Témakör: családjog, munkajog, ingatlanjog, örökösödés, kártérítés, szerződések, követeléskezelés
A szakértő elérhetőségei:
[email protected]
A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szereztem diplomát 2004 nyarán jogász szakon. Az elmúlt években dolgoztam ügyvédjelöltként, ahol főleg családjog, a munkajog, az ingatlanjog, az örökösödés, a kártérítés, a szerződések terén szereztem peres és peren kívüli tapasztalatot.
Az ügyvédjelölti időszakot követően egy pénzügyi szolgáltatónál folytattam pályafutásom, ahol követeléskezeléssel („bedőlt” és „menthető hitelek”, végrehajtás, fizetési meghagyás stb.) cégügyekkel, büntetőügyekkel foglalkoztam, amíg elsőszülött gyermekem világra nem jött 2009-ben.
Főleg a fenti témákban várom kérdéseiteket, azonban bármilyen jogi jellegű megkeresésnek megpróbálok eleget tenni, tudásom, tapasztalatom és lelkiismeretem felelőssége szerint.
Felhívjuk szíves figyelmed, hogy szakértőink válaszai nem minősülnek a Ptk. alapján megbízásnak, a válaszokban foglaltakat az általad, saját felelősségedre felvázolt adatközlésen alapulnak, melyekért felelősséget vállalni nem tudunk.
Kedves Gabriella!
Május 11.-én jár le a gyesem,12. éves a munkaviszonyom ennél a vállalkozónál.1965-ben születtem,kaptam tgyást,gyedet,számítasom szerint 77 nap szabadság jár a pótnapokkal,ill. a 2006-ban bent maradt szabival együtt.Főnököm már 2 hónapja egy 2 soros levélben közölte,nem tud majd foglalkoztatni.
Kérdésem az,hogyha május 12.-től kezdem tölteni a szabadságot,akkor a 30 napos védelem után,mi történik?Megszakad a további szabadság és az 55 nap(annyi jár)felmondási idő kezdődik?A többi szabadságot már pénzben kell megváltani és a felmondási idő utolsó napja lesz a munkaviszony megszűnésének napja?Így hogy lehet az idei évre részarányosan járó szabadságot kiszámolni?
Nem biztos,hogy kifizeti a főnököm,vagy megpróbál átverni,ezért szeretnék tisztán látni!
Nagyon köszönöm a válaszát!
Kedves Noémi,
Amit továbbpasszolok rögtön az oldal tb-szakértőjének vagy könyvelőjének, az az idei évre járó részarányos szabadság kiszámolása.
Ha jól értem: 12 éve van ugyanannál a munkáltatónál. Ilyenkor az egyébként 30 napos felmondási idő meghosszabbodik további 25 nappal, illetve jogosult lesz végkielégítésre, amelynek összege 3 havi illetményének felel meg.
A szabadságának összeadogatásánál legyen figyelemmel arra, hogy a rendes szabadsága csak a fizetésnélküli szabadság (gyed-gyes) időszakának első évére jár csak, vagyis a szülés előtti esetleges szabi, a tgyás alatti szabi, illetve a gyed-gyes első évének szabijával kalkuláljon csak.
Ha pedig beüt a krach, tényleg nem számít Önre a munkáltató és tényleg nem akarja és nem is fizeti ki, akkor erre való a Munkaügyi Bíróság, hogy érvényesítse a jogait.
Üdv.,
F. Gabi
Kedves Gabriella!
Az előttem szóló kérdésénél olvastam, hogy a bent maradt szabadság, az fizetett szabadság. Még van egy pár hónapom, amíg ezt kezdem majd letölteni, de akkor ezek szerint erre az időszakra majd fogok kapni pénzt is? Ez feltételezem, hogy 100%-os bér alapján fizetendő ki. De melyik bér alapján? Az akkori bér alapján, amikorról még bent maradt, vagy azóta aktualizált fizetés alapján?
Másik kérdésem az lenne, hogy ha visszmegyek dolgozni és esetleg sor kerülne arra, hogy kirúgnának – de továbbra is gyes-en leszek eközben -, akkor mehetek-e táppénzre? Arra gondolok, hogy inkább a táppénzt (és pénzt) választanám, mintsem visszamennék fizetés nélküli szabadságra. Tudom, ilyet nem illik javasolnia, mégis azt kérdezném, hogy ez egy lehetséges megoldás-e, lehet-e így táppénzre menni, hogy legalább egy ideig ne járjak rosszul.
Előre is köszönöm válaszát.
Enikő
Kedves Enikő!
A gyes lejártát követő 30 napig (ha dolgozik, ha nem dolgozik) nem mondhatnak fel Önnek rendes felmondással, ha a munkaviszonya határozatlan időre szól és Ön nincs próbaidő alatt.
A visszatérés technikailag úgy néz ki, hogy „visszaállítják a munkába”: korrigálják a bérét és rögtön szabadságra is küldik, vagyis az új bérét kell kapnia.
Üdvözlettel:
F. Gabi
Köszönöm válaszát. Az érdekelne még, hogy ha az akkori 6 óra helyett most 4 órában foglalkoztatnának csak, akkor a régi 6 órás vagy az új 4 órás bérem lesz az irányadó ebben?
üdvözlettel
Enikó
Kedves Enikő,
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az Ön munkakörében, végzettségében hasonló dolgozók bérét kell kapnia, nyilván időarányosan a 8órában dolgozókéhoz képest.
Üdv.,
Gabi
Igen, ezt értem. De anno még 6 órában dolgoztam, most pedig csak 4 órában fogok, ha visszamegyek. A benmaradt szabadságomra járó pénz a régi 6 órás munkanapjaim alapján lesz kifizetve vagy az új 4 órányi munkám alapján?
köszönökm
Enikő
Kedves Enikő,
Mindez attól függ, hogy a munkáltatójával miben maradnak: mikortól él az új bére.
A gyakorlat azt mutatja, hogy már a korrigált fizetést kapja a dolgozó a felhalmazott szabadság letöltésekor.
Üdv.,
F. Gabi
Kedves Gabriella!
Jelenleg Gyed-en vagyok kislányommal, a Gyed folyósításának lejárta és még a Gyes időszaka alatt ismételten munkába szeretnék állni. Közigazgatásban dolgoztam és a munkaviszonyom továbbra is fennáll (a Gyed lejártáig fizetés nélküli szabadságon vagyok). Tudomásom szerint lehetőségem van kérni a munkáltatómtól a részmunkaidőben történő alkalmazásomat a Gyes időtartamára. A munkáltatómmal a kövel jövüben szeretném felvenni a kapcsolatot ennek intézése ügyében. Ehhez szükségem lenne a vonatkozó jogszabály pontos számára, ezért kérem írja meg nekem.Továbbá kérem tájékoztasson arról is, hogy lehetőségem van-e a munkába állás előtt felhasználni a felhalmozódott és ki nem vett kb. 60 munkanap fizetett szabadságomat.
Segítségét előre is köszönöm: Krisztina
Kedves Krisztina,
A GYES főbb szabályait a A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst) rendezi.
A munkábaállás lényege a 21.§ b, pontja: 21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet119
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
A felhalmozott szabadságot csak kivenni tudja, kifizetése fennálló munkaviszony esetén nem lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy mind a Munka törvénykönyve, mind pedig a közalkalmazotti-köztisztviselői jogviszonyt szabályozó törvények úgy rendelkeznek, hogy a szabadság ütemezését munkáltató és munkavállaló közösen határozza meg azzal, hogy munkáltató a szabadság nagyobb részéről rendelkezik, illetve szükségesek „tiszteletkörök” az előzetes bejelentéssel kapcsolatosan, melyek mindkét fél érdekét szolgálják a kölcsönös együttműködés jegyében.
