Az ősz utolsó napfényes időszaka hagyományosan a vénasszonyok nyara: ilyenkor érik a gyerekeket az utolsó D-vitamint termelő napsugarak. Az ezt követő hideg és borús idő beköszöntével mindenképpen gondoskodni kell a kieső „napfényvitamin” folyamatos pótlásáról, ami segíthet számos súlyos betegség megelőzésében. Megfelelő D-vitamin szinttel nagyobb eséllyel kerülhető el az influenza megbetegedés, és a csontok is jobban erősödnek.
A D-vitamin (kalciferol) napi ajánlott mennyisége 3 év alatti gyermekek részére naponta 400 nemzetközi egység (NE). A D-vitamint a szervezetünk a napfény hatására a szervezetünkben lévő koleszterinből is képes előállítani. Ez az oka annak, hogy a kevésbé napsütéses helyeken, illetve időszakokban gyakrabban alakulhatnak ki D-vitamin hiányos állapotok. Ilyen időszakok hazánkban az őszi-téli hónapok, és a helyzetet súlyosbítja az is, hogy a nyáron használt naptejek a D-vitamin képződést is gátolják.
A D-vitamin segíti a kalcium és a foszfor felszívódását a vékonybélből, így – a vérben lévő kalcium- és foszforszint szabályozásával – közvetve szerepet játszik a mirigyek működése és az izomműködés fenntartásában is. Szerepe van a csontképződési folyamatokban, segíti az ásványi anyagok csontokba és fogakba való beépülését. Ezen kívül szükséges a véralvadási rendszer és az idegrendszer működéséhez és a megfelelő sejtnövekedéshez. Jelentős szerepe van az immunrendszer fejlődésében és számtalan súlyos betegség megelőzésében is, mint például a daganatos betegségek vagy a gyerekkorban kialakuló cukorbetegség.
A Tűzoltó Utcai Gyermekklinika felmérése szerint a 3 év alatti gyermekeknek legalább 40 százaléka a szükségesnél kevesebb D-vitaminhoz jut, 15 százalékuk vitaminszintje pedig már kritikusan alacsony.
– „A D-vitamin-hiánynak nincsenek egyértelmű tünetei. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a súlyosabb betegséggel kezelt gyermekek esetében a D-vitamin-hiány jóval gyakoribb az átlagosnál“ – emelte ki Dr. Szabó András professzor, a D-vitamin egyik legnevesebb hazai szakértője, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója.
A D-vitamin szint normalizálásához minimum két hónap D-vitamindús táplálásra van szükség. A legfontosabb D-vitamin-források a halmájolaj, kaviár, lazac, máj, tojássárgája, tej, tejszín, illetve egyes sajtok (pl. Ementáli, Pannónia, ömlesztett sajtok). Bár a máj, a tengeri hal, a tojás mind jó D-vitamin források, de aránytalanul nagy adagot kellene fogyasztani nap mint nap ezekből az ételekből az ideális D–vitamin szint eléréséhez (gyakorlatilag minden étkezéshez májat, vagy napi 3-4 tojást).
Éppen ezért szükség lehet a D-vitamin pótlására cseppek, tabletták vagy D-vitaminnal dúsított gabonapelyhek, gyümölcslevek, joghurtok és egyéb élelmiszerek formájában.Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ne essünk át a ló túloldalára, és ne alkalmazzuk a fentieket egyszerre: ha a gyermek cseppek vagy tabletta formájában már kap D-vitamin pótlást, akkor ne adjunk neki D-vitaminnal dúsított élelmiszereket is, mivel a feleslegben bevitt D-vitamin raktározódik a szervezetben. Ugyancsak ellenőrizzük a multivitamin tabletta, a tápszer vagy junior gyerekital D-vitamin tartalmát is, hogy a bevitt napi mennyiség ne haladja meg a 400 NE-t.
A D-vitamin a szervezetben a zsírszövetben raktározódik, ahonnan a szükségletnek megfelelően kiáramlik. Hosszan tartó, nagy mennyiségű bevitele súlyos következményekkel járhat, főleg csecsemők és kisgyermekek esetében. A túladagolás tünetei a hasmenés, hányás, fejfájás, gyengeség. Jellemző a vérben a magas kalciumszint, valamint a vizelettel történő kalciumürítés. Gyermekek esetében a növekedési ütem lassulása illetve leállása figyelhető meg.
Kocsisné dr. Péterfy Hajnal szakgyógyszerész | Kérdezd szakértőnket>>
