Témakör: családjog, munkajog, ingatlanjog, örökösödés, kártérítés, szerződések, követeléskezelés
A szakértő elérhetőségei:
[email protected]
A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szereztem diplomát 2004 nyarán jogász szakon. Az elmúlt években dolgoztam ügyvédjelöltként, ahol főleg családjog, a munkajog, az ingatlanjog, az örökösödés, a kártérítés, a szerződések terén szereztem peres és peren kívüli tapasztalatot.
Az ügyvédjelölti időszakot követően egy pénzügyi szolgáltatónál folytattam pályafutásom, ahol követeléskezeléssel („bedőlt” és „menthető hitelek”, végrehajtás, fizetési meghagyás stb.) cégügyekkel, büntetőügyekkel foglalkoztam, amíg elsőszülött gyermekem világra nem jött 2009-ben.
Főleg a fenti témákban várom kérdéseiteket, azonban bármilyen jogi jellegű megkeresésnek megpróbálok eleget tenni, tudásom, tapasztalatom és lelkiismeretem felelőssége szerint.
Felhívjuk szíves figyelmed, hogy szakértőink válaszai nem minősülnek a Ptk. alapján megbízásnak, a válaszokban foglaltakat az általad, saját felelősségedre felvázolt adatközlésen alapulnak, melyekért felelősséget vállalni nem tudunk.
Kedves Gabriella,
szeretném megkérdezni, hogy ha három havonta megújuló munkaszerződéseim vannak és tervezem, hogy babát szeretnénk és táppénzre mennék mivel nehéz fizikai munkát végzek, akkor felmondhatnak-e nekem?
Kedves Tapaszti Sándorné,
A határozott idejű szerződés érdekes intézmény. Ha a munkáltató tudtával és beleegyezésével továbbdolgozik a szerződés lejárta után, akár egy napot is, akkor automatikusan átalakul a jogviszony határozatlan idejűvé, így pedig már jár Önnek a terhességi-felmondási védelem, táppénzzel vagy táppénz nélkül is.
Nehéz fizikai munka esetére feltételezhetően marad az előbbi.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabriella!
Jelenleg GYES-en vagyok a két és fél éves kislányommal, a munkáltatóm végelszámolása folyamatban van, jogutód nélkül meg fog szűnni, így a korábbi munkahelyemre biztosan nem tudok majd visszamenni dolgozni. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben találok munkát egy új munkáltatónál még a GYES lejárta előtt, és a GYES mellett elmegyek dolgozni egy 8 órás munkaviszonyba (amire tudomásom szerint lehetőséget ad a jelenlegi törvény), akkor jelent-e valamilyen hátrányt a munkáltató számára az alkalmazásom abból a szempontból, hogy a gyermekem 3 éves koráig elvileg ugyebár nem mondhat fel az édesanyának. Vonatkozik ez a felmondási „moratórium” pl. a próbaidő idejére is? Vagy ez esetben a szokásos helyzet van érvényben, azaz hogy a próbaidő ideje alatt bármelyik fél indolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa,
A próbaidő a kölcsönös egymástanulás ideje, ilyenkor nincs védelem.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi!
Nagyon köszönöm a gyors és egyértelmű választ!
Üdv,
Zsuzsa
Kedves Gabriella 18honapos unokámat nevelem 2napos korában elhagyta a korházban életársa után repült indiában gyámügy megitélt 15000ft tartásdijat nem fizet se az élet társa apaság necs megálapitva mivel lányom még papiron házas nagyanya révén én letem agyámja 50éves vagyok férjem munkanélkülivé vált 55évesen mostmár csak 25700kap jelzálogot fizetünk sajnos mostmár a kislány tartása nehéz hová fordulhatok vagy adjam nevelö szülökhöz a babát de ezt nemtudnám megtenni még van 2gyermekünk akit nevelnem kell azt szeretük volna molly családban nöjön fel lányom abszurdum nem kiváncsi rá probáltam hogy 1gyermeket molly mellé fogadni járadékot kapnák de aszmonták nem lehet mi a tanácsa mit tegyünk nagyon nehéz kislányt elvesziteni nem akarjuk üdv répásné
Kedves Répásné,
Többször elolvastam levelét, de nem tudtam kihámozni:
1. Mit tud vállalni?
2. Tett-e lépéseket ebben az ügyben?
3. Hol tartozkodik most a kisgyermek?
Üdvözlettel:
Gabi
Kedves Gabriella!
