Hol legyen a gyerek, amíg anya dolgozik?

bolcsi_1_300.jpg

Néhány hete az Európai Parlament plenáris ülésére hathetes kislányával ült be egy olasz képviselőnő. Az ülésteremben nagy feltűnést keltett a hordozókendőben szunyókáló babával érkező Licia Ronzulli, aki így akarta felhívni a figyelmet a gyermekes anyukák munkavállalásának nehézségeire.

Hasonló feltűnést kelthetne, ha egy nap Magyarországon is a csemetéjével együtt érkezne a munkahelyére minden olyan édesanya, akinek nem vették fel bölcsődébe a gyerekét. Nem lennének kevesen…

Az indok: helyhiány

A hazai bölcsődék túlterheltek, de még így sincs elég hely, különösen a fővárosi és a Pest megyei intézményekbe nehéz bejutni. Több, általunk megkérdezett bölcsődevezető azt mondta, idén 15-20 felvételi kérelmet kellett elutasítaniuk. (Budapesten és Pest megyében van olyan bölcsőde, ahol a várólistán levők száma majdnem eléri a százat. Így már különféle praktikák is léteznek, hogy a szülők megpróbálják elérni gyermekük felvételét: pl. nagyon alacsony jövedelemről próbálnak igazolást szerezni, hogy bizonyítsák rászorultságukat, vagy kisebb községben élők olyan rokonhoz, baráthoz jelentkeznek be, akik egy olyan közeli városban élnek, ahol van bölcsőde.

Licia Ronzulli hathetes kislányával az Európai Parlament ülésén

Éváék egy Budapesthez közeli településen laknak. Az ottani bölcsődékben már két éve is sokszoros volt a túljelentkezés, munkája pedig mindkét szülőt Budapesthez köti, ezért úgy döntöttek, bejelentett lakcímükön, a XII. kerületben próbálkoznak. Helyhiány miatt itt is elutasították őket. Kislányukat ezért egy magánbölcsődébe adták, ahol hetvenötezer forintot kellett fizetniük két évvel ezelőtt. Idén ősszel második kislányukat sem vették fel bölcsődébe, az indok ismét helyhiány. Évát visszavárnák a munkahelyére, ha el tudná helyezni gyermekeit. Ismét csak maradna a magánbölcsőde, most már 86 ezer forintért gyerekenként. Egyelőre heti két napot dolgozik, és a nagymamák segítségét kéri. Rövidesen azonban dönteni kell: munkát vállal és fizet havonta 172 ezer forintot vagy otthon marad a kislányokkal, és kockáztatja a munkahelyét.

Mártáéknak sikerült ugyan a bölcsődei felvétel, ő viszont egy hét után úgy döntött, más megoldást keres. Olyan gondozónőt sikerült kifognia, akire nem szívesen hagyta a gyerekét, ráadásul már az első nap felhívták a figyelmét arra, hogy négy óra után összevont csoportok vannak, tehát addigra menni kellene a kicsiért. Így aztán Márti családi napközit keresett. A legfontosabb szempont a gondozónők személyisége volt, és az, hogy a kertkapcsolatos lakásban működő napköziben minden nap a szabadban játszhatott csemetéje. Amikor második gyermeke születése után ment vissza dolgozni, már eleve a családi napközit választotta. Mindkét gyerek szeret ott lenni, a nyitva tartási idő is hosszabb, mint az állami bölcsődében. Igaz, a két gyerek felügyeletéért havonta 160 ezer forintot kell fizetni. Márti azonban azt mondja, ő nem tudna úgy dolgozni, hogy közben úgy érzi, nincsenek jó helyen a gyerekei.

Nem megoldott a finanszírozás

Ahhoz, hogy megértsük, miért alakult ki ez a helyzet, ismernünk kell a működtetés hátterét is. Erről kérdeztük Rózsa Istvánnét, a Makói Egyesített Népjóléti Intézmény vezetőjét, amely a városi bölcsődéket üzemelteti.

–  A kilencvenes évek elején megszűntek a vállalatok által üzemeltetett bölcsődék és egészen 1997-ig a bölcsődéket üzemeltetők nem kaptak állami normatív finanszírozást – mesél a részletekről. – Abban az időszakban nagyon sok településen megszűnt a bölcsőde. A jelenlegi szabályozás szerint a fenntartási költségek 60%-át finanszírozza az állam, a többit a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Makó önkormányzatának például a 70 férőhelyes bölcsőde működtetése évi 25-28 millió forintba kerül. Ez a legköltségesebb ellátási típus, hiszen az előírások szerint 10-12 gyerekre két gondozónőt, napi tizenkét órás nyitva tartási időt kell biztosítani, az állami normatívát pedig nem a beíratott gyerekekre fizetik, hanem a bent lévő gyerekekre, tehát aki hiányzik, az után arra a napra nem jár normatíva. Természetesen a rezsiköltségeket, a gondozónők bérét akkor is fizetni kell, amikor influenzajárvány van és csoportonként öt-hat gyerek hiányzik. A megoldást az jelentené, ha ugyanúgy, ahogy az óvodák és iskolák esetében, a bölcsődéknél is a beíratott gyerekek után járna a normatíva.

