A világon elsőként azonosították a terhességi toxémia korai kórfolyamatait

terhességi toxémia

A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak – olvasható az MTA szerdai közleményében.

A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Terhességi toxémia – kismamák réme

A közlés szerint a terhességek 70 százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép. Ez utóbbiak közé sorolják a praeeclampsiát, a HELLP-szindrómát, a méhen belüli sorvadást, valamint a spontán koraszülést is.

Mi az a HELLP szindróma?

A terhességi toxémia a várandós nők 5-8 százalékánál a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat (például máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok). A praeeclampsia egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, ami agyvérzéshez és lepényleváláshoz, anyai és magzati halálhoz vezethet.

A praeeclampsia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozás egyik fő oka – 76 ezer anya és 500 ezer gyermek halálához vezet a világon évente -, társadalmi jelentősége tehát hatalmas. A praeeclampsiának többféle kiváltó oka van, amelyek a méhlepény patofiziológiás útvonalainak aktiválódásához vezetnek kora terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszú preklinikai periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült a praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.

A toxémia ellen mi is tehetünk

Hatalmas előrelépés a terhességi toxémia vizsgálatában

Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával rendszerbiológiai módszerekkel azonosította a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat.
Leírták a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait, modellezték a kórfolyamatok kialakulását. Megállapították, hogy praeeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Felismerték, hogy a korai, preklinikai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól.

Terhességi toxémia tünetei és kezelése

A tanulmányból szabadalmak is keletkeztek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, valamint a gyógyszerhatáspontok azonosítása pedig terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő – olvasható az MTA közleményében.

forrás: MTI
fotó: Freepik

Erről a témáról még a Betegség terhesen rovatunkban olvashatsz többet!

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .