Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása
Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.
Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kedves Alexandra!
Kisfiam, aki 2 hónapos volt nov. 5-én éjjel egyre gyakrabban felsír éjjel. Kb. 1 hete már folyamatosan egyre korábban kezdődik. Általában 7-9 között eszik utoljára (tápszeres baba)majd kb. 11-től akár 5 percenként, de van hogy csak fél óránként felsír (de szeme csukva van közben). Ha a cumit visszateszem azonnal megnyugszik. Egyre fárasztóbb – szerintem neki is – ez a folyamatos cumi vissza-adogatás. Lefekvéskor egy textilpelust összetekerek neki és azzal kitámasztom a cumit. Amig elalszik párszor kiesik, de éjjel ez folyamatos. Hogy tudok ezen változtatni?
Kedves Diána!
Egy kicsit többet kellene tudnom rólatok ahhoz, hogy bármi konrkétat mondhassak. Hogyan született a babád? Mennyi súllyal? Most mennyi? Hányszor kap és mennyi tápszert 24órában? Hány pisis-kakis pelusa van 24órában. Hol alszik? Mennyit van kézben, testközelben? Hogyan altatod nappal?
Azt érdemes tudni, hogy a babáknak éjszaka nagy szükségük van a testközeslégre és a szopizásra, valamint fontos, hogy tápszert is kapjon éjjel, ha már nem szoptatsz. nem tudják még ugyanis a vércukorszintjüket éjjel tartani és megynugtató, altató számukra a folyó tej.
Amikor a nyugatócumit szopizza akkor az agyának az az üzenet megy, hogy itt táplálkozás is folyik. Hiszen a mell sosem üres, ha szopizna, akkor mindig jönne valami, ha nem is egyforma intenzitással. Egy ideig becsapja magát az agy a nyugtatócumival, de előbb utóbb nagyon fájó lesz a hiány és ez okozhatja, hogy felületes alvásban is sír, nyöszörög.
Nem ajánlom, hogy a nyugtatócumit kitámaszd, mert így esetleg esélye sincs a babádnak, hogy jelezze, hogy enni kér. Az óránkénti felsírás lehet, hogy az alvásciklusa végén van, amikor felületesebb alvásfázisban van és tud jelezni, hogy valami nem jó.
Ezeket tzdom általánosságban mondani, de nagyon jó volna a részleteket tudni ahhoz hogy tudja konkrétan segíteni.
Várom válaszod!
üdvözlettel,
Szandi
Kedves Szandi!
Boti 3290 grammal született természetes úton, számomra kissé nehéz szüléssel. Nov. 5-ei mérésen 4730gramm volt. 150 ml tápszert kap naponta 5-6 alkalommal. Általában 3,5 óránként eszik. Most szokott vissza, hogy újra kér éjjel átlag 3 körül enni. Születése után a 3. héten apadt el a tejem, mert csak cumizott a cicin is. Nagyon könnyen kiesik a szájából a cumi és akkor sír. Ezért a kitámasztás. Ha éhes akkor a pillanatok alatt ki tudja verni a kezével és tud jelezni. Külön szobában alszik, mivel férjem horkolva, és forogva alszik nem mernénk berakni közénk, az ágya pedig nem fér be a szobánkba. Napközben minden étkezés után az ébrenléti időben játszunk, tornázunk, mondókázunk, énekelünk, táncolunk, szóval folyamatosan velünk van, ha nem kézben, akkor játszószőnyegen, vagy pihenőszékben pl. ha reggelizek. Ha látom, hogy elfáradt (átlag 1,5 óra után) akkor csak tartom kb.1 percet, mint böfinél, majd lerakom, betakarom, cumi a szájba és max10 percen belül alszik. Ekkor is be kell menni 2-3 alkalommal mert (kitámasztás mellett is) kiesik a cumi. Oldalt alszik (mindig másik oldalon) és tolja le a fejét, mintha nem lenne eléggé benne a szájában a cumi. Persze ilyenkor esik ki szegénykémnek. Minden kaja után van pisis pelus, és napi egy kakis. Sokat fáj a hasa, ilyenkor meleg párnát teszek a hasára, tornáztatom vagy dajkálom, mire kijön egy puki, vagy kaki. Eddig próbáltuk az Infacolt, majd az Espumisant, tegnaptól pedig a colief-et. Lefekvés előtt kiszellőztetek neki, nálunk folyamatosan nyitva az ablak így van friss levegő, de nincs hideg. Van a szobájában párologtató is gyakran teszek bele kamilla teát is. Nincs szívem elvenni tőle a cumit, úgy hogy hagyom sírni, de egyszerűen nem bírom fizikailag sem, hogy alig alszom. Remélem ezek alapján tudsz segíteni. Előre is köszönöm. Dia
Azt nem írtam, hogy napközben is felsír kb. egy óra után, és a cumi visszaadása ekkor is segít neki, persze ilyenkor nem megterhelő berohangálni párszor. Levegőre minden nap visszük, ha nem tudunk vele sétálni, akkor az erkélyen altatom egyszer.
Kedves Alexandra!
Kisfiam 6 hetes lesz.Mióta haza jöttünk a kórházból az éjszakáink egy rémálomhoz hasonlítható. Egy szobában alszom a kicsivel,meg a nagyobbik fiammal,aki 14 hónapos. A kicsi eleinte torka szakadtából átüvöltötte az éjszakát,mire rájöttünk éhes. Aztán azért,mert fáj a hasa. Most azért,mert nem tud kakilni,bántják a szelek. Éjjel fél óra-óránként fent vagyunk és ami közte van idő,azt is nyüszögéssel tölti,de közben mintha aludna. Nagyon kimerített már minket, a másik baba is sokszor felébre és sír,mert nem tud aludni rendesen,pedig neki nagyon szépen beállt az alvás már pici baba kora óta. A legnagyobb bajom az,hogy a a fáradtságtól már kikelek magamból és a nyugtatás helyett csak leszidom a kicsit.Rossz anyának érzem magam emiatt.Valamiért nem tud aludni én meg még rontok a heylzeten a türelmetlenségem és kimerültségem miatt. Nappal meg szépen tud aludni. Mit tegyek,hogy legalább 2-3 órát aludjon egyfolytában??? Kínomban már kiraktam a konyhába babakocsiba,persze beöltöztetve,betakarva ,hagy nyühögjön,sírjon…végül 1.5-2 órát aludt benne…? Ha a kezemből leteszem a kiságyába vagy bárhová, 2 perc múlva rákezd. Azért nem tudom mit kezdjek a helyzettel,mert a nagyobbik fiammal nem volt ilyen jellegű gond. Igaz akkor ő még egyke volt és sokkal több türelmem is volt hozzá.Kérem segítsen,mert attól félek,a nem találok megoldást,akkor az én idegi és fizikai kimerültségem miatt a kicsiben tartós lelki stresszt fogok okozni.Hozzá teszem,hogy órákig bírom a gyűrődést éjszaka,de egy idő után elszakad a cérna. Kap cicit és tápszert is.Próbáltam,hogy mellettem,rajtam aludjon.Próbáltam a pólyát,a szopi párnát, a jól bebugyolálást. Használunk espumisant és bio gaiát 2 napja. Minden este fürdés előtt szélsövezem,hogy tudjon kakilni,ne bántsa a hasát éjszaka.Éjjel is tornáztattam amennyire lehet kómás állapotban,bár közben már vízióim vannak,annyira kialvatlan vagyok.A párom dolgozik,nem adhatom át neki éjjel a kicsit. Mama nincs a közelben,deha itt is van,sosem vette át éjjel a kicsit. Tehát egyedül vagyok ezzel a problémával senkire nem számíthatok.Én eszem a magneb6ot és citromfű teát iszok,amiből a kicsinek is szokatam adni.
Előre is köszönöm a segítséget,nagyon várom válaszát.
Kedves Mariann!
Nagyon jó volna, ha tudnánk személyesen beszélni. Kérlek keress meg telefonon vagy emailben a fenti elérhetőségeken.
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Van egy 2 éves 7 hónapos kisfiam. Kb. 1 éves kora óta külön szobában, saját ágyban alszik. Azóta pár hónapig még egyszer-kétszer felsírt éjszakánként, de kb. 1 éve tökéletes csendben alszik éjjel 11-12 órát. De mostanában kb. 2 hete, először pár naponta ill. szinte már minden éjjel az éjszaka közepén ill. hajnalban felsír, visít, kimászik az ágyból és ül a szoba közepén tök sötétben és hív: Anya gyere!Anya hol vagy? Nem tudok aludni! Ilyenkor bemegyek, visszateszem az ágyba, megnyugtatom, majd kijövök, majd fél óra – 1 óra csend és minden kezdődik elölről, ez éjszakánként kétszer-háromszor. Mi lehet a jelenség oka? Mit lehetne tenni, hogy újra úgy aludjon mint régen?
Köszönettel: Ary Boglárka
Kedves Boglárka!
Azt érdemes tudnod, hogy a gyerekeknek biztonságra van szükségük éjszaka (ahogy nekünk felnőtteknek is!) ahhoz, hogy nyugodtan aludjanak. Ezt a biztonságot legjobban egy másik ember jelenléte adja. SOkszor azok a gyerekek is jelzik ezt a szükségletüket, akik már egyedül alszanak. Sőt a nagyobb gyerekek át is szoktak jönni a szülői ágyba, mert rémálmaik vannak vagy éppen mert intézménybe kerülnek (bölcsőde, ovóda) és a sok távoltöltött nappali órát próbálják éjszakai testközelséggel pótolni.
Hosszú távon is nagyon sokat jelent számukra, ha éjjel nem maradnak egyedül: egy több kultúrában végzett nagyon nagy számú kutatás például azt bizonyízotta, hogy az 5 éves korukig együttalvó gyerekek felnőttkorukban általánosan nagyobb elégedettségben éltek, mint a nem együttalvók.
De számos más kutatás is bizonyítja, hogy az éjszakai együttlét a szülőkkel nagyon pozitív hatással van a gyerekekre rövid távon is. A testközelség alapszükségletünk, az éjszaka pedig nap a fele, kár volna egyedül tengetni.
Érdemes rugalmasan és kreatívan kezelni a helyzetet. Ha egy esti lefekvés után alszik egy ideig saját ágyában akkor az első érbedésnél átmenni hozzá egy matracra vagy őt áthozni a hálóba egy matracra vagy akár magunk mellé, ahogy kényelmes. Ha ott vagy a közelében akkor hamar megnyugszik és alhattok mind a ketten! Így tudsz te is a legtöbbet pihenni.
