A család is hivatás – miért fontos a családbarát társadalom?

Holdam_konferencia-300x199.jpg

Család és hivatás  címmel tartott konferenciát május elején a Holdam Egyesület és a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézete a Születés Hete keretében. Az előadásokból kiderültek a legújabb kutatási eredmények, az, hogy milyen kihívások érik ma Magyarországon a kisgyermekes, munkába visszatérni kívánó nőket, szülőket és hogy ezekre milyen válaszok, ötletek, programok lehetnének megoldások.

A konferencia délelőtti programjaként a plenáris ülés előadásait hallgathatták meg a szép számban megjelent résztvevők.

Prof. Dr. Kopp Mária , a SOTE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, egyetemi  tanár arról beszélt, hogy hogyan segíthetjük a kívánt, tervezett gyermekek megszületését.

A magyarok fő értéknek tekintik a családot, családszeretőek, átlagban 20 megkérdezett fiatal 23 gyermeket szeretne, de csak 13 születik meg. Miért nem születnek meg a kívánt gyermekek? Mi okozza, hogy megcsappan a kedvük a  gyermekvállalás tekintetében? Először is, meg kell szüntetni a negatív diszkriminációt a magas végzettségű gyermekes szülőkkel szemben. Egy alacsony iskolázottságú családnak a GYES 30.000 Ft-ja megélhetési lehetőség, de egy magasabban kvalifikált szülőpárnak megalázó összeg. A most érvényes szabályozók tehát nem ösztönzik az iskolázottabbakat a gyerekvállalásra. A gyermekvállalásra a legmegfelelőbb kor a felsőfokú tanulmányok idejére tehető, ezért az egyetemistákat, főiskolásokat kellene támogatni.

Infinety hirdetés

A Népesedési Kerekasztal javaslatai:

  • rugalmas munkaidő széles körű bevezetése,
  • rugalmas gyermekgondozási hálózat, megfizethető családi napközik,
  • apasági szabadság, amely meghosszabbítja a férfiak életét,
  • családbarát munkahelyek, önkormányzatok, felsőfokú oktatási intézmények,
  • társkapcsolati készségek fejlesztése az oktatásban,
  • a gyermeket váró, gyermekes egyetemistáknak fecskeházak bérbeadása,
  • ingyenes PhD képzés a gyermekeseknek,
  • a PhD képzés alatt kapjon GYED-et a kismama,
  • szükség van a munkáltatók kompenzálására is.

Dr. Nagy Beáta a BCE dékánhelyettese, egyetemi docens Nők vezető pozícióban címmel tartott előadást. Megfigyelhető az a trend, hogy míg egyre nagyobb a nők száma a vezetésben, addig a legfelsőbb pozíciókban nagyon alacsony a nők aránya. Mi ennek az oka? Részben a társadalmi, egyéni előítéletek, ellenállások miatt nem kerülnek be a nők a csúcsvezetők közé. Ugyanakkor a családi igények is meghatározóak mai napig. Generációs változásnak kell bekövetkezni, hogy az arány emelkedjen, ügyelve arra, hogy a vezetőnők ne legyenek potenciális férfiak! Fontos gondolni a férfiakra, az ő munkaidejük is legyen összeegyeztethető az otthoni feladatokkal.

Laczkó Zsuzsa esélyegyenlőségi szakértő a Családbarát és vállalkozásbarát munkaerő-piaci megoldásokról beszélt. Szerte a világban, és így hazánkban is nagy változások következtek be, melyek a mai napig jelen vannak, sőt egyre inkább erősödnek. Az információs társadalom korát éljük, nagyon fontos a tudás, az információ, a gyorsaság. A gazdasági struktúraváltás megváltoztatta az emberek munkához való attitűdjét, már nemcsak kötelező, letudandó pénzkereset, hanem többek számára a kiteljesedés, önmegvalósítás terepe.

Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a munkaidő nem csupán fix lehet, és nem mindig a kötött, hagyományos munkarend adja a munka gyümölcsét. S mégis miért ez a legelterjedtebb idehaza? Ezt ismerjük, ezt tapasztaltuk, ez ad a munkáltatónak és sokszor a munkavállalónak is biztonságot. De az előnyei mellett hátrányai is vannak, ahogyan az atipikus foglalkoztatási formáknak is. Ám csupán csak azért nem élni a nem hagyományos formákkal, mert nem ismerjük, nem alkalmaztuk őket, kihagynánk a lehetőségét annak, hogy megkönnyítsük életünket.

Blaskó Zsuzsa a KSH – Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt boncolgatta, hogy vajon meddig maradjon otthon az anya a gyermekeivel? A jelenlegi, (közel) három éves otthonmaradási gyakorlat túlságosan hosszú véleménye szerint. Kívánatos lenne, hogy az anyák preferenciáik illetve anyagi szükségleteik szerint már korábban – a gyermek két éves korától – össze tudják egyeztetni gyermekük ellátását a munkavégzéssel.

Különböző tévhitek élnek a magyar társadalomban, mind társadalmi attitűdök és preferenciák, mind gyermekfejlődés tekintetében. A közvélemény otthonmaradás pártján áll. Amennyiben rugalmas munkavégzési formákat is kínálnának a szülőknek, jó bölcsődékkel várnák a gyermekeket, illetve megfizethető családi napközik jönnének létre, valamint intenzív ismeretterjesztés, szemléletformálás zajlana a rögzült pszichológiai érvelés relativizálására, úgy jobban egységbe hozható lenne a gyermekes családoknak a munka és hivatás egysége.

Kishonthy-Kardos Rita a Holdam Egyesület alapító tagja a GYED-en, GYES-en lévő anyukák önkéntességének jelentőségéről beszélt. Tapasztalatai szerint a GYED, GYES alatt az anyák aktívak szeretnének lenni. A gyermekük megszületésével megváltozik a karrierhez való kapcsolódásuk, átértékelik az egész életüket. Fontos számukra a közösségi részvétel az elszigetelődés elkerülésére, az életmód-váltás feldolgozására. Az anyák szívesen végeznek civil, jótékonysági tevékenységet a helyi közösségért, családokért, ami egy átmeneti hátteret biztosít a család és hivatás egységben történő megélésére.

Hasznos lenne egy kutatás végzése arról, mennyire befolyásolja az anyák életét a GYED, GYES ideje alatt végzett önkéntes munka. Hogyan lehetne az anyák közösségi vállalkozásának ösztönzését segíteni, például a GYES-en lévők alkalmi munkavállalási körülményeinek kedvezőbbé tételével, atipikus foglalkoztatás segítésével. Véleménye szerint fontos lenne a családbarát közösség terek működtetésének támogatása országos szinten.

A plenáris előadásokat a Pelenka és laptop, avagy anyák életpálya- és karrierlehetőségei című kerekasztal beszélgetés követte, ahol ismert és elismert nők tapasztalataira, érzéseire voltak kíváncsiak a szervezők és résztvevők, arra, hogy miként élik meg egységben az anyaságot a hivatásukkal. A résztvevők nem alkottak egységes álláspontot minden tekintetben, ezáltal több szempont, színesebb életút, történet bontakozott ki. A kerekasztal résztvevői voltak: Bálits Éva (Kismamam Magazin, bababszoba.hu, főszerkesztő), Kósné Dargai Rita (védőnő), Rácz Zsuzsa (“Terézanyu” író, újságíró, coach, szupervízor), Prokopp Dóra (orvos, tévés, étteremtulajdonos).

A konferencián családbarát cégek bemutatkozásának is helyet adtak a szervezők., ahol a Kürt Zrt., a Miskolci Nemzeti S zínház, a Sanofi-Aventis/Chinoin Zrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. mutatta be a náluk kialakított jó gyakorlatokat, mellyel a munka és magánélet egyensúlyát, a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését segítik.

Rácz Linda, kulturális szervező, Holdam Egyesület híradása nyomán

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!