Dr. Füredi Gabriella jogtanácsos

Babafalva.hu - baba-mama-gyerek portál

Témakör: családjog, munkajog, ingatlanjog, örökösödés, kártérítés, szerződések, követeléskezelés

A szakértő elérhetőségei:
[email protected]

A szakértő cikkei >>

A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szereztem diplomát 2004 nyarán jogász szakon. Az elmúlt években dolgoztam ügyvédjelöltként, ahol főleg családjog, a munkajog, az ingatlanjog, az örökösödés, a kártérítés, a szerződések terén szereztem peres és peren kívüli tapasztalatot.

Az ügyvédjelölti időszakot követően egy pénzügyi szolgáltatónál folytattam pályafutásom, ahol követeléskezeléssel („bedőlt” és „menthető hitelek”, végrehajtás, fizetési meghagyás stb.) cégügyekkel, büntetőügyekkel foglalkoztam, amíg elsőszülött gyermekem világra nem jött 2009-ben.

Főleg a fenti témákban várom kérdéseiteket, azonban bármilyen jogi jellegű megkeresésnek megpróbálok eleget tenni, tudásom, tapasztalatom és lelkiismeretem felelőssége szerint.

Felhívjuk szíves figyelmed, hogy szakértőink válaszai nem minősülnek a Ptk. alapján megbízásnak, a válaszokban foglaltakat az általad, saját felelősségedre felvázolt adatközlésen alapulnak, melyekért felelősséget vállalni nem tudunk.

hirdetés

1104 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Gabriella!

    Jelenleg GYED-en vagyok, 2010. április elejétől állok munkába. A munkahelyem kötelezhet arra, hogy a két év GYED alatt összegyűlt szabadságaimat munkakezdésem napjától egybe(egyből) kivegyem? Vagy van valamennyi százalék, amit szabályozhat? Én személy szerint egyből munkába szeretnék állni, nem szeretnék szabadságra menni, csak ha beteg lesz a gyermekem.

    Köszönettel: Koni

    • Kedves Koni,

      Meglepő kérdéssel fordult hozzám, az anyukák nagy része üdvözli az egybegyűlt szabit és felhasználja a a közösségbe való beszoktatás időszakára.

      A felhalmozott szabadságot nem tartalékolhatja a végtelenségig, vagy, amíg isten őrizz, megbetegszik a gyerek, kifizetni sem köteles a munkáltató Önnek, viszont baltával sem kergethetik, hogy mindenképpen vegye ki.

      Tulajdonképpen mikor és hogyan szeretné kivenni és mit nem enged a munkáltató, hátha így jobban tudok segíteni.

      Üdv.,

      Füredi Gabi
      [email protected]

  2. Kedves Gabriella!

    Február 13-án letelik a gyedem. Két gyermekem után 76 nap szabadság jött össze, amit szeretnék kivenni. A jelenlegi munkahelyemre nem akarnak visszavenni, sőt az is elhangzott, hogy ha visszamegyek fognak okot találni a kirúgásomra. 2004 óta dolgozom itt. A kérdésem az lenne, hogy szabadság alatt felmondhatnak e, hogy mikor jár a végkielégítés, illetve, hogy a felmondási védelem az már a szabadság idején elkezdődik, vagy amikor a szabadság letelik, onnan indul?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Kedves Adrienn,

      Két dolog tilos: közös megegyezést aláírni, illetve Önnek felmondást benyújtania.

      5év elteltével egyhavi illetménynek megfelelő végkielégítés jár, ehhez csak akkor juthat hozzá, ha Önnek mond fel a munkáltató.

      A felmondási ideje ALAPESETBEN 30 nap, 5év teltével ez 15nappal hosszabbodik meg.

      A szabadság alatt is kaphat felmondólevelet, azonban a megmaradt napokat pénzben meg kell váltani, vagyis a kérdésre a válasz: munkába állás 31. napján már felmondható a munkaviszonya.

