
Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása
Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.
Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!



















































Kedves Szandi!
Kisfiam 10 hónapos anyatejes baba, a mai napig a szopás dominál nálunk. A nappali alvásokkal nincs gond, 2 x alszik 90 percet cicivel. Az utolsó alvásból fél 5- 5 körül ébred. A problémám az, hogy ilyenkor már képes 5 órát ébren maradni, tehát, 9-9-30 között alszik el..És az utolsó 1-2 óra már szinte kibírhatatlan. Régen fürdés, cici, alvás volt a sorrend, aztán kb 6 hónapos kora óta ez nem mŰködik.. Fürdés után így még játszunk, míg el nem fárad. Látom rajta, hogy fáradt, de nem akar aludni, a cici sem segít míg szinte a végkimerülés jön és már sírni kezd.Éjjel változó, hogy hányszor ébred, cicin alszik vissza gond nélkül, és kb 7-7,30-kor kelünk véglegesen. A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnánk elkerülni ezt az esti nyüglődéses időszakot?Azt szeretné, hogy cipeljem, de már nagyon fáj a derekam a sok cipeléstől….
Kedves Szilvi!
Nagyon természetes, amit tapasztalasz. A gyerekek alvásának fejlődése pont ilyen, nem egyre könnyebb lesz az altatás, hanem egyre nehezebb! Hiszen annyit fejlődik a mozgása, idegrendszere, sok inger éri és ebből sokat be is tud fogadni – mindebből nehéz kikapcsolni. Ezért van, hogy szopizik egy kicsit, aztán felkel, mozog, vissza a cicire és így tovább órákon át.
A mozgás egy természetes altató-nyugtató és ezért várja, hogy ringasd, hordozd, mert ez valóban segíthet gyorsabban elaludni. Érdemes beszerezni egy hordozóeszközt, hogy ne szakadjon le a karod és ne bánja a derekad: a http://www.hordozo.hu találsz segítséget.
1.5-2éves korig nagyon nehéz az altatás este, és sok a nyüglődés, ahogy írod is. De lassan megérnek arra a gyerekek, hogy gyorsabban (persze még mindig segítséggel: szoptatással, ringatással, hordozással) el tudjanak aludni.
Sokszor az működik a leghatékonyabban, ha hordozás közben tudod szoptatni: egy karikás kendő például tökéletes erre és a Hordozóházban tudsz kölcsönözni és meg tudod tanulni a használatát is!
Hamar elmúlik ez az időszak, de azért ahhoz éppen elég ideig tart, hogy találj valami számodra is bírható megoldást!
Ha további kérdésed van, szívesen segítek, írj!
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Köszönöm a választ és a megnyugtató szavakat. Már valamennyire rendeződött a helyzet, mert átállt a 2x-i alvásra, így este 8 körül már elég fáradt, hogy könnyebben elaludjon. Próbálkoztam akkoriban a hordozó kendővel, de 1 órán keresztül egy kis lakásban fel alá mászkálni, úgy, hogy közben mindenre kiváncsi a baba, nem találtam megfelelő megoldásnak. Ezek szerint nem volt még elég fáradt a baba. Most próbáljuk tartani a napirendet, és figyelni a babát, nem pedig az órát, és ehhez igazítani a vacsorát és a fürdést. Kérdésem lenne még az éjszakai alvással kapcsolatban,hogy sajnos mi is abba a táborba tartozunk akik akár másfél óránként cicivel alszunk vissza. A védőnő és a gyerekorvos is azt javasolta, hogy le kell erről szoktatni víz adásával, vagy apa bevonásával. Ha a gyakori ébredés ennyire természetes folyamat, akkor miért javasolják ezt?Nekik nem ugyanazt tanítják a babák egészséges fejlődéséről?
Kedves Szilvi!