A munkáltatói érdek is általában az, hogy a munkába visszatérő mihamarabb letudja a szabadságot, hogy mielőbb serényen dolgozhasson.
A hatályos joganyagot itt éri el: http://www.irm.gov.hu/hatalyos_magyar_joganyag
Amennyiben tájékozódni szeretne a fent említett jogszabályokból a szabadság kiadásának konkrétabb leírása iránt:
1992.évi XXII. törvény: Munka törvénykönyve 134-136.§
1992. évi XXIII. törvény Köztisztviselők jogállása 41-41/A§
1992. évi XXXIII. törvény Közalkalmazottak jogállása 55-59.§
Üdvözlettel:
F. Gabi
Kedves Krisztina,
A GYES főbb szabályait a A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst) rendezi.
A munkábaállás lényege a Cst-ben a 21.§ b, pontjában található: 21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
A felhalmozott szabadságot csak kivenni tudja, kifizetése fennálló munkaviszony esetén nem lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy mind a Munka törvénykönyve, mind pedig a közalkalmazotti-köztisztviselői jogviszonyt szabályozó törvények úgy rendelkeznek, hogy a szabadság ütemezését munkáltató és munkavállaló közösen határozza meg azzal, hogy munkáltató a szabadság nagyobb részéről rendelkezik, illetve szükségesek “tiszteletkörök” az előzetes bejelentéssel kapcsolatosan, melyek mindkét fél érdekét szolgálják a kölcsönös együttműködés jegyében.
A munkáltatói érdek is általában az, hogy a munkába visszatérő mihamarabb letudja a szabadságot, hogy mielőbb serényen dolgozhasson.
A hatályos joganyagot itt éri el: http://www.irm.gov.hu/hatalyos_magyar_joganyag
Amennyiben tájékozódni szeretne a fent említett jogszabályokból a szabadság kiadásának konkrétabb leírása iránt:
1992.évi XXII. törvény: Munka törvénykönyve 134-136.§
1992. évi XXIII. törvény Köztisztviselők jogállása 41-41/A§
1992. évi XXXIII. törvény Közalkalmazottak jogállása 55-59.§
Üdvözlettel:
F. Gabi
Kedves Gabriella!
Kisfiam 2009.09.03-án született, akivel már GYED-en vagyok. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha 2011. 01. 07-én megyek vissza dolgozni – vagyis megszakítom a GYED-et- akkor az addig felhalmozódott szabadsággal mi történik?
Kivehetem-e már január 7-e előtt a felhalmozódott szabadságomat, vagy ki kell-e ezt a munkáltatónak adni (ha igen, meg tudná írni a Munkatörvény mely pontja vonatkozik erre), vagy a munkáltató kifizetheti-e a felhalmozódott szabadságot nekem, ha nem tudja kiadni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Judit
Üdv: Judit
Kedves Judit,
Az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet, vagyis amíg él a munkaviszonya a a szabadság nem forintosítható.
A 134.§ (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
Összefoglalva: a szabiját ki kell adni oly módon, hogy azzal mindenki jól járjon.
Üdv.,
F. Gabi
Kedves Gabriella!
Nagyon köszönöm a gyors válaszát, így már a szabadságok kiadása teljesen tiszta.
Még egy kérdésem lenne.
Ha megszakítom a GYED-et és megigényelem a GYES-t ( ami a gyermek 3 éves koráig alanyi jogon jár) és visszamegyek dolgozni, akkor a munkáltatóm (amivel határozatlan idejű szerződésem van) köteles ugyanabba a munkakörbe, munkaidővel visszavenni és ugyanannyi fizetésért?
