Végre-végre eljött a tavasz. Idén, szerintem különösen vártuk, mind, hiszen igazi hosszú, hideg telünk volt. Most, hogy fellélegeztünk és a természet is új erőre kapott, ideje az otthonunknak is egy enyhe tavaszi fuvallatot adni.
Én ezt úgy szoktam tenni, hogy – az esetleges átrendezésen kívül – új dekorációkat készítek. Mivel a praktikus, gyors megoldások híve vagyok, ezért az alkalmi díszek is így készülnek nálam. Nem indítok új beszerzéssel, teljesen felesleges, sokkal inkább átrendezgetem, újragondolom a meglévő tárgyainkat, dekorációkat. Néha egy új összeállítás, is egész új lendületet ad a helyiségben. Ezen kívül kimegyek a természetbe, és onnan is gyűjtök ezt-azt, ami szépen mutathat. Nem igazán virágokra gondolok itt, inkább pl. a tavaszi metszésből kitett ágakra, gallyakra. Egy csokorra való vázában, máris rendkívüli hangulatot ad. Ha szerencsénk van, ki is rügyezik esetleg kivirágzik az otthoni finom melegtől.
Mi lesz a dísz kiindulópontja?
Például az előbb említett gallyak, egy vázába rendezve, erre akasztgathatunk meglévő díszeket, vagy alkothatunk rá külön az alkalomra, húsvéti dekorációkat.
Nálunk van egy vízszintesen felakasztott faág a nappaliban, ami egy nagyon klasszikus, de rendkívül sokoldalúan használható alap. Bármilyen évszakhoz, vagy eseményhez alkalmazkodva lehet rá készíteni egy gyors dekorációt. Az ágat lefesthetjük, vagy hagyhatjuk natúr is, ahogy kedvünk tartja. Ennek alternatívájaként kapható drótból függönysin, ez is jó szolgálatot tehet.
Gondolkodhatunk asztali dekorációban, egyszerűen az étkező, vagy munkaasztalra helyezve.
Akaszthatunk az ablakra díszeket. Könnyebbek sima celluxszal, dekortapasszal hosszan fennmaradnak, és nyom nélkül eltüntethetők. Vagy egy krétafilccel is pingálhatunk könnyed kis kiegészítőket.
Mi kerüljön az egyszerű alapokra?
A papír eleve jó barátom. De ha dekorációról beszélünk, szerintem mindenkinek. Könnyebben bánhatunk vele, mint a textillel, fonallakkal, dróttal, fával, ráadásul minden gyerekes házban van otthon. Szoktam venni klasszikus technika csomagot, amiben színes papírok vannak – néha egész szép pasztell színűt is lehet kapni -, ezek bármikor jól jöhetnek, akár dekorációról, akár a gyerekekkel való közös alkotásról van szó. Meg gyűjtögethetünk újságpapírokat, régi térképeket, amit ilyenkor jó előkapni és különlegességével hozzáad majd az összképhez.
A papírt persze kombinálhatjuk bármivel szabadon. Nálam az a szabály, hogy a lehetőségekből próbálok először kihozni valamit. Nem ragaszkodom egy meglátott formához, anyaghoz. Ha van is olyan ötlet, ami megtetszett és megvalósítanám, akkor sem pontosan ugyanazt készítem el, hanem ami az otthoni anyagok adta lehetőségből kikerekedik. Textil figurák, szalagok, termények, bármi jó lehet, nézzünk körül bátran ilyen szemmel a lakásban. Sokkal több kreatív energia elevenedik meg így, sokkal többet kell törni a fejünket, mi, mivel helyettesíthető. De épp ettől fognak igazán egyedi és megismételhetetlen alkotások születni. Ha ugyanazt akarjuk létrehozni, mindig ott lesz a kétely, lett-e olyan jó az enyém, mint a mintán.
Nektek is azt javasolnám, hogy merjétek saját képetekre formálni az itt-ott látott ötleteket.
Húsvétvárás nálunk
És a sok talált ötlet után elhoztam a saját lakásunkat mutatóba, milyen díszeket készítettünk otthon. Már nagyon várjuk a húsvétot. Ilyenkor szoktunk írni a nyuszinak, felírják a kívánságaikat, én pedig szorgos gyűjtőmunkával, már hetek óta próbálom a kis apró meglepetéseket beszerezni: egy szép füzet, egy illatos radír a gyűjteménybe.
A díszítésnél nem volt irányelvem, csak az, hogy színeset szeretnék. Bár rajongok a skandináv letisztultságért, most azt éreztem egy kis izgalomra, színre szükségünk van az otthonunkban. A felhő és az eső motívummal pedig adózzunk a tavaszi éltető esőnek. Ne bánkódjunk ha benéz hozzánk, mert ez ad új löketet, hajtóerőt a természetnek.
Nem szeretem, ha valami nagyon konkrét, így nem szerettem volna csupa tojással és nyuszival várni a húsvétot.
De azért, három kis „repülő” nyúl került a dekorációba, aminek a három gyermekem természetesen nagyon örül. Meg szokták ilyen apró utalásoknál kérdezni: „Anya, ezek mi vagyunk?”. És aztán beosztják a nyulakat egymás között. Nekem ez nagy öröm, látni, ahogy örülnek, és érzik a saját fontosságukat, hisz főszereplők lettek ebben a szép kis tavaszi, felhős, esős mesémben.
Fotók: pinterest.com, krearton.hu
Erről a témáról a Kreatív ötletek rovatban olvashatsz többet!