Sajnos a védőnői és orvosi képzés nem sokat változott az elmúlt több tíz évben, és annak a „régi” tudásnak az volt az alapja, hogy nagyon kevés szoptatott baba volt, szinte mindenki tápszerrel táplált csecsemő volt. Így nemcsak a tudásuk, de a tapasztalatuk is egészen más irányú a szakembereknek.
Az elmúlt úgy 30évben rengeteg felfedezést tett pl a mikrobiológiai (mi is van az anyatejben) és számos tudásunk gyűlt össze arról, hogy mi a biológiai norma, vagyis természetükből fakadóan, fajunk sajátosságait szem előtt tartva, milyen gondozásra készen születik az embergyerek és hogyan fejlődik, mire van szüksége.
Ez nem hogy nem ment át a képzésbe, de hatalmas ellenállást vált ki azon orvosok és védőnők körében akik már évek óta ennek az ellenkezőjét terjesztik és e szerint gyógyítanak és foglalkoznak a családokkal. Kevesen vannak azok, akik nyitottak és be tudnak fogadni egy új tudást és átérzik az új tapasztalatok jelentőségét.
Én azért dolgozom, mert látom, hogy mekkora hiány és kereslet van ezekre az információkra a családok részéről. Legtöbbször a szülők érzik, hogy valami nem stimmel, de nem mernek változtatni, szembe menni az orvosi ajánlással, mert félnek, hogy rosszat tesznek, ők biztos jobban tudják.
Hiszek abban, hogy a tudományos ténnyé kövült kultúrális tévhitek és mítoszok előbb utóbb lebomlanak, ha a szülőknek van lehetősége meglátni azt az utat a gondoskodásban, ami sokkal inkább a babájukra van szabva és a család egészében az egészség és harmónia záloga.
Az, hogy most a babád ilye hosszan szopizva alszik-alszik vissza, magától meg fog érni arra, hogy erre már ne legyen szüksége! Ez kb az elkövetkezendő évben nagyon sokat fog változni.
Azt is jól látod, hogy ha a lakásban vagy akkor a hordozás már nem biztos, hogy elég jó altató. Javaslom, hogy ha éppen úgy jön ki, bátran mozdulj ki, sétálj egyet alvásidőben a gyerkőccel a hátadon, úgy valószínűbb, hogy gyorsan el fog aludni és te is frissebb leszel, ha elaludt haza is mehetsz és ha közösen öltöztök akkor csak le kell venni a közös kabátot és otthon méf tevékenykedni is tudsz!
A Hordozóház Babahordozó klubjában tudsz erről még kérdzeni, ingyenes! http://www.hordozo.hu/programok/babahordozo-klub
Minden jót!
Szandi
Kedves Szandi!
Nagyon köszönöm a választ! Ne értsen félre, nem megkérdőjelezni szerettem volna a tudását, hanem csak egy külső megerősítést szerettem volna Öntől, hogy az, amit teszek, HELYES, akármit is mondanak mások. Én ösztönszerŰen a babára hagyatkoztam, amióta a korházból hazahoztuk, igény szerint szoptattam (és sosem fájt a hasa, hogy nem telt el x idő az előző szopi óta), és azon is altatom sok óva intés ellenére. Éjszaka is cicivel altatom, függetlenül, hogy 2x vagy 6x ébred. Nem vagyok híve annak, hogy hagyjam az ágyban éjjel, hogy megtanulja,éjszaka alvás van, mert ahogy Ön is tanácsolta, ilyenkor nem visszaaludni tanul meg, hanem csak nem jelezni. Nagyon örülök, hogy az anyai ösztön a helyes megoldás, nem pedig a „NAGY KÖNYV”. A nappali alvással nincs gond, hamar elalszik cicin, a problémám az estére vonatkozott csak. Innentől kezdve, akkor nem is keresem tovább a megoldásokat a sokszori ébredésre ( kivétel persze, ha egyértelműen a fájdalom okozza az ébredést) elmúlik majd, ha megérik rá. Még az együtt alváson gondolkodom, hogy ne kelljen felkelni éjjel. (1 szobában alszunk, de a párom miatt nem ott szoptatom)
Kedves Szandi!