Vagy ha a cég helyzet olyan akkor más munkakörbe is visszavehet, csökkentett munkaidővel és más fizetésért? Igaz az, a munkáltatónak egy határozott idejű külön munkaszerződést kell készíteni rám vonatkozóan és kötni velem gyes ideje alatt? És a gyes lejártával az ideiglenes munkaszerződés érvényét veszti, majd életbe lép az eredeti munkaszerződés?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Judit
Kedves Judit,
Első kérdésre a válaszom igen, az ugyanannyi fizetés úgy értendő, hogy annyit kell kapnia munkabérként, amennyit a hasonló végzettségű, hasonló munkát végző kollegái visznek haza.
A második kérdésre azt tudom felelni, hogy nincs tiltva az, hogy ilyen szituációt ajánljanak fel Önnek, a határozott idejű szerződésről nem tudok, számomra nem értelmezhető, a leírtak alapján.
Lehet, hogy a munkáltatója nem akarja átverni, és olyan konstrukciót fogalmaz meg a dokumentumokban, amely a gyes alatti állapotokat határozott idejűnek titulálja, majd mindez korrigálásra kerül a gyes lejártával, lehet, hogy ki akar bújni a határozatlan idejű foglalkoztatás alól.
Üdv.,
Gabi
kedves Gabriella! azt szeretném tudni hogy az apa engedélye nélkül ki vihetem e a gyermeket az országból? ( nem élek házzaságban csak éllettárs nem regisztrált de a gyermek az apa nevén van) köszönöm timea
Kedves Tímea,
Ne vigye ki, még egy röpke kirándulás erejéig se,
Üdv.,
Füredi Gabi
Kedves Gabriella!
Olyan gondom lenne, hogy májusban lesz 3 éves a kislányom, de persze csak majd szeptembertől tudna oviba menni. Ilyenkor mi van a mamával? GYES-t már nem kapok gondolom 3 éves kora után, de a TB biztosításom az marad vagy fizetni kell magam után???? Amíg otthon voltam a gyerekkel végig próbáltam kapcsolatban maradni a céggel, mert gondoltam, hogy nem lesz egyszerű a visszatérés…. és most úgy néz ki, hogy nem akaródzik nekik visszavenni még csak 4 órában sem. Mi van ilyenkor? Hivatalos formában kellene benyújtanom az igényemet, hogy visszamennék, mert még vissza sem jeleznek, hogy most akkor mi van… Próbáltam máshol elhelyezkedni, de nagyon nehéz a mostani viszonyok között( pedig a bölcsi nálunk megoldott lenne).
Közben pedig még testvért is szeretnénk, de csak most jöttek rá az orvosok, hogy mi a problémám, így már kiestem abból is, hogy még 3 éven belül szüljek, ráadásul meg kellett műttetnem magam nem régiben, ami miatt még halasztanunk kell a babatervezést egy fél évvel.
Most az a gondolat foglalkoztat, hogy mivel a cégem hozzáállása 10 év után ilyen, hogy megpróbálok amint lehet teherbe esni, szeptemberben kérni, hogy elkezdjem letölteni a szabadságomat és egyből elmenni táppénzre mielőtt még leviszik a fizetésem (szerintem a műtétem miatt abszolut jogos lenne a veszélyeztetett terhesség, már amennyiben sikerülne a teherbeesés). Lehet ilyet csinálni? Ilyenkor védve van a munkavállaló a felmondás alól? Határozatlan idejű szerződésem van….
Legyen szíves minden esetet átgondolni, mert még én sem tudom hogyan tovább…
Előre is köszönöm válaszát
Kedves Zsóka,
Olyan nincs, hogy ne vegyék vissza, más kérdés, hogy a felmondási védelem a gyes lejártát követő 31. napon már nem él.
Felmondási védelem illeti meg továbbá az alábbi munkavállalükat is:
– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság ideje alatt
– a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezése ideje alatt,
– a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt
– a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, (ez az un.:lombikprogram) a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság ideje alatt
– a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak ideje alatt, illetve a gyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt,
– a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartamra,
– a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama.