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

  3. Kedves Gabriella!

    Gyesen lévő anyuka vagyok. Szeptemberben részt vettem egy önvédelmi edzésen. Egy nálam erősebb lány volt a párom aki rettentő nagyokat rúgott rám, pedig többször kértem, hogy ne tegye, mert fáj, és csak kezdő vagyok. Nem foglalkozott vele, az edző pedig ki-be mászkált. Már sajnálom, hogy nem hagytam ott egyből az edzést, de nem gondoltam, hogy baj lesz. De lett, mert a térdem belső porckorongja levált, és műtét után azt mondta az orvosom, hogy már sosem lehet a régi. Ezt a lányt fel szeretném jelenteni és kártérítést kérni tőle. A férjem próbált lebeszélni, mert állítólag küzdősport közbeni sérülés esetén nem jelenthetek fel, de szerintem itt bizonyítható a szándékosság. Az Ön segítségét szeretném kérni. Mit tegyek, mit mondjak a rendőrségen?
    Válaszát előre is köszönöm.

    Tisztelettel: Fazekasné

    • Kedves Fazekasné,

      Álláspontom szerint (hangsúlyozni szeretném, hogy ez csak az én véleményem) nem történt bűncselekmény, ugyanis azzal, hogy Ön elment egy önvédelmi edzésre, azzal, mint potenciális sértett beleegyezett abba, hogy esetleg megsérül.

      Általánosságban elmondható, hogy jogelleneséget kizáró ok, ha olyan sport közben keletkezik sérülés, ahol a sérülés úgymond velejárója a műveletnek.

      Ráadásul nem készült elmondása alapján az eset után rögvest látlelet, így nehézkes az okozati összefüggés bizonyítása.

      Ettől függetlenül, ha úgy érzi, hogy feljelentést kell tennie, tegye me, de a leírtak alapján ügye nem fog elmarasztaló ítélettel járni – szerintem.

      A károkozás szintén nehezen bizonyítható a látlelet hiánya miatt, azt nem tudom, mennyire okoz a térde életvitelében tartós vagy súlyos elnehezülést, illetve mivel foglalkozik, testnevelő-tanár-e például.

      Nehéz jóslásokba bocsátkozi, egy biztos, jogi képviselő nélkül nem érdemes kártérítés iránti keresetet indítani, mert a bizonyítás folyamata nem feltétlenül találkozik az ügyfél személyes érzelmeivel összekapcsolt esetleírásával.

      Kérem, fenti soraimat ne értékelje olybá, hogy lekicsinylem a problémáját, mélyen átérzem, ami Önnel történt, azonban korrekt tájékoztatást szeretnék adni az esélyeiről az igazságszolgáltatási szervek előtt.

      Amennyiben tudok még segíteni, emailem ismert:

      [email protected]

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

  4. starlet
    február 5th, 2010 at 01:25 · Válasz

    Kedves Gabriella!
    Március 24-én jár le a GYES-em. Munkáltatóval folytatott beszélgetés után az jött le, hogy nem áll szándékukban tovább foglalkoztatni, mivel felvették a helyemre mást. És azt próbálták javasolni, hogy közös megegyezéssel váljunk el. Amit tudni szeretnék, az hogy mi illet meg engem rendes felmondás esetén, milyen megegyezésbe érdemes belemenni. 2000 augusztusában léptem be a céghez határozatlan szerződéssel. 2003 októberben megszületett az első kisfiam. Vele Tgyás, Gyed, Gyes. A Gyes lejárata előtt állapotos lettem és táppénzre mentem. Egészen második gyermekem születéséig – 2007.03.24. utána szintén Tgyás, Gyed, és most Gyes. Ha rendes szabadságot megkezdem, 30 nap védettség után legkorábban mikor szűnhet meg a munkaviszonyom felmondás esetén. Felmondás idejére jár fizetés? Előre is köszönöm !

    • Kedves Starlet,

      Remélhetőleg szerecsét hoz a válaszom, mert az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy nyugodtan ülök a babérjaimon, abban a hitben, hogy válaszoltam már, pedig csak a már leírt válaszom „elszállt”, melyért, bár rajtam kívüláll, ezúton is elnézést kérek.

      Szóval…

      Ha már ennyire egyértelmű, hogy a munkáltató nem akarja foglalkoztatni, legyen a munkaviszonynak vége úgy, hogy ezzel Ön jár jobban, nem a munkahelye…

      Rendes felmondással juthat végkielégítéshez, melynek összege 10év után három havi illetménye.

      A felmondási idő alapesetben 30 nap, ez 10 év elteltével 25 nappal hosszabbodik, mindez időtartam alatt is jár a fizetése.

      A felmondási idő egy része vagy egésze alól a munkavégzés alól mentesíthető Ön.

      A védettsége a 31. napon megszűnik, borítékolható, hogy, ha ennyire forszírozzák a közös megegyezést, nem fog felmondani a munkáltató Önnek, hanem megpróbálja olyan helyzetbe hozni, hogy vagy írja alá a közös megegyezést, vagy Ön mondjon fel.

      Ha bármiben tudok segíteni: [email protected].

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

  5. Kedves Gabi,

    Nagyon köszönöm a válaszát! Tegnap akartam írni Önnek, h jelezzem, megoldódott a problémám: kisfiamat felvették az egyik állami bölcsibe, gond nélkül! 🙂 Nem volt protekciónk, nem adtam kenőpénzt, és „bevallottam” a terhességem, mégis simán felvették! Év közben! 🙂 Márciustól kezdünk. Vannak még csodák, nem szabad feladni!

    Amikor kisöcsi érkezését elárultam a vezetőnek, ő ennyit mondott: vannak itt ezzel mások is, de ez nem az ő dolga. Neki a felvételhez csak 2 dolog szükséges: 1. helyi, azaz kerületi lakosok legyünk (=lakcímkártya), és 2. Munkáltatói Igazolás, h aktív státuszban vagyok. Utóbbit már előre kértem a cégemtől, bemutattam, bölcsis vezető elfogadta. (Arra rá sem kérdezett, h bejárok-e dolgozni vagy táppénzen vagyok).

    Furcsa számomra, de úgy látszik, tényleg az a faramuci jogi helyzet, h ha az ember táppénzen van, akkor kap igazolást a m.helyétől, mivel „aktív” (???), ha meg tgyáson/gyeden/gyesen van, akkor nem.

    Bár az igazat megvallva, eredeti kérdésemre (bölcsinek/ovinak mi a konkrét jogi hatásköre a felvételek elbírálására) nem sikerült egyértelmű választ kapnom, nagyon köszönöm, h megpróbálta feltárni a jogi kereteket!

    Számomra (és talán másoknak is mondhatom) a tanulság: második gyermek vállalása előtt mindenképp menjünk el táppénzre, mert egyrészt valszleg jobban járunk anyagilag, mint a gyed-del/gyes-sel (ezt előtte egyeztessük tb-szakértővel), másrészt az „aktív” státuszunk miatt a gyerekünk felvehetővé válik a bölcsibe (=kapunk munkáltatói igazolást).

    Még ha a táppénzünk kevesebb is lesz a gyed-nél (GYES-nél már mindenképp csak több lehet a táppénz, hisz az csak nettó 25e), akkor is, ha magánbölcsi/állami bölcsi közötti árbeli különbséget kalkulálunk, akkor ha mindenképp bölcsibe akarjuk adni nagytesót, még mindig jobban jövünk ki, ha táppénzre megyünk, mintha maradunk GYED-en.

    Kedves Gabi,
    Elnézést, h „átvettem” Öntől a tanácsadó szerepet, de saját, friss tapasztalataimon alapul. (Természetesen nem haragszom, ha utóbbi részt „cenzúrázza” hozzászólásomból, hisz ez az Ön rovata, én meg csak belekontárkodtam.)