Meg fog érni rá magától, hogy ne legyen szüksége erre az éjszakai gondoskodásra!
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
A segítségedet szeretném kérni a kisfiammal kapcsolatban.
Most 5 hónapos és küszködünk az alvással.
Az elejétől fogva hasfájós volt, így mindig cicin altattam(akkor még, ha fájdalma volt is elaludt), ez a mai napig így van. Sokszor már nagyon álmos, mégsem tud elaludni. Ha már elaludt is felébreszti véleményem szerint a fájdalom. Elvileg a hasfájást kinőtte már, mégis sokszor látom, hogy erős fájdalma van. Bár lehet ez jelenleg a fogzás is lehet, még nincs fogacskája.
Korábban, ha este elaludt cicin, betettem a kiságyába első ébredése után pedig magam mellé vettem az ágyikóba. Ez így nagyon jó volt, mert tudtam pihenni is (elég rossz alvó vagyok) és ő is velem aludt egy kis időt.
Most viszont, ha leteszem a kiságyba kis idő múlva felsír a fájdalomtól. Akkor magam mellé veszem, de gyakran van, hogy a mellemen is sír. Pedig tejcsim van elég. Ha sikerül is elaludnia, akkor is gyakran kapálózik, rugdalózik, izeg-mozog. Nem nyugodt az alvása, így én sem tudok pihenni. Már nagyon kezdek kimerülni. Ötletem sincs mi lehet a hiba. Remélem tudsz nekünk segíteni.
Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: ZSanett
Kedves Zsanett!
Nagyon jó lenne, ha át tudnád beszélni egy szoptatási tanácsadóval a helyzeteteket, a hasfájást, ezt az éjjeli szopis dolgot, mert sok a kérdés, jó lenne látni, hogy miben vagytok pontosan.
Amit így „látatlanba” tudok neked mondani, az általánosságban az, hogy a babák többsége viszonylag jól alszik 3-4 vayg 6-8 hónapos koráig és akkor kezdődnek a „bajok”. Vagyishogy nehezen alszik el, sűrűn ébred, sírva ébred, sokat mocorog stb.
Ez mind normális és azért van, mert nagyon nagy fejlődésen mennek keresztül ebben az időben. Tehát nem feltétlenül fájdalom kínozza (bár lehet az is: fogzás pl) hanem lehet, hogy a mozgásfejlődése tart ott, hogy megviseli az éjszakákat. Nagyon sok baba ilyenkor elkezdi éjjel „gyakorolni” a mozdulatokat, nem tud leállni, kikapcsolni.
Sokan ébrednek ebben az időszakban rögtön lefekvés után nem sokkal és akár óránként is utána. Legtöbbször a mellen gyorsan visszaalszanak, ez szokott a leghatékonyabb lenni. Az jó ha a közeledben van éjjel, mert akkor neked sem kell sokat mozogni, nagyon megébredni. Olyan elrendezést válassz ami hosszútávon bírható!
Sajnos ahhoz, hogy ez bírható legyen nekünk anyáknak sokkal több segítségünk kellene hogy legyen nappal, több töltődési lehetőség. Az nagyon kimerítő ha nap nagy részében egyedül vagy egy kisbabával. Ez eredetileg nem így lett kitalálva és sokan szenvedünk ettől, hogy most így van. Minden baba többemberes, vagyis olyan gondoskodást igényel, amit egyedül nem tudunk kielégíteni, úgy hogy magunkra is jusson idő és ne égjünk ki. És akkor még a háztartásról vagy nagyobb gyerekek ellátásról nem is beszéltem. Vond be a családtagokat, hogy este vagy legalább hétvégén legyen 1-2órád magadra, mozgásra! meglátod milyen feltöltő és jobban bírod éjjel is majd így. Ez nem luxus! Ez a minimum miután így magunk próbálunk boldogulni egész héten.
Nálunk például az volt a szokás, hogy a férjem amikor hazajött a munkából akkor magára kötötte a lányomat és elmentek vásárolni. Így mindig tudtam , hogy van legalább egy órám egyedül! Este meg lefeküdtem amikor a babám is és próbáltam napközben is vele pihenni. Ez csak néhány ötlet, rugalmasan, kreatívan találjátok meg nálatok mi az ami működhet! Ez hosszútávú befektetés a te és a babád jóllétébe!
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
Segítséged szeretném kérni. 11,5 hónapos a kislányom. Napközben kétszer alszik. Akár a délelőtti, akár a délutáni alvásról legyen is szó egy rossz szavam nem lehet, mert leteszem a kiságyába, ha nem azonnal alszik is el, akkor beszélget, feláll, nézelődik, a játékait pakolgatja, majd egyszer csak csend lesz, szóval önállóan elalszik, nyugodtan otthagyhatom. Ellenben az esti alvásnál igen nagy gondjaink vannak. Eddig cicin aludt el, azonban már elutasította az esti szoptatást, és azóta nem tudom hogyan tudnám elaltatni. Beteszem a kiságyába, de ha ki szeretnék jönni a szobájából jön az ordítás, míg be nem megyünk újra hozzá. Próbáltam már azt is, hogy ott ülünk mellette (vagy a férjem vagy én) míg el nem éri az álom, de ez 1-1,5 óráig is eltart, mert folyamatosan azt figyeli ott vagyok-e még.Használtunk éjjeli fényt is, hátha a sötétben fél, de hiába. Hozzáteszem este 8, legkésőbb fél 9 körül ágyban van. Mostanában a párommal kettőnk közé vesszük a nagyágyba, ott kb. fél óra helyezkedés után bealszik, de úgy, hogy a feje mindig az arcomnál legyen és fogjam a kezét. Nagyon ragaszkodik hozzám. Majd ha bealudt beviszem a helyére. Nagyon jó lenne ha nálunk is eljönne az a pillanat, amikor este is eltudna magától aludni, ehhez szeretnék tanácsot, segítséget kérni.
A másik dolog az éjszakai ébredés. Legalább egyszer vagy kétszer felvan. Eddig ezt is a magunk közé fektetéssel, majd vissza a kiságyba „módszerrel” oldottuk meg, de tudom ebből a szokásból a későbbiekben még nagyobb probléma lesz, így mostanság úgy kezelem, hogy van a szobájában egy matrac, ha felébred (ekkor is keservesen sír)lefekszem mellé, beteszem a kezem a kiságy rácsi közé, és így nyugszik meg, alszik el. Ezek után, ha éppen én sem aludtam el, megyek vissza a helyemre. Foga még nincs, de nem gondolom, hogy a fogzás állhat a háttérben, mert ha az apukája vagy én felvesszük, vagy közénk kerül a sírásnak és nyugtalanságnak nyoma sincs.
Segítséget előre is köszönöm!!!
Kedves Hajni!
A babád még nagyon kicsi ahhoz, hogy magára maradjon éjjel! Sőt még én is, pedig 39 éves vagyok és akkor alszom jól, ha a férjem mellettem van. Azért sír a babád, azért jelez, mert nem szeretne magára maradni. Az ébredés is normális, és az nagyon jó segítség neki, hogy összebújtok, ez így természetes!
Mellettetek biztonságban érzi magát, karotokban megnyugszik és a testkontaktus hatására csökken a fájdalma, el tud lazulni, aludni. Így vannak kitalálva a babák és még sokáig szükségük van erre a gondoskodásra. Keressetek olyan alváselrendezést, amiben nektek is bírható az éjszaka. Lehet, hogy ha elalszik veletek a nagyágyban este könnyebben, gyorsabban mintha a kiságyban várjátok, hogy elaludjon akkor az jó megoldás, hogy ott altatod. Aztán átviheted az ágyába és az első ébredésnél magad mellé veheted, hogy az éjszaka röbbi része neked is nyugodt legyen. Ezzel nem teszel rosszat, nem alakítasz ki rossz szokást, hiszen hamarosan amúgyis ki fog tudni mászni a rácsoságyból és átjön éjjel ha ébred, hiába pakolod most őt vissza következetesen a kiságyba.
Ha az éjszakai biztonságra és testkötzelségre való igénye kielégül, akkor majd fog külön szobában is aludni amikor megérik rá, de ez több év és nagyon egyén függő, hogy mikor jön el. Addig is tekintsd ezt az időszakot úgy, hogy most ezt teheted érte és azért hogy biztonságban érezze magát. Ezt később már nem tudod adni, most viszont nagyon sokat jelent neki az éjszakai gondoskodás!
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
Kisbabám 11 hete született császárral. Megsínylettük a kórházat,bent voltunk egy hétig,a tejem el is apadt a végére. Visszahoztam,addigra begyulladt a mellem,vérzett,szóval pótolni kellett..aztán fejtem sokat,mert a baba nem tudott már szopizni. Utána megbetegedtünk és megint elapadt a tejem amit megint visszahoztam. Eközben ő hasfájós volt,összevissza aludt,de sosem valami sokat. A betegeskedése alatt rákapott arra hogy csak cicin tudott lenyugodni,de ha végre (.mélyen!) elaludt,letehettük a kiságyába. De nagyon felületesen aludt,én kimerültem,így éjjel amikor felkelt,magunk közé vettük. Ekkor derült ki hgy mégis tud szopizni mert reggelig kihúzta önkiszolgálássa. Ezért ismét ráálltam a szopi-projektre,konzultáltam tanácsadóval,aki azt mondta,legyen nonstop rajtam a baba,így beáll a kereslet-kínálat és addig is gyakorol a bébi. Ez sikerült,végre kizárólagosan szopik!:) DE..csak mellen tud (el)aludni. Ha el is alszik,nem tudok felállni mellőle. Rákapott a cicire és ha hullafáradt is,nem alszik el csak ha magamra teszem és onnantól kezdve magához láncol…és ez nekem is kimerítő és nem is hiszem hogy jó az,ha képtelen elaludni ha álmos is,csak ha cici van a szájában. És amint felallok mellőle,felébred..így nics egy napi rutinunk,gyakran az evés egybefolyik az alvással.. Mit gondolsz, mit kéne tennem? Imádom hogy elalszik rajtam,de hogy nem tud máshogy és így is csak akkor alszik rendesen ha a cicim a szájában van akár órákig..ez nem ritkán fajdalmas is..
Remélem tudsz segíteni!!!
Nagyon köszönöm!!
Eszter
Ja és azt elfelejtettem hozzátenni hogy egy szobában aludtunk kezdetektől de úgy 2-3 hete már közöttünk alszik! Néha megpróbáljuk becsempészni a kiságyába ha épp mélyen alszik de persze esélytelen…
Nem az a fő kérdés hogy hogy aludjon a kiságyban. Hanem hogy ha már elaludt a cicimen,hogyan „szabadulhatnék el”? ..
Köszönöm nagyon a segítséged!
Üdv,
Eszter
Kedves Eszter!
Nagyon sok ilyen történetet hallok, és nem csak akkor amikor nem ideálisan alakul a kezdet. A baba nem engedi a mamát, nem lehet letenni, nem akarja elengedni a mellet. Az első hónapokban ez sokszor előfordul és nagyon megterhelő az anyának: DE a babának ez a legjobb és ő jelzi ezt! Pótolni akar, jól megtanulni szopizni és egyáltalán sok mamaszagot beszívni, hogy aztán mikor készen áll, és fejlődik a mozgása, képes lesz a helyváltoztatásra akkor nagyon nagy bizalommal tudjon elmozdulni tőled, bele a világba. Ez nem olyan sok idő, hiszen 1-2hónap múlva sokkkal ügyesebben fog szopni, rövidebb idő is elég lezs neki, hogy ugyanazt a mennyiséget kinyerje és sokat lesz ébren, sokkal többet mint most, kúszni mászni fog, egyszóval egy teljesen új helyzet lesz, nem ez tart örökké.
A napirend nem úgy fontos ahogy a fejedben van, órához igazítva, felnőttek által diktálva. Van neki napirendje, jön belülről, hiszen érzi, hogy éhes és mellre kerül, szomjas és ott a cici, fáj valami és rögtön szopizhat, álmos és ott a leghatékonyabb altató: a szoptatás. Van egy belső ritmusa, amit te követsz most, és így keveset sír, minden igénye kielégül ott rajtad, ez így jó és egészséges. Majd ha megérik rá másképp is tud majd aludni, de most még ez kell.
Azért biztos van még más mód is íhogy el tud aludni: a mozgás rendkívül jó altató! Van eszközöd amibe magadra kösd? Akár otthon, akár ha elmész ez megoldás lehet. Ha nagyon igényel egy kis szopit, egy jó eszközben még meg is tudod szoptatni vagy a kisujjadat odaadni, hogy azon nyugodjon meg. Mindebben kaphatsz segítséget a Hordozóházban az állandó nyitvatartáson: http://www.hordozo.hu.
A babakocsi is jó megoldás lehet! Persze lehet, hogy ott fájón hiányzozni fog a testközelség, de egy próbát megér.
Azt érdemes tudni, hogy az alvás fejlődik, de sok évig szüksége van a babáknak ilyen természetes segítségekre az elalváshoz: a szoptatás, a testkontaktus, a mozgás mind ilyen természetes altató! Nem kell is nem is tud egyedül elaludni, támogatni kell, amíg meg nem érik rá magától!
Ha bármi kérdésed van, gyere el a szoptatástámogató csoportba Zuglóba: http://www.zugloilll.blogspot.com vagy a Hordozóházba: http://www.hordozo.hu/programok/szoptatast-tamogato-csoport-havi-rendszeresseggel
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
Köszönöm válaszod!!!
Nekem tényleg nem gond ha rajtam alszik el,a bajom inkább az hogy nem enged el…a hordozók sem a kedvencei,a babakocsit hol szereti hol nem…
Azt értem hogy neki fontos ez a közelség de az valahogy mégsem jó hogy ha nincs itthon a férjem,pisilni is csak este tudok..
A napirendet sem órához igazítanám,hanem hozzá! Mármint hogy egyfajta rendszer lenne nagyon jó,hogy felkel,szopizik,játszunk,alszik…de most kb egy véget nem érő szoptatás az élet,a melleim megint kezdenek kisebesedni..:/ nyilván azért mert egész éjjel(!) a szájában tartja a cicim.. Ez tényleg normális?
Köszönöm,
Eszter
Kedves Eszter!
Ha melleid sebesek akkor mindenképpen érdemes szoptatási tanácsadóval beszélned! hívhatsz engem is vagy az lll.hu -ról vagy az ibclc.hu -ról egy tanácsadót és járjátok jól körül ezt a problémát, mert nem azért sebes mert éjjel a szájában vanm hanem mert nem jól tapad mellre és annak oka van, ki kell deríteni, de így írásban nagyon nehéz.
Nagyon sok oka lehet, hogy így egész éjjel nem enged el, ezért is érdemes a szoptatást körüljárni, hátha rábukkantok az okára.
