Legyen a húsvétunk áhítatos családi ünnep, vagy vidám, csupa kacagás tavaszi móka – a húsvéti asztal láttán mindannyian éhesek leszünk. Gyerekkorunk illatos sonkái, fényesen guruló piros tojásai, foszlós kalácsai mind otthagyták ízüket, képüket ünnepi emlékeink között.
A főtt sonka
Húsvétkor legtöbben főtt sonkát – hmm! – főtt tojást esznek friss kaláccsal. Mindezt otthon is könnyen elkészíthetjük. A sonkát kilónként 75-80 percig lassú tűzön főzzük, utána szépen szeleteljük fel. (Ha nem szeretjük a sonka túlságosan füstölt ízét, előző este beáztathatjuk hideg vízbe.) A legjobb, ha lefedve főzzük, és a főzés végéig, sőt, a hűlés alatt sem emeljük le róla a fedőt. A puhább, zsírosabb sonkát nagyjából 5-6 mm, a szárazabbat 3-4 mm vastag szeletekre vághatjuk. Ha igazán finom ízű főtt tojásokat szeretnénk, akkor a sonka főzőlevében főzzük meg őket. A főzőlevet később felhasználhatjuk bableves alapnak, krumplileves alapnak, vagy millió más dologban, aminek jól áll a füstölt, sós íz.
Kísérők
A sonkához, főtt tojáshoz kínáljunk tormát (különösen finomak – a gyerekek is szeretik – a majonézes vagy tejszínes változatok). Tegyük melléjük az asztalra a tavasz első, zsenge, harsogóan friss ízeit: a lédús-édes újhagymákat, a roppanó, karcos első retkeket, buggyanó levű paradicsomot, a színes, lágy ízű paprikákat, a halványzöld húsú uborkát. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek megkóstolják őket, vágjunk ki belőlük vicces, vidám figurákat, vagy használjuk őket színes díszítésként a hús vagy a tojás mellett.
Saláta, csatni (chutney – indiai fűszeres mártás)
Készíthetünk a friss zöldségekből csupaszín tavaszi salátát is. Vágjuk hosszú csíkokra a zöldségeket, tálaljuk friss salátaleveleken – apróra tört pirított mandulát vagy mogyorót szórhatunk a tetejére, egy kevés friss korianderrel vagy petrezselyemzölddel, mentával tehetjük még frissebbé, szebbé. Öntözzük meg két kanálnyi olívaolajból, egy fél citrom levéből, csepp mézből, sóból és apróra vágott chili paprikából álló öntettel. Ne bonyolítsuk túl – a tavasz saláták legnagyobb erénye a friss, természetesen „zöld” ízük, ropogós, harsogó húsuk. Nem érdemes nehéz, sűrű mártásokkal, kenyérkockákkal, majonézzel elnehezíteni őket.
Ha a család szereti az új, bátor ízeket, próbálkozhatunk gyümölcsökből készült csatnival is – remekül illik a főtt sonkához. Ez lehet két hámozott paradicsomból, négy kicsumázott, savanyú almából, két megtisztított vöröshagymából, egy evőkanál ecetből, fél liter vízből, egy marék mazsolából, két paradicsompaprikából és fűszerekből álló (ízlés szerint só, bors, szegfűszeg, gyömbér, őrölt chili) lekvársűrűre főzött csípős, indiai jellegű mártás, vagy könnyebb, gyümölcsösebb megoldás. A savanykás, apróra vágott gyümölcsöt mazsolával, curryporral, áttört fokhagymával, ecettel, sóval, gyömbérrel, cayenne borssal és mézzel vízben lekvárrá főzzük, és akár hidegen, akár melegen kínálhatjuk a sonka mellé.
Vegetáriánus vagy épp csak sonkával túlságosan jóllakott családtagjaink kedvéért érdemes összeütnünk egy kellemes, tavaszi finomságot a salátástálba. Szórjunk bele két marék jégsaláta levelet, nagy halom vékony csíkokra vágott sárga húsú kaliforniai paprikát, morzsoljunk rá úgy tizenöt deka könnyű kecskesajtot. Egy szelet kenyeret morzsoljunk egy serpenyőbe, öntsünk rá egy kanál olívaolajat, és sóval, kakukkfűvel, rozmaringgal, petrezselyemzölddel pirítsuk meg, és szórjuk a salátánkra. Dióval még tovább bolondíthatjuk az ízeket. Öntet nem is kell – elég egy-két kanálnyi extraszűz olívaolaj.
Ne felejtsük el, hogy a sonka és a szép, színesre festett tojások mellett a ragyogó színű zöldségek, a pazar saláták szintén tavaszivá, vidámmá teszik asztalunkat – és nagyon egészségesek.
Húsvéti kalács
A kalácsot szinte minden család másképp és másképp készíti – de mindenhol egyformán szeretik. Egy receptet közreadok azoknak, akik nem találják a családi szakácskönyvet, vagy épp szívesen megkóstolnák más kalácsát is.
Hozzávalók: ½ kg simaliszt, 10 dkg cukor, 6 dkg vaj, 2 kiskanál só, 1 tojás, ¼ l tej, 3 dkg élesztő. Az élesztőt elmorzsolom 2 dl tejben. A vajat felolvasztom. Az átszitált lisztet összekeverem a cukorral, a vajjal, az élesztős tejjel, a sóval és egy tojással. Lefedve megkelesztem nagyjából egy, másfél óra alatt a duplájára. Ekkor három részre osztom, hurkákká formálom őket, és lefedve pihentetem még 15 percig. Végül – mint egy copfot – összefonom a három tésztacsíkot. A kalácsot langyos (70 °C -os) sütőbe teszem letakarva, és megint a duplájára kelesztem. Felmelegítem a sütőt 150-180 °C-ra. Ha már negyed órája sül, akkor megkenem egy tojás sárgájával és a maradék tej keverékével. A kb. 40-50 perces sütési idő alatt, ezt a fényezést még kétszer-háromszor megismétlem.
A húsvéti asztal dekorációja
Azt gondolom, hogy nem érdemes a húsvéti asztalt túldekorálni. A sok, finom ennivaló, a színek, a tavaszi napsütés az ablakon túl, a gyerekek nevetése, a tojások színei olyan vidámmá teszik ezt a napot, hogy felesleges mindezt mesterségesen utánozni – az ünnep úgyis a szívünkben születik. Érdemes lehet azonban mindazt, ami úgyis az asztalra kerül – asztalterítő, tányérok, ételekkel teli tálak, szalvéták – olyan színekből összeállítani, ami még nevetősebbé teszi az ünneplők arcát.
A vidámsághoz, a tavaszhoz a világos, pasztell, fehérrel kevert színek tartoznak: a fűzöld, a csibesárga, a hamvas rózsaszín, az égszínkék világos árnyalatai, a pipacspiros, a türkiz – vagy bármi, amin átsüt a nap. Ha e színekből többet is összeválogatunk, az összhatás csak vidámabb lesz, most nem kell félnünk attól, hogy sok, vagy ízléstelen lenne a végeredmény.