2002. augusztusában helyezkedtem el egy cégnél, 2005. januárjában megszületett az első, majd 2007-ben második gyermekem, akivel a gyes-em nemsokára le fog járni. Megkerestem a munkáltatóm, aki közölte, hogy nem tud visszavenni és közös megegyezéssel akarja munkaviszonyom megszüntetni. Amikor közöltem vele, hogy ez számomra nem járható út, akkor azt mondta, hogy a cég egy tőlünk 100 km-re lévő telephelyén tud számomra munkát ajánlani, amit viszont én nem fogok tudni elvállalni a két gyerek miatt.
Anno a munkaszerződésben ez szerepelt:
1, Munkáltató alkalmazza a munkavállalót főállású munkaviszonyban … munkakörben Város, cím (ez a székhely itt dolgoztam végig)
6, A munka teljesítésének helye jelenleg: város, de a munkavégzés helye a munkáltató adottságaiból következően változó.
Jogosan mondja azt a fentiek tükrében, hogy mivel így van megírva a munkaszerződés a közös megegyezés az egyetlen lehetőség? Mi van ilyenkor az esélyegyenlőségi tervvel? És azzal, hogy elvileg ugyanabba az állásba kell visszahelyezni a kismamát, ahonnan felállt?
Ha nem mond fel nekem és én esetleg felmondok, akkor elvileg a felmondási időmet ki kell fizetnie nem, ha már a végkielégítést nem is kapom meg?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Cicus
Kedves Cicus,
A felmondási védelem a Gyes lejártáig (illetve +30napig tart).
A munkáltatója jogszerűen járt el, ráadásul a munkaszerződésben és korrekten szerepel, hogy a munkavégzés helye nem konstans.
Ha felmond, akkor bukja a végkielégítést, de szabi+felmondási időt nem. A közös megegyezésbe beszuszakolható a végkielégítés is, egyebekben borítékolható, hogy a gyes lejártát követő 31. napon a cég fog Önnek felmondani, akkor pedig nincs kiút a végkielégítés teljesítése alól.
Amit Ön említ, az a terhesség-tgyás-gyed-gyes alatt járó védelem, nem a gyest követő időszakot érinti.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi!
Köszönöm szépen a gyors és kimerítő választ, így fogok eljárni! 🙂
Bocsánat még egy kérdés eszembe jutott.
A munkáltató elutasíthatja a felmondásom?
Ilyen esetben a felmondási idő felét elvileg le kell dolgozni, vagy el lehet tekinteni tőle?
(Esetleg bele kell írni a felmondásba, hogy tekintsenek el a felmondási idő letöltésétől?)
Bár ugye, ha nincs munkahely ahová visszavegyen, akkor hol tölteném le a felmondási időt ?!
Köszönöm
Cicus
Kedves Cicus,
A felmondási idő fele a felmentési idő, amikor is a munkavállalót kérésére a munkáltató mentesíti a munkavégzés alól.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem fognak azzal kötekedni, hogy a világ másik végére járva bemenjen dolgozni, hiszen se feladat, se munkakör, se munkahely.
A lényeg viszont az, hogy ne bukja el a felmondási idő pénzét, mert ha azonnali hatállyal szűnik meg a munkaviszony, akkor nem jár egy vas se.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi!
Elnézést, hogy ismét kérdésemmel zavarom, ahogy „megbeszéltük” beadtam munkáltatómnak a felmondásom,amibe beleírtam, hogy kérem mentesítsenek a felmondási idő felének ledolgozásától. Ez volt múlt hét szerdán, és úgy volt, hogy a mai napra lesznek készen a papírjaim. Ma bementem és a következő dologgal szembesültem. A felmondási időre elszámolták a szabadságom.