– Milyen feltételek szerint kell bölcsődét működtetni?

– A gyermekvédelmi törvény alapján ugyan minden 10 000 lakosnál népesebb településnek alapellátási feladata bölcsődét üzemeltetni, ugyanakkor nincs lehetőség szankcióra. Nincs a lakosság számához kötve az sem, hogy hány férőhelyet kell fenntartani, a költségvetés teherbíró-képességétől függ, hogy hány gyereket tudnak elhelyezni. Mi szerencsések vagyunk, mert Makón hetven férőhellyel idén is ki tudtuk elégíteni az igényeket, és egy tavaly elnyert pályázatnak köszönhetően rövidesen kezdődik egy ötvenhat férőhelyes bölcsőde építése. A kisebb falvak többsége azonban nem tud megbirkózni ezzel a feladattal. A mi kistérségünkben lévő 17 kistelepülés közül csupán néhány tud bölcsődét működtetni. Sok helyen lenne igény fél napos ellátásra, vagy játszócsoportokra is, de amikor kevés hely van, akkor az intézmények a nem kötelező feladatokat már nem tudják felvállalni.

– Milyen feltételek alapján döntenek arról, hogy egy kisgyereket felvesznek-e bölcsődébe?

– A törvény (1997. évi 31. törvény 41., 42.§) úgy rendelkezik, hogy nappali ellátásban kell részesíteni azokat a gyerekeket, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük, vagy nappali oktatásban való részvételük, valamint hátrányos szociális helyzetük miatt nem tudnak gyermekükről gondoskodni. Jövedelmi viszonyokat azonban nem lehet figyelembe venni a mérlegelésnél. Ha valakinek elutasították a kérelmét, akkor a fenntartó önkormányzatnál fellebbezhet a döntés ellen.

Az általunk megkérdezett szülők azt mondták, tőlük kértek jövedelemigazolást a felvételi eljáráskor. Több jogászt is megkérdeztünk, hogyan lehetséges ez, ha a törvény nem engedi vizsgálni a jövedelmi viszonyokat. Azt a választ kaptuk, hogy ezen a területen nem megfelelő a jogi szabályozás, és amíg ez így van, addig a szülők legfeljebb vitatkozhatnak az önkormányzatokkal, de eredményt nem tudnak elérni. Hiszen mit oldana meg, ha néhány év múlva egy bíróság úgy döntetne, igazuk volt, immár iskoláskorú gyermekük jogosult lett volna bölcsődei ellátásra?

Csillagászati árak

Azok a szülők, akiknek a gyermekét nem vették fel bölcsődébe, kénytelenek családi napközit vagy magánbölcsődét keresni. Előbbiekben azonban 60-80 ezer, utóbbiakban 80-100 000 forint a havi díj. A helyzetre jellemző, hogy az egyik internetes fórumon egy anyuka ahhoz keresett két társat, hogy írassák be együtt csemetéjüket egy budai magánbölcsibe, mert akkor 30% kedvezményt kapnak a havi alapítványi díjból, ami így 44 800 forint lenne. És bár a legtöbb családi napközi vagy magánbölcsőde kínál különböző szolgáltatásokat, az anyukák nem azért fizetnek havonta 80 ezer forintot, mert különleges kívánságaik vannak. Ennyi pénzt azért kell fizetniük, hogy valaki vigyázzon a gyermekükre, amíg ők a munkahelyükön vannak. Fogalmazhatunk úgy is, azért fizetnek, hogy dolgozhassanak.

Jogosak a panaszok

Sok szülő fordult panaszával az állampolgári jogok biztosához, ezért Szabó Máté vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredménye megerősítette, hogy hiányoznak azok az előírások és eszközök, amelyek a mulasztó önkormányzatokat rábírják kötelezettségük teljesítésére. A bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek, nem megfelelő az ellátás minősége. Az ombudsman felkérte a kormányt, hogy tekintse át a napközbeni ellátás jogi szabályozását, a szabályozás egységességét, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenőrizhetőségét, a szankciórendszert. Kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel „elérhető, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását előíró kötelezettségüknek”.

