Az idei Szoptatási Világhét témája a szoptató édesanyák támogatása volt. Egy szoptató édesanyának szüksége van a bíztatásra, támogatásra a családtól, a barátoktól, a közösségtől, hogy legyőzze a szoptatás során jelentkező kihívásokat. Lássuk tehát, mit tehet a család a szoptatás sikeréért, és mit maga az édesanya.
Készüljünk a szoptatásra
A szűkebb és tágabb környezet támogatása minden nő számára nélkülözhetetlen a sikeres szoptatáshoz. Azonban magunk is sokat tehetünk a szoptatás sikeréért, ha idejében és alaposan felkészülünk rá.
Már a várandósság alatt szerezzünk be minél több információt. Ne csak a szülésre, hanem a szoptatásra is készüljünk! Olvassunk utána, vegyünk részt szoptatásra felkészítő foglalkozáson, járjunk szoptatós baba-mama csoportba.
A terhesség és a szoptatás ideje alatt fordítsunk figyelmet testi-lelki egészségünkre, és a kiegyensúlyozott táplálkozásra, életmódra. A baba születése utáni első hetekben egyik legfontosabb feladatunk a szoptatás lesz, természetes, ha ilyenkor minden más háttérbe szorul.
Ha problémánk, kérdésünk van, kérjünk idejében segítséget: fordulhatunk a védőnőhöz, szoptatási tanácsadókhoz, vagy a környezetünkben élő, sikeresen szoptató, tapasztalt anyukáktól is kérdezhetünk.
Miben segíthet a család?
A szoptató édesanya számára a család a folyamatos, biztos hátteret jelenti. Elsősorban természetesen a baba édesapja, de a nagymamák, lánytestvérek, vagy más közeli rokonok is sokat segíthetnek. A közvetlen családon kívül a barátok, szomszédok és a tágabb környezet szerepe is meghatározó – például nehéz lehet olyan környezetben szoptatni, amely nem tekinti a szoptatást természetesnek.
Ha segíteni szeretnénk az újdonsült édesanyának, legyünk gyakorlatiasak: főzzünk ebédet, takarítsunk ki, mosogassunk el, vagy foglalkozzunk a nagyobb gyerekekkel.
Bátorítsuk: ha fontosnak tartjuk a szoptatást, és hiszünk benne, hogy képes szoptatni a gyermekét, ezzel az ő önbizalmát is erősítjük. Szerezzünk be mi is minél több információt a szoptatásról, hogy segíthessünk megelőzni vagy idejében legyőzni a nehézségeket.
Az édesapáknak mindenképpen érdemes részt venniük a szoptatásban és a baba gondozásában. Szoptatás után büfiztethetik a babát, segíthetnek megnyugtatni, vagy elaltatni. Az apák és a babák nagyon jókat tudnak együtt játszani vagy aludni, és az anyukának egy óra extra pihenés is felbecsülhetetlen segítség az első hetekben.
Baba-mama csoportok
Közhelyszámba megy, hogy a nők szeretik megbeszélni egymással a problémáikat, és ösztönösen keresik egymás támogatását. A történelem folyamán megtanulták értékelni a különböző női köröket: új készségeket tanultak itt, jól érezték magukat együtt, segítették egymást a nehéz időkben. A szoptatás, gyermeknevelés során ez különösen fontos volt.
Régen ezek a körök a szűkebb és tágabb család nőtagjaiból álltak, akik mindig elérhető közelségben voltak. Napjainkban ugyanezt a szerepet már nem a családtagok töltik be, hanem pl. a baba-mama csoportok, kismamaklubok, ahol az egy környéken lakó édesanyák találkozhatnak és cserélhetnek tapasztalatot, vagy az interneten kialakuló közösségek. Keressünk ilyen, a szoptatás támogatását célul kitűző csoportokat, és bátran csatlakozzunk hozzájuk, akár már a várandósságunk alatt. Nagyon sok segítséget kaphatunk itt a tapasztaltabb anyukáktól, és később már mi segíthetünk az „újoncoknak”.
A szoptatás támogatásának sokféle módja van, az egészségügyi személyzet hivatalos segítségnyújtásától kezdve egészen egy másik édesanya biztató mosolyáig. A szoptató édesanya támogatásával lehetővé tesszük, hogy a legtöbbet adja gyermekének: az egészséges életkezdés lehetőségét. És ezzel mindannyian csak nyerhetünk!
Azért nagyon tudják a családtagok is stresszelni a kismamát, ami miatt a kismama idegességében nem igazán tud úgy szoptatni, ahogy a szíve mélyén szeretne. Nekem a szülők, mindkét részről eléggé stresszeltek a szoptatási időszak alatt. Az egyik fél azért, mert ők tápszeren nevelték fel a gyerekeiket és akárhányszor sírt a kisbabám meggyőződésük volt, hogy csak és kizárólag azért sír, mert éhes. Még véletlenül sem azért, mert esetleg melege van, vagy fázik, vagy tele a pelenka, vagy a szemébe világít a lámpa stb. stb. számos oka lehet a sírásnak, mégis agyonrastresszeltek a tápszermániájukkal. A másik félről meg a teamánia. Örökké teát akartak itatni kisbabámmal.
Sajnos a szülők többsége még mindig nem elég rugalmas ahhoz, hogy elfogadja az igény szerinti szoptatást. Sokan még mindig ragaszkodnak a régi 3 óránkénti etetési elvhez, és ha nem 3 óránként szoptattam az újszülött kisbabámat, hanem mondjuk óránként, akkor én már őszerintük rosszul csináltam az egészet úgy ahogy van. És az a helyzet, hogy nem én vagyok az egyetlen ebben az országban, ahol a családtagok a kéretlen tanácsaikkal szétstresszelik a szoptató kismamát, akinek a stressz helyett pont a nyugalomra lenne szüksége a zökkenőmentes szoptatáshoz. Kizárni nem lehet a rokonokat, főleg, ha valamelyik szülővel még egyfedél alatt élsz, de ha udvariasan megkéred őket, hogy hagyjanak békén, mert a mai modern világunkban már mindent másképp kell a szoptatással kapcsolatban is csinálni, mint ahogy azt ők 30-40 évvel ezelőtt csinálták, akkor lehetsz akármilyen udvarias és kedves, a rokonok, főleg a szülők vérig fognak sértődni. A gyermeked apja meg hiába támogat és véd, ha a rokonság már agyonrastresszelte a kismamát, akkor már nem lesz zökkenőmentes a szoptatás sem.