    A magánbölcsis „minimál összeges” sztorit én is megtapasztaltam (esetleg u.azon a helyen érdeklődtünk volna?) és felháborított, h gyakorlatilag „pofára” megy az árképzés. Kinek ennyi, kinek annyi. Kiről mennyit tudnak lehúzni 🙁 Javaslom, próbálkozzon az összes környékbeli állami bölcsivel, mert van remény! 🙂

    Köszönök mindent és sok sikert kívánok!

    Üdvözlettel,
    Edina

    • Kedves Edina,

      Örülök, hogy megoldódott a problémája, amely valljuk be, nem volt vegytisztán jogi jellegű.

      Ilyen esetekben nem tehetek mást, mint finoman jelzem ezt az állapotot mindenféle bűvös szavvakal, mint „diszkrecionális”, ismertetem a minimális joganyagot, illetve igyekszem nem hangoztatni a személyes, néhol lesújtó véleményem 🙂

      ŐSzintén örülök ismételten, hogy as Önök sikere alátámasztotta azt, hogy lehet még „értelmesen beszélni”.

      Az pedig, hogy „belekontárkodott”, nem helytálló, ugyanis én üdvözlök mindenféle kölcsönös eszmecserét.

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

    • Kedves Edina, Kedves Olvasók

      Csatlakozom Edina zárójeles mondatához, hogy mindenképpen egyeztetni kell egy bérszámfejtővel egyedileg, ki hogy jár jobban, ismerve a hazai legális-féllegális-illegális bérezést, nem beszélve arról, hogy ha még nincs odabent a pocaklakó, akkor nem éppen trezorbiztos a munkaviszonyunk…

      Szép napot,

      Gabi

  6. Kedves Gabriella!
    Március 24-én jár le a GYES-em. Munkáltatóval folytatott beszélgetés után az jött le, hogy nem áll szándékukban tovább foglalkoztatni, mivel felvették a helyemre mást. És azt próbálták javasolni, hogy közös megegyezéssel váljunk el. Amit tudni szeretnék, az hogy mi illet meg engem rendes felmondás esetén, milyen megegyezésbe érdemes belemenni. 2000 augusztusában léptem be a céghez határozatlan szerződéssel. 2003 októberben megszületett az első kisfiam. Vele Tgyás, Gyed, Gyes. A Gyes lejárata előtt állapotos lettem és táppénzre mentem. Egészen második gyermekem születéséig – 2007.03.24. utána szintén Tgyás, Gyed, és most Gyes. Ha rendes szabadságot megkezdem, 30 nap védettség után legkorábban mikor szűnhet meg a munkaviszonyom felmondás esetén. Felmondás idejére jár fizetés? Előre is köszönöm !

  7. Köszönöm a gyors választ!!De viszont nem nagyon értem…:-( Tehát jogosult vagyok a TGYÁS-RA és ennek a 365 nap biztosításnak egybe kelli lenni???Mivel h dologztam fél évet utána rá 2 -3 hónap múlva mentem munkanélkülire..Ez számít??Amúgy szerintem megvan akkor a 365 nap biztosítás ha nem egybe kelli lenni.Tehát most magam után fizetnem kell az esztékát???Erre vagyok kiváncsi..És kapok gyest??A vőlegényem Ausztriába dolgozik.Kinntről lehet valamit igényelni??Mert nem nagyon értek ezekhez a jogi dolgokhoz..Ezért kérem a segítségét..Előre is köszönöm eddigi válaszát.Amít leírt számomra kissé sok,és bonyolult volt..Egyszerűbben??Ha van rá mód és ideje rám..Köszönöm a türelmet

    • Kedves Katinka,

      Jogászként el tudom Önnek mondani a jogszabályt, elegendő információ esetében pedig személyre szabottan is megpróbálok segíteni.

      Az Ön esetében kulcsfontosságú információ, hogy 2010. májustól a szabályok megváltoztak. Álláspontom szerint – de kérdezze meg a helyi tb-kirendeltégen is – nem kell, hogy folyamatos legyen a biztosítási jogviszony, összeadódnak az időtartamok.

      Nem értem a vőlegényére vonatkozó kérdést, ő menne TGYÁS-ra? Kérem, konkretizálja.

      Mint említettem, ha nem talál munkát/nincs hallgató jogviszonya, akkor Önnek kell gondoskodni a biztosítás fennállásáról, ahhoz, hogy jogosult legyen TGYÁS-ra és GYED-re.

      A gyes feltételeit a Katusnak adott válaszomban már ismertettem, melyből kiderül, hogy a gyermek személyes gondozásához kötött gyakorlatilag az ellátás.

      Az emailcímem [email protected].

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

  8. Kedves Gabriella!Ismét én vagyok.Még egy kérdésem lenne:Elmehetek terhesen is dolgozni???Vagy ennek mi a menete??Közölnöm kell a munkáltatóvak h terhes vagyok.Vagy nem kell,csak alakalmazzon.És ha dologzom és 3 hónap után megyek el táppénzre???Ez így ebből a szemszögből lehetséges??Vagy ezt vesem el ezt az ötletet..Köszönöm:Katinka

    • Kedves Katinka,

      Felteszem, hogy ma 2010. februárban azt mondja, hogy „úgy néz ki, hogy gyereket vár”, akkor a baba 2010. május 1. napjától hatályos jogszabály alá fog esni.

      TGYÁS-ra az jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

      – vagy a biztosítás tartama alatt
      – vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül,
      – vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt
      -vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

      A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

      1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

      2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

      3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

      A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, ami 168 nap.

      Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a már említett feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

      Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak,aki a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
      vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

      Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

      A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a, kiszámításáról külön törvényi számítás rendelkezil. Az ebbe a körbe nem tartozó biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

      Ami a nagy infohalmaz lényege: össze kell kaparnia 365 napot, akár a fenti hallgatói jogviszonyból, akár munkaviszonyból ahhoz, hogy jogosult legyen ellátásra.

      A második kérdésében szereplő felvetések egy része erkölcsi-lelkiismereti jellegű: az Ön egyéni döntése, mit oszt meg a munkáltatóval, konkrét törvényi rendelkezésről nem tudok, mely előírná a terhesség bejelentésének kötelezettségét.

      A táppénz a kismamák egyik csodafegyvere, ehhez azonban ismételt munkaviszony szükséges. Vegye figyelembe, hogy az új munkaviszony próbaidővel járhat, amelynek időtartama alatt bármikor kitehetik, vagyis a csodafegyver megjátszására csak akkor kerüljön sor a jól felfogott érdekében, ha már véglegesítették a munkaviszonyát.

      Amennyiben nem tud elhelyezkedni, gyakori, hogy „ismerősi körben” bejelentik az anyukát és a munkáltató helyett fizetik a járulékokat.

      Katinka, a lehetőségeit nem ismerem, viszont igyekeztem részletesen ( a többi olvasóra is gondolva) ismertetni a jogszabályt, amelyből remélem megtalálja azt az élethelyzetet, amelyiket vállalni tudja.

      Üdvözlettel:

      Füredi Gabi

  9. Kedves Gabriella!!Szeretném ha segítene,vagyis választ adna pár kérdésemre..2008.07.08- 2008.08.09itt dolgoztam,utána 2008.10.01- 2009.03.31eddig volt munkaviszonyom.Ez meg volt 200 nap mert csak így kaptam munkanélkülit minimális összeget.Utána elmentem munkanélkülire aminek időtartama: 2009.07.08- 2010.01.14.Ebből az időszakból 3 hónapot iskolába jártam,továbképzésre jelentkeztem a munkaügyin keresztül.Szereztem egy szakmát.És nem tudtam elhelyezkedni.19 éves vagyok és ugy néz ki h babát várunk a vőlegényemmel.Az a kérdésem h mire vagyok jogosult????A tbmet fizetnem kell e??Igaz azt mondták a munka ügyin h jan 14.től még 45 napig biztosítva vagyok..Utána fezetnem kell a tbt??Szeretném ha érthetően leírná a helyzetem..Mert nem tudom hogy most mi a teendő…Szeretném ha tudna valami jót mondani a helyzetembe valami biztatót.Mert ha igényelhetek valamit akkor igénylem ha nem akkor nem..Nagyon köszönöm a válaszát és türelmét a levelemhez.