Nagyon nehéz ez az időszak, mert egyedül vagy és ez nem normális. Nem normális, hogy az összes baba és házkörüli teendőt egy ember végezze szinte 24órában. Ez bírhatatlan, jól érzed, sok mama szenved ugyanígy a kezdeti időszakban. Ezért érdemes támogató csoportot találni, fent linkeltem, gyere el! Ezen kívül érdemes ilynekor minden segítséget megragadni, ha van családtag vagy barát aki csak pár órára el tud jönni és hoz enni vagy ringatja a babád amíg lefürdesz az már nagyon sokat számít. Ez nem luxus, ez alap kellene, hogy legyen, de sajnos ilynekor a mi társadalmunkban elfordulnak az anyáktól, azt mondják, hogy ezt ki kell bírni, te akartál gyereket és nincs neki napirendje az a baj, attól nem bírod. Pedig nekünk anyáknak nagy szükségünk lenne arra, hogy ilynekor ne egyedül bírkozzunk és a saját szükségleteink se sérüljenek. Legyen elég információnk arról, hogy hogyan működnek a babák és mire számíthatunk. Pár hét és nagyon más lesz, ahogy fejlődik és egyre ügyesebben szopik, egyre kevesebbet alszik, teljesen másképp fog telni a napotok. Addig is nagyon fontos, hogy te tudjál töltődni és ilyenkor legjobb ha babával együtt tudsz kimozdulni, emberekkel találkozni. Vagy akár egyet futni, sétálni, mozogni mondjuk amíg a férjed vigyáz rá.
Várom a hívásod! 30/5651759
üdv,
Szandi
Kedves Szandi!Először is köszönöm a rengeteg tanácsot,amit a másoknak adott válaszaidból összeszedtem,csodállak azért hogy ilyen részletesen válaszolsz mindenkinek,látszik hogy odafigyelsz az édesanyákra.A kislányommal vannak altatási gondok,de ezer ötletem van mi lehet az oka,(mozgásfejlődés,fogzás stb),de azért megkérdezlek,te sokkal jobban értesz hozzá:-)1 éves,a járást boldogan gyakorolja pár hete,6 foga van.Este,reggel cicizik,de már este nem azon alszik el,hanem még utána „mókázik” az ágyunkban,és ált.apához bújva alszik el,utána saját ágyba kerül,6 hetes kora óta saját szobában van.Tudom hogy jobb lenne velünk egy szobában,de ez így alakult,nyitva vannak az ajtók,első nyekkenésre ott vagyok.Pár hete kezdődött,hogy éjjel felébred,mindig ilyenkor cicin visszaaludt,és vagy ott maradt reggelig,vagy ha ébren maradtam,vissza tettem az ágyába.Most viszont már mikor kiveszem az ágyából,tekereg,szinte kiugrik a kezemből,Az ágyunkban cicizik,de nem nyugszik meg,csapdossa magát,elfordul a fejünk mellé,rugdos.Igazán nincs ébren,mert úgy látom csukva a szeme,simogatásra nagy nehezen visszaalszik,cicire már nem.Egyik éjjel nagyokat pukizott így akkor be tudtam annak,de a többi éjjel semmi hasonló.Amúgy nem ébred fáradtan,mosolyogva,puszival kelt,ha mellettünk ébred.Van esetleg ötleted mi lehet?Régebben meitaiban hordoztam,de már jobb szeret sajnos saját lábon közlekedni.Köszönöm,és minden jót neked!Zsuzsi
Kedves Zsuzsi!
Köszönöm a visszajelzést, nagyon jó tudni, hogy más anyukák is profitálnak a válaszokból!
Nem gondolom, hogy létezik egyetlen üdvözítő út vagy megoldás, nektek az vált be eddig, ahogy vagytok, ez nagyon jó!
Amit érdemes tudni, hogy nagyon sok gyerek „mozgalmasan” alszik és ez őket nem is zavarja, csak mi gondoljuk hogy nem ez így nem lehet jó és pihentető.
Lehet, hogy a lányod, már nem találja segítségnek a szoptatást vagy már megszokta, hogy nem igény szerint érkezik (általában egy éves gyerek többet van mellen mint egy újszülött, nappal és éjjel is akár egy órában többször is mellre kerül!). Ebben a korban még nagyon nagy a szopás igény – bármin, csak cumizni kell. Ujját szopja a kislányod? Vagy cumija van? Lehet az erős tejleadó reflex is oka, hogy nem tud elaludni, komfortszopizni.
És ahogy írtam korábban is, az altatás egyre nehezebb és 1-2éves kor között tart a legtovább, mert nehéz kikapcsolni a napi ingerekből és a szoptatás sem elég hatékony. Legalábbis sokáig tart, 1-1.5 órát míg mellen elalszik (hol cicizve, hol nem).
Ezzel a sok éjjeli tekregéssel vezetik le a napot, a sok ingert, mozgásfejlődést és idegrendszeri érést amin keresztül mennek. Később jobb lesz! 🙂
Üdvözlettel,
Szandi
Szia!
