A megfelelő intézmény kiválasztása – legyen szó családi napköziről, óvodáról, iskoláról – rendkívül fontos feladat, hiszen jó esetben évekig napi 6-8 órát tölt majd ott a gyerek. Az óvoda kiválasztásának sok szempontja van, amiket érdemes figyelembe venni, és aztán ezek alapján meghozni a döntést.
Földrajzi adottságok
Van, amikor a településen egy óvoda van, ilyenkor általában nincs választási lehetőség, de tájékozódni akkor is érdemes.
Nagyobb településeken, vagy épp a fővárosban rengeteg óvoda közül választhat a szülő. Van, amikor nehéz a bekerülés, a körzetbe járók feltöltik a létszámot, de nem lehetetlen más körzetbe bejutni, illetve egyre több alapítványi vagy magán óvoda is működik. Érdemes még figyelembe venni, különösen a városokban élőknek, hogy az sem mindegy milyen messze laktok az óvodától, mennyi a napi utazás mennyisége. Ami az első hónapokban nem tűnik fárasztónak, az a második évben már tortúra lehet nem csak a gyereknek, a szülőnek is.
Óvodai nyílt napok
Érdemes több óvodába is elmenni nyílt napra. Akár olyanba is, amit nem feltétlenül választana a szülő, de összehasonlítási alapot jelenthet. Könnyebb megítélni úgy egy intézményt, hogy többet is megismert a szülő. Mindenképp jó, ha a pedagógust is megismeri, aki a gyermekével lesz majd, mert egy kevésbé jó intézményben is lehet egy szuper pedagógus, és fordítva is igaz. Persze még mindig ott van az a kiszámíthatatlan tényező, hogy ősszel aztán mégsem az az óvó néni várja a gyermeket, mert várandós lett, esetleg más óvodába ment dolgozni. Érdemes a fluktuációt is figyelni az adott óvodában. Ha túl gyakran cserélődnek az óvónők, akkor az jelezheti, hogy gond van az intézményen belül. Érdemes ebben az esetben alaposan utána járni, mi lehet az ok, várható-e, hogy ez a folyamat megáll. A gyerekeknek ugyanis ebben az életkorban a stabilitás nagyon fontos. Ha állandóan más vigyáz rá, nem fogja biztonságban érezni magát, összezavarodhat, szorongóvá vagy épp agresszívvá válhat.
Benyomások gyűjtése
Mindenképp érdemes a kiszemelt intézmény mellett elsétálni néha, amikor kint játszanak. Valódi, éles helyzetben láthatja a szülő, milyen a hangulat, miként bánnak a pedagógusok a gyerekekkel. Ugyanilyen hasznos lehet, ha olyan szülőket kérdeztek meg, akiknek oda jár a gyereke.
Általában az alábbi kérdések merülnek fel: (Speciális esetekkel, speciális szükségletű gyerekek igényeivel jelen írásukban nem tudunk foglalkozni)
- Kötöttek-e a foglalkozások?
- Milyen szemléletben nevelnek?
- Mekkorák a csoportok?
- Mennyit vannak kint?
- Vannak-e külön tevékenységek – akár térítés ellenében is?
- Milyen a hozzáállás a gyerekek számára oly fontos alvós tárgyakkal kapcsolatban?
- Hogyan zajlik a beszoktatás?
- Milyen módja van az óvónőkkel való kapcsolattartásnak?
Ezeket aztán érdemes összevetni a gyerek temperamentumával, a család értékrendjével, megnézni, hogyan illeszkedik a család és az óvoda elvárás rendszere egymáshoz.
Érdemes átgondolni a szülőknek, hogy mit is várnak az intézménytől, mik a számukra fontos dolgok. És tartsátok szem előtt, hogy ami az egyik családnak megfelel, az nem biztos, hogy a másiknak is jó. Fontos hallgatni a megérzésekre is. Lehet, hogy látszólag jó minden, de van egy rossz érzésed. Ebben az esetben arra bíztatok mindenkit, kérjenek még egy találkozási lehetőséget! Ez segíthet tisztázni a rossz érzés okát, vagy azt meg is szüntetheti. És az is informatív, ha erre nem ad lehetőséget az intézmény.
Mindent körbejárva, alapos döntést hozva is kiderülhet idővel, hogy mégsem olyan az óvoda, amit szeretne a szülő. Ebben az esetben érdemes először az óvodában tenni próbálkozást a helyzet megbeszélésére, rendezésére. Ha a gyerek tartósan nem érzi jól magát, ha nem tudnak megoldást találni a problémákra, nem érdemes hagyni a gyereket szenvedni, szorongani, merj változtatni, új intézményt keresni!