Mikor közöltem, hogy véleményem szerint az így nem jó, akkor közölte a főnök, hogy akkor visszavesz állományba!!!
Ekkor már nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Közölte, hogy ő márpedig nem fog nekem felmondási időt fizetni.
Ön szerint mit tegyek? Forduljak a Munkaügyi Felügyelethez, vagy vigyem a dolgot Munkaügyi Bíróságra?
Ugye jól gondolom, hogy ez a bérszámfejtés nem volt helyes?
Üdv,
Cicus
Kedves Cicus,
Mit írt egészen pontosan a felmondásában? Egyáltalán miért mondott fel?
Miért nem várta ki a helyzetet? Én nem tanácsolatam olyat, hogy mondjon fel.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi!
Levelezésünk során megirtam Önnek, hogy a munkáltató abszolut elzárkózott attól, hogy ő mondjon fel nekem, ezért, hogy legalább a felmondási időt ne bukjam el adtam be én a felmondásom.
„Ha felmond, akkor bukja a végkielégítést, de szabi+felmondási időt nem.”
A felmondásom így szólt:
Munkavállalói rendes felmondás
Tárgy: Munkaviszony megszüntetése rendes felmondással
Bejelentem, hogy a munkáltatómnál 2002. augusztus 1. napjától fennálló, határozatlan időtartamú munkajogviszonyomat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 89-92. § rendelkezései alapján, 2010. augusztus 12. napján 50 napos felmondási idővel,
Rendes felmondással megszüntetem.
Kérem szíveskedjék intézkedni annak érdekében, hogy szabadságom pénzbeli megváltását, valamint igazolásomat és a munkaviszony megszüntetése alapján kiállítandó egyéb iratokat átvehessem.
Kérem a T. Munkáltatót, hogy a felmondási idő ledolgozásától szíveskedjék eltekinteni.
Üdv,
Cicus
Kedves Cicus,
Így már teljesen világos, megértettem. Itt nem marad más, mint a Munkaügyi Bíróság, perelni a különbözetre.
A Felügyelet csak halottnak a csók, abból pénze nem lesz.
Üdv.,
Gabi
Nagyon szépen köszönöm eddigi segítségét, ha nem haragszik meg érte értesíteni fogom a fejleményekről.
Kedves Gabi!
Felteszem megint a kérdést, mert mihamarabb fel akarom venni a kapcsolatot a munkáltatómmal… A korábbi kérdésemre kértem még egy pici pontosítást:
Tehát ha visszamegyek dolgozni, majd táppénz, akkor a 2011-ben a Gyed így számolódik-e: 2010-ben a legeleján volt másfél hónap GYEDem, most GYESen vagyok a nagyobbikkal, de ezek szerint lesz kb. 4 hónap táppénzem is. Ezek MIND összeadódnak és abból számítják valahogy? (tudom, cifra…)
Ha pedig végig GYESen maradok, akkor abból fogják számítani – mert az igen csekély… Ez lehet az, amit nekem mondtak, hogy anyagilag az nagyon gáz, ha GYES után megyek újra GYEDre.
Jól értelmezem?
Köszönettel: Lívia
Lívia,
Nem fogok az Ön költségvetését érintő döntést hozni, sem jogászként, sem magánemberként.
Ön tudja, mennyi gyedet kapott, tudja mennyi Tgyást, sejti a folyósítottak alapján, hogy számolhatták ki, ha egyébként, teljesen érthető módon nem volt ismerete róla.
Ha a két gyerek közt se az ősi magyar módszerrel, se a hagyományos úton nem megy vissza dolgozni, akkor lejátszódik az előző gyerekkel történt forgatókönyv, ugyanazokkal a számokkal, hiszen nem volt jövedelme.
Ha visszamegy, akkor bizony a táppénz-módszer (mint kalkuláció: naptári évet megelőző jövedelem alapul vétele) alapján az alapot képező jövedelmekkel történik a számítás.
