Gátmetszés vagy gátvédelem?

Évek óta dolgozom olyan nőkkel, betegekkel, akik  beavattak a várandósságuk, szülésük körüli problémáik kialakulásának körülményeibe, majd megosztották velem a pozitív változásokat segítő tényeket. Sok tévhittel találkoztam, melyeket olykor szakemberek is megerősítettek pácienseikben.

Családi körből, barátainktól csak olyan információkat kaphatunk a szülés után várható következményekről, változásokról, amiket ők maguk megtapasztaltak, hallottak. Az ő tapasztalásaik nem jelentik azt, hogy mindenkinek egyforma élményeket, érzéseket vagy akár nehézségeket jelent a hüvelyi szülés.

Mindezen tapasztalás, mind pedig anatómiai-élettani-orvosi ismereteim arra ösztönöznek, hogy – reményeim és szándékom szerint – támogassam az olvasókat a számukra legjobb döntés meghozatalában.

A gátvédelem már a várandósság alatt elkezdődik

A várandósság hónapjai alatt gátizomzatunk komoly fizikai terhelésnek van kitéve. A kisbabánk fejlődéséhez optimális feltételeket az egyre növekedő méhünk biztosítja és előfordul, hogy a testsúlyunk is intenzíven gyarapodik. A méhünket tartó szalagok ezalatt megnyúlnak és a gátizmunkra terhelődő nyomás miatt a hüvely izomzata, a húgycső záróizma is nyúlik, vékonyodik, romolhat a keringése, összességében gyengülhet.

Mindez nem kell, hogy elvegye a kedvünket a gyermekvállalástól, mert van ellenszere: az intimtorna. Segítségünkre lehet még az is, ha tudjuk, melyek azok a szokásaink, amelyekről eddig nem is gondoltuk, hogy ártunk velük magunknak. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, már nyugodtabb szívvel hozhatunk a magunk és születendő gyermekünk érdekében jó döntést.

Készülj a testeddel is a szülésre!

Éhező szövetek

Általában úgy véljük, hogy a tampon hasznos, praktikus, kényelmes dolog. Mit „szól” ehhez a hüvelyünk? Azért nem esik ki (amikor nem), mert hozzáfekszik a hüvelyünk falához, nyomja a nyálkahártyát, akár a húgycsövünket is összepréselve, miközben természetesen akadályozza az ereinkben a keringést. Így a vér odaáramlása, a tápanyag, oxigénellátás, az elhasznált vér elszállítása mind-mind csökkentett „üzemmódban” történik az érintett területen.

Megállapíthatjuk, hogy a tamponhasználat ideje alatt éheztetjük a hüvelyünk szöveteit, izomzatát. Olyan ez, mint amikor begipszelik a törött végtagot és néhány hét elteltével a gipszelt kar-láb izomzata szemmel láthatóan elvékonyodott. Az a különbség, hogy a hüvelyünk izomzata nem látszik és „kicsit” tovább sorvasztjuk, mint a gipszelt végtag esetében. Számoljunk együtt: ha kamaszkorunkban elkezdjük a tamponhasználatot, 12 éves kortól menstruálva, 28 napos ciklussal, 1 menses során 3 napig tampont  használva 32 éves koráig egy nő átlagosan 840 napon át nyomja össze az ereit a tamponnal.

Ez 20x több, mint az a 6 hét, amit egy kar esetleg gipszben töltve ilyen súlyos sorvadást szenved. Adódik a kérdés, hogy vajon a felsoroltakat a gátmetszéssel, illetve a császármetszéssel ki tudjuk-e védeni. A válasz ezek ismeretében már könnyű: sajnos, nem.

Szorongás fent és lent

Amit még jó, ha tudunk – sajnos, ez sem közismert – hogy a gátizomzatunk úgy viselkedik, mint a mimikai izmaink. Gondoljunk a farkát csóváló vagy azt éppen behúzó kutyára, a farka mozgásából felismerjük, hogy örül-e vagy éppen fél. Nekünk, embereknek is van farokmozgató izmunk (a gátizom része, a farokcsigolya és a végbélzáró izom között, utóbbiba belesugárzik), csak a farkunk nem fejlődött ki:-)

Érzelmi hatásra – szorongás, aggodalom, félelem, egyéb negatív érzelmek – a farokmozgató izom és a gátizom összehúzódik, pedig a kisbabánk megszületéséhez éppen az oldottság, elernyedés jelentene támogatást. Ez az elsősorban, ami szükségessé teszi a gátmetszést.

Optimális feltételek a gátvédelemhez

A gátvédelem elsődleges célja az, hogy a legoptimálisabb feltételeket biztosítsa ennek az érzékeny, sebezhető területnek a szülés folyamán és a regeneráció is zökkenőmentesebb lehessen. A metszés egy másodfokú gátsebet eredményez, ilyen fokú sérülés gátvédelem alkalmazása esetén nagyon ritkán fordul elő.

A vágás után a gyógyulás hegesedéssel jár, így sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy gyengül a gátizomzat funkciója, hiszen a hegszövet viselkedése eltér az ép izomszövetétől (pl. kevésbé rugalmas, tornával nem erősíthető), de természetesen a nagyobb, épen maradt rész ezt kompenzálhatja.

Viszont nagyon nem könnyű első – de többedik gyermekünk születésekor sem – ismeretlen helyen, kiszolgáltatott testhelyzetben (fedetlen alsótesttel, széttett lábakkal, hátunkon fekve) idegen szakemberektől körülvéve ellazultan beleengedni magunkat a szülés folyamatába. Olyan ez egy kicsit – hiszen testünknek ugyanaz a területe vesz részt a folyamatban – mintha azt várnák el tőlünk, hogy nyilvánosan szerelmeskedjünk és közben még orgazmusunk is legyen! Lehet, hogy nem mindenkinek sikerülne?

Érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánlom azt a részletes leírást, amelyből a gátvédelemről mindent megtudhatunk: Ajtóstul az élet kapuján át. Hasznos információkhoz juthatunk még Ina May Gaskin hazánkban is kapható könyveiből.

Felmerülő kérdéseidre szívesen válaszolok.

Fotó: freedigitalphotos.net

Erről a témáról még a Szülés rovatunkban olvashatsz többet!

hirdetés
Orvosi tanulmányaim során azt tapasztaltam, hogy kevés figyelem irányult az emberi test intim részeinek karbantartására, betegségeinek, elváltozásainak megelőzésére, a gyógyítás természetes lehetőségeinek megismerésére. A vizelet-,szél-,széklettartási zavar, a szexuális élet területén kialakuló nehézségek nagyon gyakori problémák. Az akaratlan vizeletvesztés, belső szervi süllyedések, fájdalmas menstruáció, aranyér, székrekedés, végbélgyengeség, intim torna, gátizom torna, szexualitást érintő kérdésekben tudok segíteni.
Előző cikkMire figyelj, mikor babaruhát vásárolsz?
Következő cikkMég családbarátabbá vált az egri újszülött részleg

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .