Hízás terhesség alatt

babavaras_szuletes_250.jpg

A várandós nő testsúlya ill. a terhesség alatt felszedett súlytöbblete egyaránt hatással lehet a szülés menetére és a születendő baba egészségére.  Az elhízás szülési komplikációkat okozhat, és növeli az újszülött esélyét a születési rendellenességekre, később pedig a túlsúlyra, szívbetegségekre.

Súlygyarapodás terhesség alatt

A szülészek világszerte az amerikai Institute of Medicine irányelveit használják a terhesség alatti ideális súlygyarapodás meghatározására. Az irányelvek szerint az átlagos súlyú nők terhesség alatti ideális súlygyarapodása 11 és 16 kg közötti. Túlsúlyosak esetében 6-11 kg, míg az elhízottak számára 5-9 kg.

A terhesség előtti testsúly besorolására a BMI-t (body mass index) használják. A BMI értékünket úgy kaphatjuk meg, hogy a kilogrammban mért testtömegünket elosztjuk a méterben kifejezett magasságunk négyzetével. BMI-kalkulátor>>

BMI értékek:

  • 18,5 alatti érték soványságot jelez,
  • 18,5 és 24,9 között: ideális testsúly,
  • 25,0 és 29,9 közöt: túlsúly,
  • 30,0 és 34,9 között: elhízás,
  • ha 35,0 és 39,9 között: súlyos elhízás,
  • 40,0 felett: igen súlyos fokú elhízás.

Dr. Raul Artal, a Saint Louisi Egyetem nemzetközileg is elismert elhízásszakértője szerint azonban az elhízottak számára engedélyezett 5-9 kg hízás is sok. Véleménye szerint a túlsúlyos vagy elhízott kismamáknak nem kell ennyit hízniuk, mozogniuk is kell, és ügyelniük kell a bevitt kalóriamennyiségre. Több tanulmány is kimutatta, hogy egészséges terhességnél biztonságos a testmozgás. A kalóriák számlálásával megelőzhetők bizonyos egészségügyi problémák, mint pl. a magas vérnyomás. „A terhesség ideális időszak az életmódváltásra, és ebben benne foglaltatik a megfelelő orvosi felügyelet mellett végzett testmozgás is.” – fogalmaz.

Az elhízott várandósok körében több a szülési komplikáció

Amerikai felmérések szerint az elhízott szülő nők körében sokkal több a császármetszés. A 20-25-ös testtömegindexű nőknél ez az arány 11%, 30-35-ös mutató esetén már 25%, 40-es érték felett pedig 43 százalék. Pedig elhízottaknál a sebészeti beavatkozások  eleve aggályosabbak, mert gyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szülés során komplikációk jelentkezhetnek az érzéstelenítésnél, vérzések léphetnek fel, sőt agyi érkatasztrófa alakulhat ki.

Az elhízottak szüléseinél több a haláleset is. New York államban 2003 és 2005 között a szülés közben elhalálozó anyák az esetek kétharmadában az elhízás miatt haltak meg. A statisztikák szerint a normál testsúlyú nőkhöz képest náluk háromszor gyakrabban fordul elő, hogy az újszülöttek az első hónapban meghalnak, és majdnem kétszer nagyobb a halvaszületés valószínűsége.

Az elhízott terhes nők ellátása a rutinműveleteket is megnehezíti, a vastag zsírrétegeken keresztül például nehezebb a véna megtalálása a vérvételhez.

Jelentős hízás, nagy súlyú újszülöttek

A nagy súlyú babák esetében több komplikáció merülhet fel, és felcseperedve is nagyobb az esélye, hogy elhíznak. A Kaiser Permanente Egyészségügyi Kutatóközpont tanulmánya szerint azok a nők, akik több mint 20 kg-ot híztak a terhesség során, csaknem kétszer akkora valószínűséggel hoztak világra nagysúlyú, 4,5 kg-nál nagyobb újszülöttet..

„A nagysúlyú magzat veszélyt jelenthet a szülés során az anyára és önmagára is: megnő a hüvelyrepedések, vérzések, császármetszések aránya; a baba válla elakadhat a szülőcsatornában, eltörhet a kulcscsontja.” – mondta a szerző, Teresa Hilier, az oregoni Kaiser Permanente Kutatóközpont endokrinológusa.

A tanulmány 41 540 asszonyt követett nyomon, akik Washingtonban, Oregonban és Hawaiin 1995 és 2003 között szültek. Azoknak, akik többet híztak a javasolt maximális 20 kg-nál, 20%-a szült nagy súlyú gyermeket. Ezzel szemben normális súlygyarapodás esetén ez az arány mindössze 12% volt. Még inkább emelkedett a kockázat akkor, ha a kismama terhességi cukorbetegségben is szenvedett, és többet is hízott 20 kg-nál: csaknem 30%-uk hozott világra nagysúlyú újszülöttet. A kockázat jelentősen csökkent esetükben (csak 13%), ha a cukorbaj mellé nem híztak ilyen sokat.

Az elhízás a gyermek későbbi egészségét is veszélyezteti

Az elhízott kismamák gyermekei általában túlsúlyosak és nagyobb valószínűséggel lesznek a szívbetegek. A plusz kilók és a túlzottan magas vércukorszint károsan befolyásolják a magzat hasnyálmirigy-sejtjeinek fejlődését. Ezek a sejtek felelősek az inzulin termeléséért, amelynek túl magas szintje jelentősen megnövelheti a születési súlyt és a későbbi súlyproblémák előfordulásának valószínűségét.

Brit tudósok 6700 nő és gyermeke adatait elemezték 1991-től kilenc éven át. A kilenc év során rendszeresen feljegyezték a gyerekek testsúlyát és vérnyomását, valamint a terhesség alatti súlygyarapodást. A túlzott súlygyarapodást mutató kismamák gyerekeinek 2 ponttal nagyobb volt a BMI-jük, 2,5 centiméterrel nagyobb volt a derékbőségük, csaknem 1 kilóval több volt a testzsírtömegük. Magasabb volt a vérnyomásuk, magasabb volt a vérükben a gyulladásos faktor értéke,  és alacsonyabb volt a jó koleszterin szintjük . Ezek az eltérések még kifejezettebbek voltak azon gyerekek esetében, akiknek édesanyja hetente több mint fél kilót hízott a terhessége első harmadát követően.

A Pennsylvania Egyetem munkatársai több mint 10 000 anya-gyermek párost vizsgáltak meg kutatásuk során, és arra jutottak, hogy azon anyák gyermekei, akik terhességük alatt a kelleténél több súlyt szedtek fel, 48 százalékkal nagyobb eséllyel lettek hétéves korukig túlsúlyosak. Egészen pontosan: minden, a terhesség során felszedett plusz kiló 3 százalékkal növelte az elhízás esélyét a gyermekekben.

Nő a fejlődési rendellenességek kockázata

A teherbeesésük előtt már elhízott nők gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlődési rendellenességgel, elsősorban gerincvelői vagy agyi elváltozással. A kaliforniai Oakland Kutatóközpont Gyermekkórházának kutatói 700 nőt vizsgáltak, akik egészséges gyermeknek adtak életet, és közel ugyanennyit, akiknek nyitott gerinccel, vagy fejletlen agyvelővel, vagy szív-nagyér rendellenességgel (úgynevezett Fallot-tetralógiával) jött világra gyermeke.

A szív rendellenesen kifejlődött formációi nem hozhatók összefüggésbe a terhesség előtti BMI értékkel, viszont fejletlen agyvelővel 30 százalékkal több gyermek, és nyitott gerinccel 40 százalékkal több gyermek született túlsúlyos anyától, mint normály testsúlyútól. Érdekes, hogy a deréktájon ellhízottak között 2,4-szer, illetve 1,8-szor nagyobb valószínűséggel születtek beteg babák, mint a csípőtájra hízó nőknél.

Az összeállítást készítette: Kocsisné dr. Péterfy Hajnal

Adatok forrása: Medipress, MTI

hirdetés