Köszönöm a válaszod:-) Egyébként olyan rövid volt ez az első év is, hogy pár év múlva már emlékezni sem fogok rá, hogy ilyen gondjaim voltak:-)
Egyébként cumija nincs, sosem fogadta el sajnos/hál Istennek. Férjemnek előbbi, nekem utóbbi volt erről a véleményem:) Napközbeni alvással amúgy nincs gond, ha én altatom vagy babakocsiban vagy cicin alszik el, ha a nagytesója, akkor hintáztatja, aztán leül vele koncertfilmet nézni, és közben az ölében elalszik:-)
Napközben ha egész nap kettesben itthon vagyunk akkor még szokott cicizni (altatáskor főleg), de ha elmegyünk már ritkán, csak ha nagyon nyűgös. Amúgy meg a családom, ismerőseim nagy része, főleg az idősebb generáció nem nézi már jó szemmel, hogy még szopik, nem mintha befolyásolna a dolog, csak rosszul esik a bírálat. Anyukám 30 éve dolgozott gondozónőként, bizonyosan az akkori kornak megfelelő csecsemőápolási irányelvek szerint remekül csinált mindent, velem és öcsémmel is később, és bár nekem nem mondta, de tudom, hogy neki is az a véleménye, hogy már nem kéne szoptatni. 11 hónapos volt a kislányom mikor úgy volt, hogy antibiotikumot kell szednem, megúsztam a dolgot végül, de a háziorvos aki egyben nőgyógyász is, megkérdezte mennyi idős a gyerek akit szoptatok, elmondtam, és annyit vetett oda, hogy „na azt már akkor abba is hagyhatja”… szóval ilyen egy nődoki véleménye.
Köszi még egyszer a megnyugtatást, sikeres munkát kívánok neked!
Zsuzsi
Kedves Alexandra!
Nagyon elvagyok keseredve, mert a 3 éves fiam nem hajlandó aludni délután. Mikor még aludt rendesen,másfél órát, 12.30- 14óráig, akkor az volt a gond, hogy este 11 től hamar képtelen volt elaludni. Próbáltam akkor, hogy délután nem rakom le aludni, akkor este 8 kor kidőlt. Alkalmaztam is ezt párszor, de az utóbbi egy hétben egyáltalán nem akart lefeküdni ebéd után, igaz, nem is láttam rajta a fáradságot, igy hagytam. Csak mostmár eljutott a kimerültségnek annak a fázisához, hogy aludni sem akar délután, de nyafog, meg minden baja van, rugdos, ver, és este fél tiztől előbb így sem tud elaludni.
Próbálom mindig szép szóval, türelmesen, de mikor verekedésbe fajul az ő részéről, na akkor már nekem is elfogy a türelmem, és kiabálok vele, sőt, néha vissza is csapok. Tudom, nem ez a legjobb példa, de már két hete ezzel küszködünk, az én türelmem is véges! Reggel fél 8 kor kel, ma egy órával előbb sikerült, és láttam rajta hogy fáradt, nem lesz jó estig így hagyni, így ráerőltettem az alvást, de úgy hogy másfél óráig ellenkezett. Nemtudom, mi a helyes ebben a helyzetben? Hadjam érvényesülni az akaratát,és ne altassam, és aztán estig egymás idegeire mászunk, mert a fáradságtól neki semmi nem jó, vagy altassam, kinkeservesen, és este türjem hogy 11- től előbb nem tud elaludni… kérlek adj tanácsot, mi a helyes ilyen helyzetben? Mértnem tud aludni, mint a többi gyerek?
Köszönettel: Klára
Kedves Klára!
Ha kapnék mindig egy forintot mikor ezt hallom, már milliomos lennék! 🙂 Szinte minden ovis szülőnek ez gondja, hogyha alszik délután a gyermek, akkor este csak későn lehet letenni.
Az amerikai és az angol alváskutatók is megegyeznek abban, hogy a 24órában számolt összalvás számít! Ezért mindegy, hogy egy gyermek az alvásszükségletét egy nappali 1-2-3órás alvással együtt van egészében éjjel alussza meg.
Persze ettől még gond, hogy sok gyerek nagyon rosszul működik délutáni alvás nélkül (ahogy nekünk felnőtteknek is jól esik időnként délután egy szieszta!). Sokszor az a megoldás, hogy egy héten párszor alszik a gyerek délután (mondjuk 2-3x) de nem minden nap! Mert az nagyon megviseli az esti fektetést vagyis annak időpontját.
Ilyen korban is még nagyobb segítségre lehet szükség nappali altatásnál, minthogy mellé ülsz. A mozgás remek altató: egy hordozóeszköz (www.hordozo.hu), babakocsi, autózás ilyenkor jól jöhet! Próbáld ki, hogy néhányszor egy héten ilyen nagyon segítesz neki elaludni, de nem minden nap! Számolj be!
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Kisbabám most töltötte a 9. hónapot. Este 21:00 és 22:00 között alszik el, kézben cicivel. Ha elaludt, kézben beviszem a szobájába, és beteszem az ágyába. Az elalvást követően általában 1-2 órán belül megébred. Ekkor cicivel a szobájában általában 10-15 perc alatt vissza lehet altatni. Ezután általában hajnal 3 óra környékén újra megébred, amikor már nehezen, 30-45 perc alatt tudom csak vissza altatni. Ezután úgy 1 órán belül ismét megébred, és ekkorra már általában túl fáradt vagyok, hogy a szobájában próbálkozzak a vissza altatással, és kihozom a nappaliba, és onnan velem alszik a kanapén. Innentől is a reggeli kelésünkig többször megébred, és csak cicin alszik vissza. Tehát 3-4ébredés minden éjszaka megvan. Reggel úgy 8 körül kelünk ki az ágyból. Tápszerrel kezdünk, majd olyan 1\2 10 körül kap gyümölcsöt, és ezután szinte minden nap azonos időben el is alszik, olyan 10h-körűl. Ekkor úgy 2, de van, hogy 3 órát is alszik egyhuzamban, a teraszon babakocsiban. Az ébredést követően főzeléket kap, majd általában 2-3 óra múlva kap ismét gyümölcsöt. A délutáni alvásunk ideje már nehezen meghatározható, és olyan is van, hogy ki is marad. Az étkezéseket emiatt ilyenkor már az alváshoz vagyok kénytelen igaztani. Este 1\2 7 és 7 között megkapja az utolsó főzeléket. Este minden nap 1\2 8-kor fürdetünk, ami után kap esti tápszert. Ha a délutáni alvás elmaradt, akkor általában a fürdetés után el is alszik(cicin vagy tápszeren), de 30-45 percen belül megébred, és ekkor még nem tudom visszaaltatni, ezért kihozom a szobájából, és a szokásos esti 10-11 óráig velünk van, amikor is sikerül elaltatni kézben, cicivel.
