Óvodai beiratkozás: melyiket válasszuk?

Óvoda, óvoda, ki a csuda jár oda? A piszén-pisze kölyökmackótól „kölcsönzött” kérdésre válaszolunk e cikkben, mikor az óvodai beiratkozásokról írunk. Mikor, hova, miért oda írassuk be tipegő korból kinőtt csemeténket?

Mikortól mehet oviba, mikortól kötelező?

Óvodába minden gyerek beíratható, aki elmúlt három éves adott évben. Az évi rendes beiratkozási idő általában minden év április vége, május eleje. Azokat a gyerekeket, akik a következő beiratkozásig fogják betölteni a harmadik évüket, szintén jelezni lehet az óvodában, hogy az év során is felvehessék őket. (Ennek módja óvodánként eltérő, hisz vannak óvodák, melyek túlzsúfoltak, és vannak, amelyeket gyerek híján megszűnés, vagy idősotthonná való átalakítás réme fenyeget.)

Azokat a gyerekeket, aki az év folyamán bármikor betöltik az ötödik életévüket, kötelező beiratni és járatni is az iskolára felkészítő utolsó évre. Ötéves gyereknek ugyanis kötelező legalább napi négy órában óvodában lennie. Az a szülő, aki ez ellen vét, akár ötvenezer forint bírsággal sújtható.

Mikor óvodaérett?

A naptári feltételek mellett persze ésszerű figyelembe venni az óvodaérettségi szempontot is. Az óvodaérettség jó esetben három, négy éves korban alakul ki, vagyis a gyerekek néhány órát szüleik nélkül is el tudnak tölteni.

Ennek feltételei vannak: a szobatisztaság alapkövetelménye mellett a beszéd-képesség, és a beszédértés, az önálló étkezésre való képesség és az a szilárd belső képzet a szüleiről, ami ahhoz kell, hogy fantáziája segítségével a távol lévő szeretett személyt bármikor elő tudja hívni saját megnyugtatására.

Hogyan segítsük az óvodaérettséghez a kisgyermeket?

Az óvodaérettség eléréshez az első években a gyereknek nyújtott érzelmi biztonság, és szoros kötelék, odafigyelés a gyerekre, az „egy húron pendülés” a legjobb „fejlesztés”. Nincsenek gyakorlatok vagy módszerek, mindenkinél egyénileg változó, mi a jó. Az azonban evidencia, hogy amíg a szülő szorong, vagy sajnálja gyermekét az óvodába- menéskor, akkor a kisgyerek ezt az érzést fogja visszatükrözni.

Hol keressünk óvodát?

Ha úgy látjuk, a mi kisfiunk-kislányunk óvodaérett, keressünk neki egy óvodát! Ha nincs tippünk, hol és milyen óvodák vannak, kérdezzük meg bátran a védőnőt, ők általában tájékozottak e téren is. Ezen kívül a játszótéren, kismama-klubban, vagy az önkormányzat Közoktatási osztályán is lehet kérdezősködni a helyi óvodákról. Az interneten a www.ovoda.lap.hu oldalon az egész országban fellelhető óvodák címeit ill. az óvodákkal kapcsolatos anyagokat szedték össze lelkes kezek.

Hogyan válasszunk óvodát?

A legfontosabb szempont, hogy az óvoda ne legyen túl távol otthonunktól illetve munkahelyünktől. Vegyük figyelembe, van-e kertje, jó levegős, nagymozgásos játékra alkalmas tér és kinti játékok, hisz a levegőzés óvodás korban elengedhetetlen.

Ha bejutunk a kinézett oviba, nézzük meg, hányan járnak egy csoportba, ott főznek vagy hozatják-e az ebédet, tízórait. Kérjük el a pedagógiai programot, olvassunk bele, kérdezzük meg, hogyan ünnepelnek, mik a szokások, ezek sokat elárulnak a mindennapok rendjéről.

E sorok írója látott olyan óvodát, ahol a faliújságra kifüggesztett napirendben 9-szer(!) fordult elő a „rendrakás, elpakolás”- mint tevékenység, ami egy óvodás kisgyermeknél nem igazán életszerű, a játéktevékenységét és az örömteli tevékenykedést nem szolgálja. Annál inkább a szabad játék, az kertben, udvaron töltött kötetlen tevékenység.

Milyenek a csoportszobák, milyen az öltőző, a mellékhelyiségek mennyire gyerekközpontúak, mennyi és milyen minőségű játékok vannak? Be lehet-e hozni saját játékot, pl. a gyereknek oly fontos plüss-macit, kendőt? (Hagyjuk ott őket, ha nem! A szerk.) Miként zajlik a beszoktatás, van-e úgy „anyás beszoktatásra” lehetőség? (Hagyjuk ott őket, ha nem! A szerk.)

Figyeljünk oda, milyen módon tartják a kapcsolatot a szülőkkel, van-e kb. kéthavonta legalább szülői megbeszélés, ill. megtartják-e minden új jelentkezőnél a  családlátogatást?

És persze – ezzel kellett volna kezdenem – mindenekelőtt az óvónők személyisége a meghatározó: olyan emberre bízzuk csak jó szívvel gyerekünk nevelését, akit elfogadunk, szimpatikusnak tartunk, nevelési módszereivel, beszédstílusával, felkészültségével elégedettek vagyunk.

Fülöp Hajnalka

hirdetés
A "kisgyerekes időszak után is" tudok tanácsot adni, hogy hogyan írjunk ütős önéletrajzot, motivációs levelet, átnézem és javaslatot teszek CV-tek beadása előtt, vannak tippjeim, hogyan használjátok a közösségi médiát a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében, ill. hogyan készüljünk a babázás-gyerekezés mellett a munka világára? "
Előző cikkMi legyen a baba neve?
Következő cikkÓvodai beiratkozás: alternatív óvodák

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .