Ha önéletrajzunk felkeltette a munkaadó figyelmét, a következő lépés a személyes bemutatkozás. Egy-egy munkahelyi felvételi ma már általában többfordulós, több állásinterjút, esetleg pszichológiai tesztet is magában foglal.
Felkészülés
Gyűjtsünk össze minden elérhető információt a cégről: cégkódexből, ismerősöktől, sajtóból, a cég honlapjáról, helyi kiadványaiból. Tudjunk meg minél többet a cég tevékenységi területéről, a vezető termékekről, szolgáltatásokról, fejlesztési tervekről, és – ha van ismerősünk a cégnél – akkor a hasonló munkakörben dolgozók fizetéséről is.
Gyűjtsünk össze információkat a munkakörről, mennyiben tér el a korábban végzett munkánktól, és a munkakörben szokásos fizetésekről, egyéb juttatásokról akár más cégeknél is.
Fordítsunk gondot megjelenésünkre is – ehhez sorozatunk következő cikkében ad tippeket stílustanácsadónk.
A beszélgetésre vigyük magunkkal önéletrajzunkat, bizonyítványainkat, ajánló leveleinket összegyűjtve egy elegáns mappában, hogy bármikor elő tudjuk venni, ha szükséges.
Térképezzük fel előre az útvonalat, hogy az interjúra menet nehogy eltévedjünk. Mérjük le azt is, hogy kb. mennyi idő eljutni az állásinterjú helyére, vegyük figyelembe annak időpontját is, csúcsidőben valószínűleg lassabban haladunk.
Szervezzük meg a gyerekfelügyeletet az interjú időpontjára, lehetőleg úgy, hogy legyen egy félóránk, óránk nyugodtan elkészülni, és ráhangolódni az előttünk álló feladatra. Se mikor az interjúra megyünk, se ha csak papírokat leadni ugrunk be leendő munkahelyünkre, ne vigyük magunkkal a gyerekünket. Ellenkező esetben feltételezhetik, hogy elhelyezése később is gondot okozhat nekünk.
Az interjú
Érkezzünk pontosan, se túl korán, se későn. Ha úgy tűnik, késni fogunk, telefonáljunk be menetközben. A táskánkon és egy mappán kívül mást ne vigyünk magunkkal, ha mégis, pakoljunk le mindent a titkárnő szobájában, és itt vegyük le a kabátot is.
A beszélgetés általában 10-20 percet tart. Az összbenyomást kb. 90%-ban a kérdésekre adott válaszaink, 10%-ban a viselkedésünk határozza meg.
Néhány viselkedésbeli alapszabály
Bemutatkozás: Jól érthetően mondjuk el a nevünket, kézfogásunk legyen határozott. Mindig a munkaadó nyújt kezet, mi akkor sem, ha ő ezt nem teszi meg.
Helyfoglalás, testtartás: A munkaadóval szemben foglaljunk helyet, ha nem kínál hellyel, ne üljünk le. Ha többféle szék is van, és nem mutat konkrétan egyre sem, mikor hellyel kínál, arra üljünk, ami legjobban illik az iroda stílusához. Kényelmesen üljünk, ne a szék szélén szorongjunk, próbáljunk kényelmes, de nem túl hanyag testtartást felvenni. Fontos, hogy jól érezzük magunkat, de tilos elfelejteni, hogy egy hivatalos találkozón vagyunk. Tartózkodjunk a fölösleges mozdulatoktól: lábrázástól, szükségtelen gesztikulációtól.
Szemkontaktus: Partnerünk homloka és két szeme által bezárt háromszöget nézzük, ez az ún. „üzleti tekintet”. Ha több interjúztató is van bent, akkor mindegyikre nézzünk rá sorban, mikor válaszolunk, ill. miközben beszélünk, mindig azzal kezdve, aki kérdezett.
Tükörtechnika: ha van lelkierőnk erre is figyelni, próbáljunk a munkaadó testtartásához (feszes v. lezser), beszédének gyorsasához és hangerejéhez igazodni. Figyeljük a munkaadó jelzéseit: ha előredől, felkeltette a téma az érdeklődését, ha hátra, akkor nem érdekli, zárjuk rövidre a témát.
Sugározzunk optimizmust és lelkesedést az állással, céggel kapcsolatban!
Az interjú végén általában meg szokták kérdezni, hogy van-e valamilyen kérdésünk. Mindig legyen! Kérdezhetünk a cég terveiről, továbbfejlődési, tanulási lehetőségeinkről, a közegről, ahol dolgoznunk kell majd.
Elköszönés: Kérdezzük meg, meddig várhatjuk az értesítést, mivel csak a potenciális jelölteket értesítik. Majd a megadott dátum után két nappal telefonáljunk, mondván, hogy nem voltunk elérhetőek, így nem tudjuk, született-e döntés.
Utógondozás
Tartsuk nyilván, mikor hol voltunk interjún, és készítsünk jegyzetet az elhangzottakról. Mindenképpen jegyezzük fel, hogy ki volt bent az interjún (név, pozíció), mi hangzott el a bérrel, egyéb juttatásokkal, munkaidővel kapcsolatban, mikor és kinek kell újra jelentkeznie. A következő fordulóban erre emlékeznünk kell.
Pszichológiai tesztek
A felvételi interjú során a pályázóknak gyakran pszichológiai teszteket kell kitölteniük. A vizsgálat célja szerint megkülönböztetünk személyiségteszteket és teljesítményteszteket.
A személyiségtesztek megoldása általában nincs időhatárhoz kötve, s nem tartalmaznak „jó” vagy „rossz” választ. A személyiségről adnak átfogó képet és jellemrajzot. A vizsgált személy viselkedése, másokhoz és a külvilághoz fűződő kapcsolatai, irányultsága, érzelmei, gondolatai, motivációi, indítékai ismerhetők meg a válaszok értékelésén keresztül.
A munkáltató számára lényeges személyiségjegyek és vonások kimutathatóak olyan pszichológiai tesztek segítségével, melyeket kifejezetten erre a célra – az egészséges emberek vizsgálatára – dolgoztak ki. Ezek közül talán a legelterjedtebb és leginkább használatos Magyarországon a Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (CPI). Alkalmazása azért is népszerű, mert a válaszadás nehezen hamisítható, a teszt felvétele ismételhető. Számos egyszerűbb és rövidebb személyiségteszt is létezik. Néhány vállalatnál – elsősorban multinacionális cégeknél – szívesen alkalmaznak saját kidolgozású teszteket, kérdőíveket. Fontos kritérium, hogy a tesztek értékelését kizárólag pszichológus szakember végezheti, s a kapott információkat szigorúan bizalmasan kell kezelni.
A teljesítménytesztekre jellemző, hogy megoldásukra adott idő áll rendelkezésre, és létezik egyértelműen jó válasz. Megkülönböztetünk intelligencia teszteket és különböző képességeket vizsgáló eljárásokat. A képességtesztek segítségével adott munkakör betöltéséhez szükséges alapvető képességek megléte és minősége vizsgálható. Ezek közé tartoznak többek között a figyelemvizsgáló eljárások, a hibaészlelés pontosságának és gyorsaságának mérése, a reakcióidő mérések, a szervezőképességet értékelő feladatsorok stb. Külön tesztek használatosak a személyek érdeklődésének és motivációinak vizsgálatára.