A felmondási védelem kizárólag a munkáltató rendes felmondása esetén illeti meg a munkavállalót. Ebből kifolyólag például a keresőképtelen munkavállalónak is meg lehet szüntetni a munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy rendkívüli felmondással, vagy közös megegyezéssel. A felmondási védelem azt célozza, hogy meghatározott körülmények fennállta esetén a munkáltató ne küldhesse el munkavállalóját. A felmondási védelem kizárólag a fenti események időtartama alatt áll fenn, melyek körét kollektív szerződés, vagy munkaszerződés bővítheti. A felmondási védelem lejártát követően a felmondást már másnap lehet közölni, de a felmondási idő nem kezdődhet el azonnal, hanem csak a felmondási védelem lejártát követő 15, illetve 30 nappal később.
A gyermekvállalás elősegítése és a megfelelő kezeléseken történő nyugodt részvétel érdekében, a felmondási védelem körébe tartozó esetek 2005. július 7-től kibővültek azzal, hogy az ún. lombikbébi programban, illetve az ezzel összefüggő előzetes kezelésben részesülő munkavállalónak nem lehet rendes felmondással a munkaviszonyát megszüntetni. Az emberi reprodukciós eljárásra vonatkozó egészségügyi szabályokat az 1997. évi CLIV. törvény tartalmazza.
Összefoglalva: táppénz és szülési szabadság alatt nem küldhetik el, ha a táppénz-terhesség összefolyik, akkor a törvény által védve lesz.
Üdv.,
Füredi Gabi
Köszönöm a választ, de még az is érdekelne, hogy akkor most mi a teendő, ha a gyerkőc betölti a 3-at májusban??? El lehet húzni az időt szeptemberig és csak akkor elkezdeni tölteni a szabadságot aztán a „védett időt”??? És ha igen akkor a májustól ovikezdésig, azaz szeptemberig a tb biztosításával mi van a már nem GYES-en lévőkkel??? A munkáltatónak van valami kötelezettsége ha látja, hogy a munkavállalójának már lejárt a GYES???
Kedves Zsóka,
A jómodoron túl a munkavállalónak a kötelezettsége, hogy munkába állásra jelentkezzen, nem a munkáltató fog könyörögni…
Az időt csak a táppénzzel tudja húzni, de, ha megengedi, nem szeretnék ilyen ötleteket adni.
Javaslatom magánemberként, mert jogászként nem akarok ilyen ötleteket adni, hogy még a gyes lejárta előtt írásban jelezze (térti), hogy munkába kíván állni, aztán a 30 napos védelmi idő végén menjen táppénzre és még azalatt essen teherbe.
A biztosítása pedig a munkaviszony megszűnését követően 30 napig él, de ilyen butaságon ne törje a fejét, halott ötlet, a cél, hogy a munkahelyét megtartsa.
Üdv.,
F. Gabi
Kedves Gabriella !
Köszönöm a gyors válaszát. Az lenne még a kérdésem, pontosan mit jelent, hogy jogi érdekemet kell igazolni a perben? Kérdezhetik a bíróságon mielőtt keresetet indítok, hogy mi a baba neve, s hogy mikor született? Mert ezeket az adatokat nem tudom. Nem a lakóhely szerinti kórházban született, hanem másik városban. Bíróság jogosult arra, hogy kiderítse a baba születési helyét s adatait? Kaphat az anya emiatt felszólítást, hogy ezeket az adatokat vigye be a bíróságra? Írta nekem még, hogy hosszas jogi út elé nézek, több évre számíthatok? Anyagilag kb. mennyire számíthatok? Gyermek édesanyja fizetheti az én felmerülő költségeimet ha én nyerném a pert? Más fórumon azt olvastam, hogy a perindításhoz szükségesek a gyermek adatai. Nem vagyoni kárigényt megállapíthatnak részemre anya részéről? Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel : László
Kedves László,
Levelezzünk le egy keresetlevelet, hogy hogyan kell összerakni, aztán majd az olvasóknak írok erről egy cikket általánosságban.