Ön tudja, mennyi lesz a jövedelme, ha visszaáll a munkába, Ön tudja, hogy mikor fog távozni betegállományba, mennyi volt a GYED-e, mennyi volt a TGYÁS-a és ezernyi kérdés merül még fel, de, ha válaszolna is ezekre, akkor sem döntök Ön helyett, mert ellenkezik az elveimmel és a hivatásommal.
Szóval a jó öreg négyzetrácsos papírossal gondolják végig hogy mi éri meg Önöknek, mert nem fogja kihúzni belőlem 🙂
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi, szerintem félre értett. 🙂 Nem döntést vártam, csak nem biztos, hogy jól értem. És bevallom, most még jobban megkeveredtem: a „lejátszódik az előző gyerekkel történt forgatókönyv, ugyanazokkal a számokkal, hiszen nem volt jövedelme” mondat azt jelenti, hogy ha maradok GYES-en és nem akarok visszamenni a két gyerek közt, még táppénzre sem, akkor ugyanazokkal az összegekkel fogok TGYÁSt és GYEDet kapni, mint az első gyerekkel? (Az nekem teljesen megfelelne, csak épp mással riogatnak.) Tényleg csak annyit szeretnék kideríteni, hogy nem járok-e sokkal rosszabbul, ha GYESről megyek TGYÁSra és GYEDre megint…
Üdvözlettel: Lívia
Kedves Lívia,
Két kérdésem van:
1. Egész pontosan mivel riogatták, hogy hangzott el a minimálbéres mondat?
2. Több volt-e a bruttója 140.000,-nél, amikor TGYÁS-ra ment és várható-e, hogy ennél több lesz a visszatérésekor?
Köszi,
Gabi
Kedves Gabi,
A riogatás egy könyvelőtől származott, aki szerint: ha GYES után megyek GYEDre, akkor minimál GYEDet fogok kapni, mert a GYESből fogják számolni.
Nekem ez már akkor büdös volt, mert azért a havi cirka 25ezres GYESnek a 70%-át kapni… – szerintem ilyen nincs.
Tulajdonképp ezért is kerestem meg Önt, mert szerintem az a könyvelő elég zöldséget mondott.
A 2. kérdésre: több volt a bruttóm. Pontosan nem emlékszem, mennyi, de a nettó is több volt. A cég teljesen legálisan jár el, tehát elvileg többet kéne kapjak, ha most vissza mennék a két gyerek között (már ha a visszatérés erre vonatkozott).
…bocsánat, nekem már terhességi agyeldobásom van… 🙂
Köszönöm, hogy segít!
Üdv: Lívia
Jajjistenem…
Nem, nem a GYEs-ből fogják számítani a járandóságokat, hanem megismétlődik az előző baba forgatókönyve, azokkal a juttatásokkal és számokkal, ha nem megy vissza dolgozni és megigényli a TGYÁS-t, majd a GYED-et.
Ha visszamegy dolgozni, akkor számolják ki, hogy mennyi az annyi, ami különösen bruttó 140.000 felett változott érdemileg (azon belül is az Ön nettója körüli tételek), hála a szuperbruttónak, hogy táppénzzel kombinálva fog-e annyit kapni, mint az első gyereknél kapott.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi,
KÖSZÖNÖM!!!! Tiszta ügy – így már… 🙂
Szép napot!
Üdv: Lívia
Kedves Gabriella!
Köszönöm a korábbi segítséget, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikerült közös megegyezéssel, végkielégítéssel lezárni a munkaviszonyomat. Most ismételten a segítségét kérném, a következőkkel kapcsolatban: a munkaviszonyom aug. 12-én szűnik meg, olyan papírt kellett aláírnom a megegyezéskor, hogy további követelésem nincs a céggel szemben. Szeretnék elmenni passzív táppénzre, a volt munkahelyem tb kifizetőhely, tehát ők folyósítják a tp-t. Igénybe tudom én így venni a passzív táppénzt? Én úgy gondolom, hogy ez nem minősül követelésnek a cég felé. Kb milyen összegre számíthatok akkor, ha idén februárig gyeden voltam, azt követően br 250 e ft volt a fizetésem.
Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Adrika,
A munkahelye fogja az igénylését továbbitani az illetékes REP felé, de ez nem követelés velük szemben, hanem Önnek egy olyan jogosultsága, amit hülye lesz meg nem játszani.
A passzív táppénz napi összege 2010. jan. 1. napját követően 3.675,-Ft. (minimálbér 30-ad részének 150%-a)maximum, és mindig a megelőző naptári évben elért kereset képezi az alapját, így a leírtak alapján a 2009-es éve bőven meghaladja ezt a kört.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabriella!
Köszönöm a gyors és megnyugtató válaszát! Ha jól értelmeztem, akkor az nem gond, hogy 2009-ben gyeden voltam? Így is kaphatok passzív tp-T?
Kedves Adrika,
Én úgy gondolom, ha az államnak volt képe levonni a tb-t a Gyed-ből, akkor legyen képe ezt táppénzjogosultságnak betudni 🙂
Gabi
Köszönöm a gyors segítséget és azt, hogy egyáltalán van kihez fordulni ebben a kesze-kusza világban. További jó munkát és kitartást kívánok!
Kedves Gabriella!
Jelenleg gyes-en lévő anyuka vagyok. 2008.01.03-án szültem. Közalkalmazotti jogviszonyban dolgoztam előtte 1999.augusztus 25-től. 2007.11.22-től táppénzen voltam, 2007.12.07-től tgys, utána gyed, jelenleg gyes. A munkahelyem 2008.augusztus 31-én jogutód nélkül megszűnt, így a jogviszonyom is. A végkielégítést megkaptam, új állást nem tudtam ajánlani számomra. A kérdésem az lenne, hogy ha most vállalnék még egy gyermeket, milyen tb ellátást kapnék? Jobban járok-e, ha munkát vállalok (persze, ha találok) a következő gyermek vállalása előtt? Mennyi időt kell biztosítotti jogviszonyban töltenem, hogy a fizetésem után kapjam a tgys-t?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hajni
Kedves Hajni,
Első olvasatra az az álláspontom, hogy a klasszikus formátumban nem jár Önnek TGYÁS, de véggigondolom a méltányossági eseteket és jelentkezem.
Összefoglalva: tekintettel arra, hogy ennyire zörög a léc, mindenképpen keressen állást.
A TGYÁS alapesetben szülést megelőző két évben 365 nap jogviszonyt feltételez.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabriella!
33. hetes kismama vagyok, a szülésig az éves szabadságomat ki tudom venni, így nem kell megkezdenem a szülési szabadságot. Arról olvastam már, hogy a szülés napjától TGYÁS jár, de nem tiszta számomra, hogy azt kell-e valahol és ha igen, hol és mikor kell igényelnem. Ha jól tudom a TGYÁS megállapításánál ez előző évi keresetet veszik alapul. Nekem a TGYÁS át fog húzódni a következő évre. Kérdésem lenne, hogy az összegét időközben fogják módosítani, figyelembe véve, hogy már 2011 lesz?
TGYÁS után következik a GYED, esetemben a 2010. évi jövedelmem alapján állapítják meg (keresetem szülésig+TGYÁS?)?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Katus
Üdvözlettel:
Katus
Kedves Katus,
A Tgyás iránti igényt (ami nem alanyi jogon jár, hanem az eddigi dolgos éveket honorálja vele az állam, mint a gyermekáldások támogatását) a munkáltatónál kell bejelentenie, elvileg ők is szoktak elballagni a helyi REP-be, de ez már csak technikai kérdés, lényeg, hogy a foglalkoztatói igazolást állítsák ki, Önnek egy igénybejelentést kell kitöltenie.
Nem módosul menetketközben az összeg, maximum a 30-31 napos hónapok folyósítása során mutatkozik minimális eltérés.
A Gyed-et teljesen tisztán látja: 2011-ben a 2010-es év alapján fog GYED-et kapni, azzal, hogy a GYED felső határa a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a, nettóban az idén ez 85-86.000,-Ft/hó, azt is a munkáltatón keresztül kell intézni.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabi!
Azt szeretném megtudni hogy GYED alatt milyen munkaviszonyt létesíthetek, illetve GYES alatt lehet e 8 órában is dolgozni?
Köszönöm!
tame
Kedves Tame,
GYED alatt nem lehet munkavégzésre irányuló tevékenységet folytatni (kivéve művészeti-tudományos, szerzői jogdíjas területek), GYES alatt a munkavégzés lehetősége korlátlan.
Üdv.,
Gabi
Kedves Gabriella! 72 eves vagyok, 32 évet éltem a lakásomban, most 2 éve idősotthonban. 41 év mérnöki munka áll mögöttem.Lakásom eladtam az unokaöcsémnek. A házban az udvaron van egy önálló garázsom is 2 másik mellett az osztatlan közös tulajdonú udvaron. A felépítményt én 27 éve építtettem. A szmsz mellékletében és a társasházi alpító okiraton is szerepel a nevemmel. Földhivatalban nem. Fizettem a havi 390 ft-ot közös költségre a társasháznak hosszú évek óta. A rokonomnak nincs autója, a garázs most üresen áll. A házból igényt tartanának rá többen. Én eladni nem akarom az épületet- 15 nm2 lemezgarázs,igaz mást a ház szabály szerint nem lehet ott tárolni, csak járművet. Húgom fia azt mondta hamarosan vesz autót és neki adjam el a garázst, elővásárlási joga van (?) hisz övé a lakás. Miután 4 hónapja eladtam az addig ott tárolt Suzukim, már a közös képviselő jelezte, hogy mi legyen az üres garázzsal, mert többen igényt tartanának rá a házból és én már nem lakom ott, NEM LEHET OTT TULAJDONOM, be fog egy lakó ÖNKÉNYESEN- de a többi lakó hozzájárulásával állni!! A beleegyezésem nélkül!!! Hát kérem én az épületért megdolgoztam, a költségeit fizettem, elővásárlási joggal úgyis a ház lakóinak tudom csak eladni(ez benne van a Társasház Alapító Okiratában), én az unokaöcsémnek szeretném majd. Még nincs meg a vételár, de spórol és tisztességesen dolgozik. Kényszerithet engem bárki a lakók közül, hogy átengedjem a használatot? Egyáltalán miért foglalkoznak vele, hogy üres? Azt is mondta az egyik lakó, aki jkv.vezető a lakógyűlésen, hogy ha a lakók úgy döntenek, ingyen is át kell adnom egy másik lakónak.Valakinek kijelölik. Mi az, hogy kijelölik? Mint az államosításkor? Kérem szépen, legyenek kedvesek megnyugtatni a válaszukkal, mert nem szeretnék kétségek közt lenni. Ugye nem kell bíróságra mennem? Maradok Tisztelettel: id. Agárdi László
Kedves László,
Tulajdoni lap, alapító okirat, szmsz nélkül nem tudok felelősségteljesen választ adni.
A [email protected] címen dokumentekkel le tudnánk levelezni a dolgot.
Üdvözlettel:
Füredi Gabriella
Tisztrelt Uram!