  10. Kedves Gabi,

    Köszönöm szépen második válaszát is. Így már sokkal világosabb, mire gondol! 🙂 És köszönöm, hogy személyes gondolatait is megosztotta velünk (A Pipi nénin leestünk a székről 🙂 ). A „jogi továbbképzésért” kifejezetten hálás vagyok 🙂 Anno főiskolán hallgattam 3 félévet gazdasági jogból, de persze ez teljesen más terület. Figyelni fogom a rovatot, hogy sikerül-e még valami hasznosat, kézzel foghatót kiderítenie a témában.

    Még annyit: félig önkormányzatilag-félig önerőből támogatott Családi Napközibe is szívesen adnám a gyermekem, de a XI. ker-ben, ahol élünk, csak CsaNá-nak „álcázott”, de 70-80e Ft-os tarifájú magánbölcsit/ovit találtam még csak. Önkormányzatnál még nem érdeklődtem, csak interneten néztem utána, de nyilván ott is kellene, h legyen nyoma egy CsaNának. Még 35-40e Ft-ot ki tudnánk „nyögni” egy évre, de ennek dupláját már nem. Meg egy CsaNában talán a légkör is családibb, mint egy (bocsánat) állami „tömeg-bölcsiben”.

    Üdvözlettel,
    Edina

    • Kedves Edina,

      Mivel a családi napközi az alább részletezett állami feltételekhez kötött, szerintem érdeklődjön a helyi önkormányzatnál.

      Addig örüljön, amíg olyan bölcsit talál, ahol „legalább” mondanak árat, nekem volt szerencsém olyanhoz, ahol csak „minimumot” mondtak, jelezve, hogy a tobbség ennek a többszörösét adja…

      Akkor jöjjenek a családi napközik 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján:

      A családi napközi egy olyan intézmény, ahol az ott történő ellátás során a családban nevelkedő gyermekek részére nyújtanak nem közoktatási céllal az életkoruknak megfelelő
      1.nappali felügyeletet,
      2.gondozást,
      3.nevelést,
      4.étkeztetést és
      5.foglalkoztatást .
      Lássuk, ki veheti igénybe a családi napközit?
      Ők a következők:
      1.a bölcsődei vagy óvodai ellátásban nem részesülő gyermekek;
      2.az iskolai oktatásban résztvevő gyerekek az iskola nyitvatartási idejét követően, különösen azok, akik az iskolai napközit vagy tanulószobát nem veszik igénybe;
      3.a fogyatékos gyermekek, és itt részükre sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani .
      Ki az, aki biztosíthat családi napközit, mire kell figyelnünk, mit kérjünk bemutatni?
      Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat:
      1.aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és
      2.akinek személyével szemben nem áll fenn a gyermekvédelmi törvényben meghatározott kizáró ok, valamint
      3.aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
      4.aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett. .
      Családi napköziben nem biztosíthat ellátást és nem foglalkoztatható az a személy:
      1.aki ellen gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el,
      2.akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint
      3.külön jogszabályban rögzített kivételektől eltekintve -, akinek a szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel (a gyermekvédelmi törvény szerinti kizáró ok) .
      Fontos tudni, hogy a családi napközi csak akkor kezdheti meg a működését, ha az előre nem látható váratlan események (például betegség) esetére az ellátást biztosító személyeknek a fenti feltételeknek megfelelő helyettese is biztosítva van és érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
      A családi napközi működése
      A családi napközi működtethető az ellátást nyújtó személy saját otthonában vagy más – erre a célra kialakított – helyiségben is. A felvétel iránti kérelmet ebben az esetben is az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani .
      Ez az ellátási forma mindig kiscsoportos elhelyezést biztosít, ahová húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő lehet. Kivételesen további két egészséges, illetve egy fogyatékos gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van.

      ÜDvözlettel:

      Füredi Gabi

Comments are closed.