Üdvözlettel:
F. Gabi
[email protected]
Kedves Gabriella!
Azt szeretném megkérdezni, hogy jár-e és ha igen mennyi végkielégítés, vagy kártérítés olyan gyes-en lévő anyukának, akinek megszűnik a munkaviszonya.
A cég vzetői tudtom nélkül eladták a céget egy külföldinek (vélhetően ofsortra).Mivel teljesen bizonytalan, meddig létezik még a cég, kértem a közös megegyezéssel történő kilépésemet.Említettem, hogy járna még nekem pénz, de nem akarnak hallani sem róla.Érdemes harcolnom érte? 2006.06-tól vagyok ott állományba véve.
Köszönöm!
Kedves Lilla,
Végkielégítésről 5éves, a munkáltatónál eltöltött munkaviszony után lehet szó, a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén.
Közös megegyezés során elvileg nem jár végkielégítés, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg.
A kártérítési igényét peres úton tudja érvényesíteni, melynek megítélése kétséges, bizonyítása hosszadalmas.
Üdvözlettel:
Füredi Gabi
Kedves Lilla,
Három év után jár végkielégítés, 1 havi kereset erejéig, annyit elmondtam, itt is, másutt is, nem értem, miért hibázok még mindig 🙂
Az ominózus 5 év a következő stáció a kéthavi keresettel.
Bocsánat, egyebekben a többiek irányadóak.
Füredi Gabi
[email protected]
Kedves Gabriella!
Azután érdeklődőm Tőled, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltatóm, és ha nem, milyen lehetőségeim vannak jogorvaslat terén?
Márc elsejétől kezdtem dolgozni egy időseket ellátó otthonban ápoló-gondozó munkakörben 3 műszakban.
Február 20-án megkapott beosztás szerint elsején pihenő nap, másodikán szabadság, harmadikán délutános műszakban kellett dolgoznom. Harmadikán fél kettő után pár percell érkeztem a munkahelyemre – kettőtől kezdődik a munkaidőm – és legnagyobb megdöbbenésemre új kolléga vette át a házat, és engem rendes felmondással elküldtek. Tették mindezt úgy, hogy a szerződött munkakörben egy percig sem dolgozhattam.
Mielőbbi válaszodat előre is köszönöm!
Betti
Kedves Betti,
Amennyiben rendes felmondással küldtek el, akkor okozati összefüggés a felmondás és a késés közt nincs, hacsak a késés nem volt rendszeres és erre írásban többször nem figyelmeztettek.
A felmondást tartalmazó dokumentumnak tartalmaznia kell egy jogorvoslati lehetőségre való felhívást, egy záros határidőn belül való fellebezési lehetőséget, mint kötelező tartalmi kelléket.
További tanácshoz több adathoz, illetve a dokumentumok bővebb ismeretéhez lenne szükségem.
Üdvözlettel:
Füredi Gabi
[email protected]
Kedves Gabi!
E-mailben küldöm a részleteket. És nagyon köszönöm a választ.
Betti
Kedves Gabriella!
Nemsokára lejár a gyesem a gyerekek után és visszamegyek dolgozni. Ma voltam a megbeszélésen, hogy mi legyen velem. Az eddigi 6 órás munkám helyett 4 órásat tudnak adni azonos pozícióban (ami azért nem nagy baj, főleg eleinte). Hol tudnék annak utánanézni, hogy 4 órás munkaidőnél milyen jogaim, lehetőségeim stb.-k vannak. Gondolok itt arra, hogy ilyenkor nem jár ebédidő vagy kevesebb szabadság jár (de mennnyi?) vagy egyéb gyakorlati dolgokra.