Olvastam a bejegyzését, az álláspontom a következő: Igen Tisztelt Ügyvéd kolleganő bejegyzésére reagálva- Nejem rendszeres olvasója jelen honlapnak, Őnagysága jelezte a feltevést- megjegyezni kívánom, hogy Önnek a tulajdonával kapcsolatban semmi félnivalója sincs. Amennyiben sérelem éri a tulajdonát, rendőrségi feljelentést, birtokvédelmet és polgári pert kezdeményezhet a jogosulatlan birtoklóval, a közös képviselővel és akár a társasházzal szemben is. A Magyar Köztársaság Alkotmánya védi és tiszteletben tartja a magántulajdon szentségét és sérthetetlenségét. Általános tény, hogy a rendszerváltást követően a tanácsi rendszer megszűnése után az IKV által üzemeltetett tömbházak társasházzá alakultak, a fent leírt ingatlanok esetében ( udvari garázsok és melléképületek,raktárak, műhelyek)az alapító okirat elkészítésekor és Ügyvédi ellenjegyzésekor megállapították, hogy a lakóház kertje és udvara Ozstatlan Közös Tulajdon, viszont az azon elhelyezkedő felépítmények azok tulajdonai, akik erre anno építési engedélyt -arra nem kötelezett építmény esetében-építési hozzájárulást kaptak, valamint ezen személyek ill. társaságok jogutódjai. Függetlenül attól, hogy van-e az illetőnek egyéb tulajdona vagy sem a lakóházban.Tehát ezen garázsok felépítményei mindig is magántulajdonban voltak, tehát közös tulajdonba NEM VEHETŐK, az építménnyel kizárólag annak TULAJDONOSA rendelkezhet a HATÁLYOS TÖRVÉNYEKNEK és JOGSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN. (Megjegyezni kívánom, hogy NEM a társasház közgyűlésén hozott „házszabályra”, házirendre gondolok!)
Amennyiben a fent leírt tényállás helyénvaló, akkor abban az esetben sem kell aggódnia létesítménye felől, mégha -netán- nem is fizeti a közös költséget, ugyanis az építményt csak jogerős Bírósági Végzéssel esetleg Önkormányzati Határozattal bontathatják le ill. kötelezhetik Önt az elbontásra. Természetesen a legjobb, ha pontosan eleget tesz fizetési kötelezettségeinek. Mindaddíg semmilyen jogi lehetősége nincs sem a lakóközösségnek, sem a közös képviselőnek ahhoz, hogy az Ön tulajdonát képező felépítménybe akár belépjenek, amíg Ön erre engedélyt nem ad. Abban az esetben, ha Önt, mint garázstulajdonost nem hívták meg a társasházi közgyűlésre / és ezt hitelt érdemlően pl.tértivevény igazolni nem tudják / , az Ön sérelmére vagy akár előnyére hozott lakógyűlési rendeletek hatályukat vesztik. Amennyiben erőszakos valamint az Ön jelenléte/engedélye nélkül behatolás történik, haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget valamint a területileg illetékes jegyzőt. Még vészhelyzet esetén is tanúk jelenléte szükséges az ingatlan kinyitásához. Azt azonban tudnia kell, hogy amíg Ön rendelkezik a létesítmény tulajdonjogával, mindennemű felelősség /tűzeset, viharkár stb./ Önt terheli. Ingatlan esetében a tulajdonos nem hagyhat fel birtokával mindaddig, amíg tulajdonjoga (átruházás, elbirtoklás-föld*.,árverezés stb. folytán) meg nem szűnik. Viszont az ingatlannal kapcsolatos felelőssége akkor is fennmarad, ha nem törődik vele!
Tehát Kedves László álláspontom szerint bárminemű sérelem éri a tulajdonával kapcsolatban, bizalommal fordulhat a Magyar Köztársaság hivatalos szerveihez és bármely Ügyvéd kollegához/kolleginához.
Minden Jót kívánva Tisztelettel:
Dr. Kovács Péter
Ügyvéd, Ingatlan Szakjogász
1021 Budapest
Kedves László,
Alább találhatja dr. Kovács Péter ingatlanforgalmi szakjogász Önhöz címzett válaszát. Abban az esetben, ha a kollegaúr tényállás-megállapítása megegyezik az Ön változatával, akkor járjon el az általa leírtaknak megfelelően. Ha további kérdései adódnak az üggyel kapcsolatosan, várom ismételt megkeresését sok szeretettel.
