A gyermekágyas időszakhoz kapcsolódó hagyományok

A hagyományos paraszti kultúrákban a gyermekágyas időszak – a várandóssághoz, és a szüléshez hasonlóan – kiemelkedő szerepet játszott. Az anyáról való gondoskodásnak ugyanúgy megvoltak a maga előírásai, mint az újszülött ellátásának és a csecsemőt fenyegető rontás elhárításának.

Az újszülött ellátása

Az újszülöttet langyos vízben alaposan letisztították, eltávolították róla a magzatmázat. Fürdés után valamilyen zsiradékkal kenték be a testét, majd becsavarták egy vászondarabba, és szorosan végigpólyázták. Úgy tartották, hogy így egészségesebben fejlődnek a gyermek csontjai, és nem karmolja össze magát.

Az első fürdőnek különleges jelentősége volt, és alkalmat adott arra, hogy különböző mágikus eszközökkel megpróbálják befolyásolni a megszületett gyermek jövőjét. A fürdővízbe különböző tárgyakat tettek, például pénzt, hogy biztosítsák a gazdagságot. A kislányoknál virágot szórtak a fürdőbe, hogy szép legyen, vagy úgy szeressék, mint a virágot. A fürdővizet olyan helyre kellett aztán önteni, ahol a gonoszok nem férnek hozzá, hogy ne tudják megrontani az újszülöttet és a gyermekágyas anyát.
A születés körülményeiből is igyekeztek következtetéseket levonni a gyermek jövőjét illetően. A burokban született csecsemőnek szerencsés jövőt jósoltak, a foggal, vagy „fölös” csonttal születettekből pedig táltos, garabonciás lett. A család hetedik gyermekének rendkívüli képességeket jósoltak elsősorban a gyógyítás terén.

Infinety hirdetés

Általános szokás volt, hogy az újszülöttet a földre tették, hogy erős, egészséges legyen, de tették az asztal alá is, hogy alázatos, béketűrő legyen a természete, vagy ágy alá, hogy jó alvó legyen. Elterjedt hiedelem volt, hogy amit először megfog az újszülött, azzal ügyesen fog bánni, ezért a rendbe tett csecsemő kezéhez orsót, tűt vagy különböző gazdasági szerszámokat érintettek.

A gyermekágyas időszak

A szülés után az anya és az újszülött ellátása a bába feladata volt. Naponta felkereste őket, ellátta a babát, megmosdatta, a gyermekágyas asszonyt megkente, tanácsokkal látta el.

Az asszony és a család élelemmel való ellátásáról a közeli nőrokonok gondoskodtak. Rendszeresen hozták a főtt ételt, a komatálat. A komaasszonyok ételhordási szokásainak legtöbb helyen kialakult rendje volt, és sokszor meghatározott ételeket, általában az adott vidéken a legfinomabbnak tartott étkeket vitték a gyermekágyas asszonynak és családjának. Ha a családban nem volt, aki segítsen a ház körül, akkor a komaasszony adott enni a gyermekágyas asszonynak, tisztába tette a csecsemőt, és elvégezte a ház körüli fontosabb feladatokat.

A gyermekágyas asszony és az újszülött fokozottan ki voltak téve az ártó hatalmaknak, a rontás veszélyének. Ezért számos mágikus eljárást alkalmaztak, hogy a gonoszt távol tartsák, az asszonyt és csecsemőjét megóvják a szemmelveréstől. Az anyát az ártó szemtől az ágyat eltakaró lepedő, illetve az ágyba elhelyezett gonoszelhárító tárgyak védték.

Az újszülött a keresztelésig volt a legnagyobb veszélynek kitéve. Az ágyat takaró lepedő őt is védte az ártó hatalmaktól, azonban további óvintézkedéseket is tettek, pl. fordítva adták rá a kisinget, kezére piros szalagot kötöttek. Elővigyázatosságból, ha valaki megnézte, utána megköpködte, és nem volt szabad dicsérni sem a gyermeket. A keresztelésig fennállt az elváltás veszélye is, azaz az egészséges, szép újszülöttet valamely természetfeletti erővel rendelkező lény vagy személy kicserélhette a maga csúnya, sérült gyerekével. Ezért a csecsemőt nem hagyták egyedül, vagy ha mégis kénytelenek voltak, akkor seprűt tettek az ágy mellé, vagy a bölcsőre.

A gyermekágyas asszonyt az avatásáig tisztátalannak tartották, és úgy hitték, ártó hatással van arra, amivel érintkezésbe kerül. Ezért számos dolgot tiltottak neki, például nem húzhat vizet a kútból, mert megférgesedik, vagy ha kimegy a házból, jégeső lesz, ha kenyeret szel, üszögös lesz a búza.

A gyermekágyas időszakot az anya avatásának egyházi szertartása zárta le. Az ünneplőbe öltözött anyát a bába kísérte a templomba. Útközben számos mágikus előírást be kellett tartaniuk, hogy az anyát és a csecsemőt megvédjék az ártó hatalmaktól, illetve befolyásolják a gyermek tulajdonságait, sorsát. A szertartás után szétszedték a gyermekágyas asszony elfüggönyözött fekhelyét, ezzel is jelezve, hogy a gonoszok hatalma megszűnt az anya fölött. Az avatást szerényebb vendéglátás követte, amin csak asszonyok vettek részt. A boldogasszony-pohár megáldásával a bába felköszöntötte az anyát, aki az élet egy veszélyes helyzetén túljutott és visszatért az asszonyi közösségbe.

Pákay Viktória néprajzkutató

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkTerhesség hétről hétre: 4. hét
Következő cikkTerhesség hétről hétre: 3. hét

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!