Az esti ébredésekkor csak a cicit fogadja el, sem száraz cumit, sem vizet nem hajlandó elfogadni. Próbálkoztunk, hogy az apa kel fel hozzá, de addig jutottunk, hogy kénytelen voltam bemenni, és átvenni Tőle, mert a gyerek már annyira sírt. Ilyenkor csak nagyon nehezen tudom megnyugtatni, ezért nem is próbálkoztunk ezzel sokszor. Tejem már alig van, de mégis szeret cicizgetni, és persze nem tud önállóan elaludni, sem vissza altatni magát, ezért is kell neki a cici. Főleg éjszaka látom, hogy cicizik valamennyit majd lefordul a ciciről, de rájön, hogy még nem alszik, és megint keresi a cicit. Ezt megismétli párszor, mire vissza tudom rakni az ágyába. A párommal mi is későn kelők vagyunk(mikor tehetjük), és későn fekvők is. Adél babánk hasfájós is volt kb. három hónapos koráig, ami úgy este 21h-tól néha 01h-ig tartott.
Ami aggaszt, az az, hogy nem tud önállóan elaludni, és hogy ennyiszer felkel éjszaka, és az is, hogy csak én tudom elaltatni. Félek hogy rossz alvó lesz. Félek, hogy az ágyához nem köti az alvást, hiszen délelőtt babakocsiban, délután összebújva a kanapén alszunk, és este már alvó állapotában kerül az ágyába. Eszembe jutott, hogy esetleg a délelőtti alvása az éjszakát pótolja, és az is megfordult a fejemben, hogy a reggeli 8 órai kelésünket 7 órára időzítem, és akkor esetleg változna az esti elalvásunk. Bár talán ezek nem változtatnának az éjszakai ébredésein, azok valószínűleg megszokásból történnek, de akkor nincs ötletem, hogy szoktassam le az éjszakai kelésekről.
Segítségét előre is köszönöm!
Nikoletta
Kedves Nikoletta!
Az éjszakai ébredés normális. És mivel fő táplék egy éves korig az anyatej, nagyon jó, hogy a babád ennyit szopik éjjel, különben nem lenne elég neki. Szoptasd meg nappal is bátran, sokszor és főleg reggel, mert akkor nagyon bő a tejtermelés, nem lesz szükség a tápszerre!
A babák alvás nagyban különbözik a felnőttétől: az alváscilusok rövidebbek (úgy 40-50percesek) és segítség kell, hogy az alvásciklusok között átlendüljenek. Ezért teljesen természetes, hogy nem tud egyedül aludni, segíteni kell és a szoptatás a leghatékonyabb segítség amit adni tudsz!
Ezért is és testi-lelki egészségügyileg a legjobba neki, ha szoptatod. Ez segíti, hogy gyorsan megnyugodjon, és ebben a korban még a párod vagy más segítség nem hatékony.
Körülbelül 1.5-2 éves koráig számtahasz rá, hogy az éjszakai ébredések elég intenzívek lesznek, bárhogy is alakul a szoptatás. Ezért érdemes olyan megoldást taláni, ami neked bírható és neki is gyors-hatékony segítség.
Amit még fontos tudod, hogy nem tudsz olyan tápláló főzeléket, pépet készíteni, ami felveszi a versenyt az anyatejjel. Ezért is ajánlja az Egészségügyi Világszervezet, hogy egy évig a fő táplálék az anyatej legyen. Ez azonban éjszakai szoptatás nélkül ritkán teljesül.
A gyerekek és mi felnőttek is, nem az ágyhoz kötjük az alvást, hanem egy másik emberhez, akire nagy szükségünk van, hogy biztonságban érezzük magunkat. Egyedül nem megy, vagy nagyon nehezen nekünk felnőtteknek is. Mert nem természetes az egyedül alvás. Az elalváshoz mi felnőttek is különböző segítséget veszünk igénybe: olvasunk, tévézünk, szexelünk stb. A gyerekeknek pedig a tesközelségra és a szopó mozgásra van szükésgük az első néhány életévben. Ezért alszik sok baba cumival, tápszerrel cumisüvegből. De ezeknek mind van „mellékhatása”. A száj és fogazat nem fejlődik ezek haszálatával optimálisan, az a szoptatás révén lesz egészséges!
Várom válaszodat!
Szandi
Kedves Alexandra!