Füredi Gabriella
Olvastam a bejegyzését, az álláspontom a következő: Igen Tisztelt Ügyvéd kolleganő bejegyzésére reagálva- Nejem rendszeres olvasója jelen honlapnak, Őnagysága jelezte a feltevést- megjegyezni kívánom, hogy Önnek a tulajdonával kapcsolatban semmi félnivalója sincs. Amennyiben sérelem éri a tulajdonát, rendőrségi feljelentést, birtokvédelmet és polgári pert kezdeményezhet a jogosulatlan birtoklóval, a közös képviselővel és akár a társasházzal szemben is. A Magyar Köztársaság Alkotmánya védi és tiszteletben tartja a magántulajdon szentségét és sérthetetlenségét. Általános tény, hogy a rendszerváltást követően a tanácsi rendszer megszűnése után az IKV által üzemeltetett tömbházak társasházzá alakultak, a fent leírt ingatlanok esetében ( udvari garázsok és melléképületek,raktárak, műhelyek)az alapító okirat elkészítésekor és Ügyvédi ellenjegyzésekor megállapították, hogy a lakóház kertje és udvara Osztatlan Közös Tulajdon, viszont az azon elhelyezkedő felépítmények azok tulajdonai, akik erre anno építési engedélyt -arra nem kötelezett építmény esetében-építési hozzájárulást kaptak, valamint ezen személyek ill. társaságok jogutódjai. Függetlenül attól, hogy van-e az illetőnek egyéb tulajdona vagy sem a lakóházban.Tehát ezen garázsok felépítményei mindig is magántulajdonban voltak, tehát közös tulajdonba NEM VEHETŐK, az építménnyel kizárólag annak TULAJDONOSA rendelkezhet a HATÁLYOS TÖRVÉNYEKNEK és JOGSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN. (Megjegyezni kívánom, hogy NEM a társasház közgyűlésén hozott „házszabályra”, házirendre gondolok!)
Amennyiben a fent leírt tényállás helyénvaló, akkor abban az esetben sem kell aggódnia létesítménye felől, mégha -netán- nem is fizeti a közös költséget, ugyanis az építményt csak jogerős Bírósági Végzéssel esetleg Önkormányzati Határozattal bontathatják le ill. kötelezhetik Önt az elbontásra. Természetesen a legjobb, ha pontosan eleget tesz fizetési kötelezettségeinek. Mindaddíg semmilyen jogi lehetősége nincs sem a lakóközösségnek, sem a közös képviselőnek ahhoz, hogy az Ön tulajdonát képező felépítménybe akár belépjenek, amíg Ön erre engedélyt nem ad. Abban az esetben, ha Önt, mint garázstulajdonost nem hívták meg a társasházi közgyűlésre / és ezt hitelt érdemlően pl.tértivevény igazolni nem tudják / , az Ön sérelmére vagy akár előnyére hozott lakógyűlési rendeletek hatályukat vesztik. Amennyiben erőszakos valamint az Ön jelenléte/engedélye nélkül behatolás történik, haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget valamint a területileg illetékes jegyzőt. Még vészhelyzet esetén is tanúk jelenléte szükséges az ingatlan kinyitásához. Azt azonban tudnia kell, hogy amíg Ön rendelkezik a létesítmény tulajdonjogával, mindennemű felelősség /tűzeset, viharkár stb./ Önt terheli. Ingatlan esetében a tulajdonos nem hagyhat fel birtokával mindaddig, amíg tulajdonjoga (átruházás -*adásvétel,csere,ajándékozás*-, elbirtoklás-föld*.,árverezés stb. folytán) meg nem szűnik. Viszont az ingatlannal kapcsolatos felelőssége akkor is fennmarad, ha nem törődik vele!
Tehát Kedves László álláspontom szerint bárminemű sérelem éri a tulajdonával kapcsolatban, bizalommal fordulhat a Magyar Köztársaság hivatalos szerveihez és bármely Ügyvéd kollegához/kolleginához.
Minden Jót kívánva Tisztelettel:
Dr. Kovács Péter
Ügyvéd, Ingatlan Szakjogász
1021 Budapest