A helyes táplálkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember aktív és egészséges életet élhessen. Vannak azonban családok, ahol – ilyen vagy olyan okoknál fogva – nincs otthon megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű étel. Az ilyen családban élő, étkezési problémás gyermekek pedig könnyen zavarba jönnek, ha ez a téma kerül terítékre például az iskolában. Miről ismerhetjük fel ezeket a gyerekeket és hogyan tudunk segíteni nekik? Íme néhány tipp!
Étkezési problémás gyerekek – mit is jelent ez pontosan?
Étkezési problémáról akkor beszélhetünk, ha a gyermek nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz, amely segítené a fejlődését. Igaz, hogy a tartósan rászorulóknak már az óvodában és az iskolában is biztosítva van az ingyenes étkeztetés, sok szülő azonban vagy szégyelli igénybe venni a szolgáltatást, vagy épp fogalma sincs róla – esetleg nem is foglalkozik vele – hogy van erre lehetősége, pedig néhány gyereknek az iskolai menza az egyetlen, ahol egy nap normális étkezésben részesülhet.
*** JÁTÉKOK A PEPITA.HU OLDALON ***
3 jel, amivel felismerhetőek az étkezési problémás gyerekek
Mindenekelőtt nagyon fontos leszögezni, hogy ez egy érzékeny téma, így ha észre is vesszük a jeleket egy gyereken, nem feltétlenül jó ötlet ajtóstul a házba rontva, konkrét kérdésekkel letámadni.
- Külső jegyek: A testtömeg egy elég nyilvánvaló megjelenési formája az étkezési zavaroknak, ami gyakran összefügg a gyermekkori elhízással is. Fizikai tünetek lehetnek még a duzzadt bőr, krónikusan száraz és viszkető szem, illetve a repedezett ajkak.
- Menzán való viselkedés: Az étkezési problémás gyerekek gyakran nagyon korán jönnek iskolába reggelizni, ebédnél pedig a sor elejére állnak. Gyorsan esznek, mintha félnének, hogy lejár az evésre szánt idő, vagy hogy az ételt elvehetik előlük.
- Puhatolózó kérdések: Nem a legjobb ötlet az „Eszel otthon eleget?” típusú kérdésekkel elkezdeni faggatózni az étkezési probléma-gyanús gyermekeknél, mert az könnyen negatív pszichés hatásokhoz vezethet. Sokkal jobb, ha az iskolai étkezésből kiindulva kezdeményezünk beszélgetést. Néhány példa:
– Úgy látom, szereted a répát. Anyukád hogyan szokta elkészíteni a zöldségeket?
– Mit szeretsz a legjobban enni reggelire (vagy vacsorára)?
– Otthon is sokat szoktál enni ebből?
Ha már megkezdődött egy effajta beszélgetés, és úgy tűnik sikerült elnyernünk a gyermek bizalmát, idővel rátérhetünk az olyan konkrétabb kérdésekre is, mint a „Mindig van mit enni otthon?” és társai.
Néhány példa, hogy hogyan segíthetünk az étkezési problémás gyermekeken
Lehet, hogy segíteni akarunk, ám a segítség megfelelő módjának megtalálása a legfontosabb. A cél nyilvánvalóan nem az, hogy a gyermek megszégyenülve érezze magát, hanem hogy jótékony változást segítsünk elő az adott közösségben és – lehetőleg – a gyermek közvetlen környezetében.
*** GYERMEKÜLÉSEK SZÉLES VÁLASZTÉKA ***
1. Lehetőség promótálása
Érdemes lehet felhívni a szülők figyelmét az ingyenes étkeztetés lehetőségére, akár a faliújságokra való kiírással, akár körlevéllel az év elején.
2. Hozzunk létre egy kezdeményezést
Kérhetjük a szülőket, hogy ajándékozzanak utalványokat, amiket a helyi élelmiszerboltokban lehet felhasználni, hogy a rászoruló családok ne csak konzerveket, hanem zöldségeket, illetve teljes értékű tápanyagokat tartalmazó alapanyagokat is tudjanak vásárolni. Létre kell hozni egy olyan rendszert, amiben a szülők és a gyerekek könnyen, akár anonim módon is részt tudnak venni, ezzel elkerülve a segítség szégyenkezésből fakadó elutasítását.
A legfontosabb minden esetben az összefogás: ha mindannyian egyazon cél érdekében tevékenykedünk, sokkal hatékonyabban harcolhatunk az étkezési problémák megjelenésének visszaszorítása érdekében.
(VIA)