Mi a megoldás?

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az ombudsman jelentése alapján vizsgálja a lehetséges megoldásokat. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára néhány hete felvetette, hogy megoldás lehet, ha az állam nem az önkormányzatokon keresztül, hanem közvetlenül fizetné az óvodák és bölcsődék dolgozóinak bérét. Hogy ez azt jelentené-e, hogy a későbbiekben valamilyen központi rendszer szerint működnének a bölcsődék, azt egyelőre nem lehet tudni. Az biztos, hogy az átalakításhoz több jogszabály módosítására is szükség lenne. A minisztériumtól ígéretet kaptunk, hogy tájékoztatnak bennünket a tervekről.

Néhány ötletünk lenne a megoldásra: központi szabályozás, egységes szempontok, jövedelemhez kötött térítési díjak, hosszabb nyitva tartás, bizonyos feltételek mellett választási lehetőség. Mivel a probléma nyitott, úgy gondoltuk, olvasóink véleményét is várjuk azzal kapcsolatban, hogyan lehetne javítani a bölcsődei ellátás színvonalán. Sorozatunk természetesen folytatódik, hiszen jó példákat is szeretnénk bemutatni.

Bródi Emília

Szólj hozzá Te is!

5 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. én is úgy látom, hogy a családi napköziket lehetne támogatni, helyben vannak, ismerhetők a gondozók, leinformálhatók, és rugalmasak. TÖbb jó példát is látok, jól fejlődnek, iskolába kerülve is helyt állnak a gyerekek. Több csa-na ban is óvonők dolgoznak, nem képzetlen anyukák, mint ahogy sokan ettől tartanak. Csak egy kis rugalmasság kellene az állam irányából, az önkormányzatok örülnének, ha levenné a vállukról ezt a terhet valaki..

    amúgy ez nem országos probléma, sok helyen épp a gyerek hiány a gond, ezért tudják s zőnyeg alá söpörni. Kiabálni kell..!

  2. Mint a Sárkány-Vár Bölcsőde Nonprofit kft alapítója és állandó jogi képviselője egy éve foglalkozom a bölcsődék jogi és pénzügyi helyzetével. Tanulmányomban, amelyben kimunkáltam a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos intézményekhez képest kiemelkedő jelentőségű bölcsőde problémáit, és javaslatokat terjesztettem elő a megoldásra, megküldtem a miniszterelnök úrnak, több önkormányzati, országgyűlési képviselőnek, az illetékes minisztereknek és államtitkároknak, különböző pártszervezeteknek. Választ csak Prof. Dr. Szabó Máté úrtól kaptam, aki javaslataimat átküldte a jogszabály-változás előkészítésével foglalkozó Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz. A legnagyobb problémának azt látom, hogy az állami normatíva az egy bölcsődei hely kialakításával és fenntartásával kapcsolatos költségek 40 %-át sem fedezi, és ez az igen méltánytalanul alacsony összeg is csak a naponta ténylegesen bent lévő gyermekek után jár. Így az állam áthárítja a felelősséget és a fenntartás költségeit a magánfenntartókra, velük finanszíroztatja meg a gyermekvédelem körébe tartozó közfeladatot. Ha ez fordítva történne, és az állam a közpénzekből magánérdekeket támogatna, már rég büntető eljárás indulna az ügyintéző ellen. Vagyis az állam korrumpálható. Érdeklődés esetén tanulmányomat bárkinek szívesen megküldöm. Különösen az illetékesek érdeklődését várnám. Tisztelettel az olvasóknak: Sárkány Márta ügyvéd

    • Kedves Dr. Sárkány Márta!

      A Poronty nevű oldalon, illetve a saját blogomon is többször foglalkoztam a témával 2008 óta, illetve magam is végeztem költségszámításokat, mikrokutatást a keresleti oldalon is. Mivel ma is van netes közösség, amelynek jelzései alapján érdemes volna folytatni a téma elemzését, megtisztelne, ha megküldené a tanulmányt számomra (vakmacsekkukacgmailpontcom), szándékom szerint a közeljövőben elkészülne egy aktuális körkép a helyzetről. Gondolom a Budapest Intézet hasonló kérdésekkel foglalkozó, nyilvánosan elérhető tanulmányát is ismeri a témakörben, ha nem, szívesen elküldöm a linket vagy a dokumentumot.

      Tisztelettel,

      “Vakmacska” (a Poronty hajdani szerzője, civilben közgazdász)

  3. Én a családi napköziben látnám a megoldást, mert annak a fenntartása kevesebb kerül, mint a bölcsőde. De ehhez az állami finanszírozást is át kell alakítani.

Comments are closed.