Pont úgy jön ki a lépés, hogy mire a bentmaradt szabadságaimat is letöltöm, akkor kezdődik az oviban a legállás, így még 4-5 héttel később ideálisabb lenne nekem a munkábaállás, hogy a gyerekek felügyeletét még megoldjuk idén. Ön szerint lehet ilyet kérni, hogy még később kezdjek? Lehet, hogy nem tanácsos inkább, igaz? Azt hallottam, hogy van egy 30 napos védettségi idő a gyes után, amíg még nem rúghatnak ki. Ez a 30 nap mikortól él. Onnantól kezdve, hogy lejár a gyes+letöltöm a régi szabadságaimat? Onnantól 30 nap? Munkanapot értünk ezalatt? Az előbbi halasztásnál úgy gondoltam volna, hogy letelik a szabim, aztán még kb. 5 hét itthon és addig persze fizetés nélküli szabadságon lennék. Ezalatt is ketyeg gondolom az a bizonyos védett 30 nap és talán mire elkezdenék dolgozni, addig ki is rúgnának. Úgy érzem nincs ott helyem és csak azért vesznek vissza 4 órában, hogy arra a 30 napra minél kevesebbet kelljen kidobniuk. Jövőhéten újra mennem kell, akkor már a főnökkel is tudok beszélni, addig ki kell ezeket találnom és ki kell okosítanom magam, hogy mi jár és mi nem.
Segítségét előre is köszönöm.
Dóra
Kedves Dóra,
A védettség a GYES lejártás követő harminc napig tart, a szabadságok kivétele irreleváns az óra ketyegése során, ezért nem tartom alaposnak aggodalmát a munkáltató esetleges terveivel kapcsolatosan.
A napok mindig naptári napban értendőek.
Általában elmondható a munkaközi szünetekról (pl. ebédidő), hogy ez a legrövidebb pihenőidő, amelynek célja, hogy a munkavállaló számára a napi munkavégzés közben lehetőséget adjon étkezésre, pihenésre, illetve tisztálkodásra. Munkaközi szünet minden olyan munkavállaló számára kötelezően jár, akinek a napi munkaideje a hat órát meghaladja. A munkaközi szünet legkisebb mértéke húsz perc, amely a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján hosszabb is lehet. A munkaközi szünet igénybevételi időpontját a munkarend határozza meg.
Az Mt. előírása nem rendelkezik arról, hogy a munkaközi szünetet munkaidőben, vagy a munkaidőn kívül – megszakítással – kell biztosítani, ezért erről vagy a kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben kell rendelkezni. Ez azért fontos, mert díjazás csak a munkaidőben kiadott munkaközi szünetre jár.
Ettől eltérő szabályozás érvényesül az olyan három- vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli üzemelés esetén, ahol a munkaidő nem szakítható meg, mert ilyen esetekben a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. Ugyanez a szabályozás érvényesül a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható.
Fontos szabály, hogy a munkavállalót minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkaközi szünet.
Ha a munkaközi szünet időtartama nem számít munkaidőnek, akkor a munkaközi szünet hosszával meghosszabbodik a munkaidő.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez, vagy csoporthoz képest.
A részmunkaidőben foglalkoztatottakat is megilleti a szabadság a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságára vonatkozó szabályoknak megfelelően azzal, hogy a rendes szabadság idejére járó átlagkereset csak a munkaidejével arányos időre jár (például a napi 4 vagy 6 órás munkaidővel foglalkoztatott munkavállalót 4 vagy 6 órai átlagkereset illeti meg).
Amennyiben a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napjain végez munkát oly módon hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, szintén az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság, de ilyenkor a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.
Nem szeretnék más szakértők asztalába belekontárkodni (konfliktuskezelés, coach, stb.), ezért ezt a „taktikai” részt velük beszélje meg, hogyan érdemes tálalni a visszatérést az ovi tükrében, a jogi helyzet egyértelmű: a gyest követő 30 napig védett.
Üdvözlettel:
Füredi Gabi