Az empátia a legjobb nevelési módszer

gyereknevelés

Ítélkezés helyett a megbeszélést ajánlja a nehéz helyzetekben két brit pszichoterapeuta, aki most adott ki könyvet a szigetországban a nevelés legnehezebb pillanatainak kezeléséről. Meglátásuk szerint az empátia tud a legtöbb esetben segíteni a zűrös helyzetek megoldásában.

Hármas megoldási stratégia a gyereknevelés legnehezebb helyzeteihez

A gyermeknevelés éppen akkor a legnehezebb, a szülő akkor a legelveszettebb, amikor konfliktushelyzetet kell megoldani. Hiszen egyetlen rossz mondat is olaj lehet a tűzre, és a megoldás helyett a teljes káoszt hozhatja el. Két brit pszichoterapeuta, Heather Turgeon és Julie Wright most arra vállalkozott, kiad egy útmutatót az elcsigázott szülőknek a célravezető viselkedési formákról. Mármint a felnőttek optimális cselekedeteiről. Az Independent című lapnak nyilatkozva úgy fogalmaztak, mindennek az alapja egy hármas megoldási stratégia:

közös helyzetértékelés, a határok felállítása és a probléma megoldása.

“Ez a hármas a legnehezebb pillanatokban is segít a szülőnek, hogy megértők és kedvesek tudjanak maradni, miközben következetesen ragaszkodnak a felállított határokhoz, megtanítják a gyermekeknek a szabályokat, és azt is, miként választhatják ki a legjobb megoldást, hogyan oldhatják fel a dilemmákat” – mondták a brit lapnak a szerzők. Ez a módszer a legkülönbözőbb helyzetekben is működőképes lehet, az esti lefekvést megelőző huzavonától a testvérek közti veszekedés megoldásán át a tévénézési idő korlátozásáig.

“Több évtizedes kutatási tapasztalatunk azt mondatja velünk, hogy a legjobb, ha a szülő empatikus és következetes, így a kicsi könnyebben magáévá tudja tenni a szabályokat, és jobb érzékkel tud a jó és a rossz megoldások között választani még akkor is, amikor nem kell egy felnőtt esetleges reakciójától tartania” – magyarázták. Egy konkrét példát is bemutattak arra, miként képes egy szülő kezelni a legnehezebb mindennapi helyzeteket a fent említett hármas egységgel.

A pozitív megközelítés

Ismerős a legtöbb szülő számára az a szituáció, amikor mondjuk egy játékboltból nem hajlandó a gyermek eljönni. A közös helyzetértékelés itt azt jelentheti, hogy a szülő leguggol a kicsi mellé, a szemébe néz, és közli vele, hogy tisztában van vele, milyen nehéz elmenni a sok színes és érdekes játék közül. A határok felállítása, amikor a felnőtt közli, hogy most pedig a nagy mulatság ellenére is el kell menniük a boltból, például azért, mert fel kell szedni a hugit a bölcsődében. A probléma megoldásához pedig jól jöhet egy kis mediáció, némi kompromisszumot érdemes felajánlani a fiatalnak, például olyat, hogy “A nyakamba veszlek.”, “Foghatjuk egymás kezét, amíg odaérünk, aztán felveszlek.”

A legfontosabb, hogy a gyermek lássa, a szülő megérti, hogy mi a problémája, még akkor is, ha viselkedése teljesen irracionális. Azt írják, aki így jár el, és a gyermekekkel átbeszéli a konfliktusok után azok okát, sokkal inkább számíthat arra, hogy a fiatal felnőtt korában közlékenyebb lesz szüleivel, több dolgot oszt majd meg őseivel azokhoz az emberekhez képest, akiknek az érzéseire a szüleik egyáltalán nem voltak kíváncsiak. Szorosabb lesz a két generáció között a kapcsolat.

forrás: csalad.hu

Erről a témáról még a Gyermeknevelés rovatunkban olvashatsz!

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..