2008. évi változások a lakástámogatásokban

lakástámogatások

2008. január 1-től változtak a lakásépítési kedvezmény és a támogatott hitel igénybevételének feltételei. Szigorodott a méltányolható lakásigény elbírálása, pontosították a félszocpolra jogosultak körét, változott a kamattámogatásra való jogosultság igazolása, és az ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályok.

A továbbiakban kiemelt hangsúlyt kap, hogy a méltányolható lakásigény megítélésekor nem csak a lakástulajdont kell figyelembe venniük a bankoknak, hanem a gazdasági társaságban levő vagyoni hozzájárulást is, valamint azt is vizsgálni kell, hogy valamelyik igénylőnek van-e a (rész)tulajdonában olyan lakás, amelyet nem lakáscéllal hasznosítanak, tehát pl. iroda céljára adják bérbe. Ezeket az információkat a támogatás igénylésekor az igénylőknek kell nyilatkozat formájában szolgáltatni.

A méltányolható lakásigényre vonatkozó alsó és felső szobaszám-korlát nem változott, de a 2008.01.01 után benyújtott kérelmek esetén csak az a helyiség minősülhet lakószobának, amelynek van legalább egy olyan 2 m széles fala, amelyen semmilyen nyílászáró nincsen. Erre a tervek áttekintésekor fontos figyelni, hiszen hiába fog szobaként funkcionálni ez a helyiség, a bank nem veheti figyelembe szobaként, azaz csökkenni fog a szobaszám banki szempontból, csökken az elfogadható költségvetés és így az adható támogatás/hitel összege is.

A fiatalok otthonteremtési támogatására (használt lakás vásárlásához igényelt „félszocpol”) jogosultak körét pontosították: „Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a rendelet hatályba lépését követően a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot.”

A rendelet egyedülállónak tekinti a hajadon, nőtlen, özvegy, elvált személyeket, és akiknek nincsen élettársi kapcsolata sem. A családi állapot igazolását minden bank maga szabályozza, egyes pénzintézetekben elegendő lehet egy nyilatkozat az igényléskor, máshol viszont akár önkormányzati igazolást is kérhetnek (mint házasságkötés előtt).

Kiegészítették a kormányrendeletet, olyan esetre, amikor a pár megelőlegező kölcsönt vett fel, azonban a vállalt gyermekek nem születnek meg. Ilyen esetben igazolni kell a bank felé, hogy a pár IVF kezelésben (lombikbébi) vett részt, melynek szükségessége a megelőlegező kölcsön igénybevételekor még nem volt ismert. Az igazoláson szerepelnie kell a terhesség létrejöttének/a gyermek megszületésének kizáró okát, és az ok megállapításának első időpontját, azaz a kezelés megkezdésének dátumát. Más adat nem lehet ezen az igazoláson.

Az igazolást kiállításától számított 60 napon belül, de legkésőbb a megelőlegezés lejáratáig lehet benyújtani a bank felé. Ilyen esetben az Állam által megfizetett kamatot nem kell visszafizetni, csak a kölcsön tőkéjét (1 500 000 Ft vagy 2 400 000 Ft). Ha a bejelentés 60 napon túl történik, a 61.naptól a bejelentésig az Állam által megfizetett kamatot és támogatást vissza kell fizetni.

Kiemelten kezeli a Rendelet, hogy a támogatás igénybevételével megszerzett lakásban az építtetők, vásárlók mindegyikének tulajdont kell szereznie, minimum 50 %-t, és a lakásban tulajdonjogot az igénylők gyermeke, vagy más együttköltöző családtag szerezhet.

A kamattámogatásra való jogosultság igazolásának formái is változtak, illetve az ezt korábban szabályozó feltételek mellett újabb feltételek kerültek beépítésre:

  • a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával,
  • a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
  • a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
  • a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal,
  • az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal,
  • a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal,
  • a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával), a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal,
  • a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal.

A hitelintézet a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást kell adjon az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Ha a hitelkérelmet ügynökön keresztül intézik, az ügynöknek a banki átvételi igazoláshoz hasonló igazolást kell adnia, melyen megjelöli a befogadó bankot, és a várható bírálati időt.

A támogatással épített vagy vásárolt ingatlan elidegenítésére vonatkozó szabály szigorodott, a támogatással épített/vásárolt ingatlan bérbeadása, vagy átengedése használatra harmadik személynek (pl. az építtető vállalkozásának irodaként) a támogatási jogosultság elvesztését vonja maga után. Ha a lakást 10 éven belül lebontják, vagy más lakik benne, nem az, aki a lakásépítési kedvezményt igénybe vette (még ha családtag is!), vagy bérbeadják a lakást, akkor a lakás tulajdonosának vissza kell fizetnie az összes igénybe vett támogatást.

Simonné Támadi Szilvia, hitelszakértő
hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .