állapot rendezéséhez.

Policisztás petefészek szindróma (PCOD, Stein-Leventhal szindróma):

Tünetei: elhízás, vérzéshiány, sterilitás, férfias szőrnövekedés. Petefészek galambtojásnyira megnagyobbodott, tokja megvastagodott, a tok alatt számos közép- és közelérettség állapotában lévő tüsző található. Sárga test nincs. Az LH arány 3x vagy ennél többszörösen meghaladja az FSH-ét.

Kezelés: tiszta FSH (Metrodin), vagy Clostylbegyt adása. Amennyiben ez nem segít szóba jöhet a petefészek adrogén szövetének csökkentése laparoszkópos úton végzett műtét révén. Kezelést akkor célszerű végezni, ha közvetlen teherbeesési szándék áll fenn.

Gyógyszerek vérzési rendellenességeknél

A kezelések során alkalmazott gyógyszerek közül kiemelt figyelmet érdemel a Clostylbegyt. Hatása abban áll, hogy fokozza a hipotalamusz érzékenységét az ösztrogénra. Ennek következtében központi hatást fejt ki, hiszen hipotalamusz hat az agyalapi mirigyre, ahonnan fokozódik a serkentő hormonok kilépése. Így a gyógyszer ciklikus adásával ovuláció váltható ki.