Egy kedves és igazán eleven 8 és félhónapos kisfiú anyukája vagyok, akit 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel tápláltam. Azóta is szoptatom és már hozzátáplálom. Nálunk is alvás „gondok” vannak :-).
Kúszik, mászik, feláll és a kanapéba kapaszkodva a kanapé mellett végig tud sétálni.Folyamatos mozgásban van, nem lehet őt le-, illetve megállítani, mert akkor sírásba lendül.
Az első 4 és fél hónapban hasfájós volt a kicsim és így az esti altatás nehézkes volt. Általában több órás sírás után végül szoptatás közben aludt el, utána betettük a kiságyába, ha éjjel felkelt, akkor megint megszoptattam és visszatettem így aludtunk. Fontos info lehet, hogy egy szobában alszunk.
Majd megszűnt a hasfájás és volt kb 1 hónap, amikor éjjel csak 2-szer ébredt fel, majd szopi és alvás tovább.:-)
Ezután kezdődött igazán a kálvária, kisfiam akár óránként ébredt, sírt és csak szoptatásra nyugodt meg, aludt vissza. 6 és fél hónapos korában felállt és innentől végképp nem volt nyugalom.
Ahogy felébredt felállt a kiságyba kapaszkodott és úgy tiszta kómásan sírt. Én pedig ugráltam hozzá, mivel nem szerettem volna, hogy elessen és beüsse a fejét. Szoptatás, nyugtatás és vissza az ágyába. Teljesen kimerültem a kialvatlanságtól, így hajnalba sokszor bevettem már az ágyba és így aludtunk és tesszük ezt mind a mai napig, tovább.
7 hónapos korára előjött az első foga, majd 1 hét múlva a másik. Felső fogai még nincsenek meg, az ínye duzzadt.
Mesét olvasok egy ideje neki így alszik el esténként, de elalvás után fél-1 órán belül már ébren van és sír. Simogatásra vissza alszik, cumi sose kellett neki így ezzel nem tudok segíteni neki. Elalszik és innen 1-2 óránként ébred megint.
Van olyan éjjel, hogy akár 8-szor is felkel. Fáradt vagyok és szeretnék többet aludni. Megpróbálom először simogatással, énekléssel vissza altatni, ha nem megy akkor megszoptatom.
Segítségedet szeretném kérni, hogy vajon miért ébred fel ennyiszer éjjel és hogyan tudnék segíteni neki, hogy ne ébredjen fel, illetve hogy magától visszatudjon aludni?
Egyáltalán egy ilyen idős babának „kell” tudnia egyedül el-, illetve visszaaludnia?
Ismerősök, családtagok szerint neki már tudnia kellene többet aludni… Próbálom az egyik fülemen beengedni a másikon ki, de azért bevallom néha elgondolkodom vajon elrontottam valamit?
Segítségedet köszönöm!
Szép napot!
Katalin
Kedves Katalin!
Megnyugtatlak, hogy teljesen normálisan viselkedik a babád és bátorítlak, hogy nyugodtan használt bárhányszor a szoptatást, mint segítséget a visszaalváshoz! Ebben a korban még nem elég érett az alvásuk, hogy mesére, simogatásra, összebújásra elaludjanak. Az majd csak évekkel később 2-3éves korban tud működni.
Nagyon sok oka van, hogy ennyit ébrednek ebben az időszakban: nem tudják tartani a vércukorszintjüket, jön a foguk és a szoptatás fájdalomcsillapító, nem biztonságos nekik egyedül éjjel ezért biztosítják maguknak, hogy ne mehess messze, a mozgásfejlődésüket, idegrendszeri érésüket is ki kell tombolni valamikor és ez is az éjszakákat rontja (számunkra legalábbis).
A sírva ébredés is normális és el szokott múlni magától, ahogy érnek a gyerekek.
Tehát nem kell egyedül elaludnia, ez tulajdonképpen semmilyen korban, felnőttnek sem normális, mivel mi is együtt alszunk és alvás előtt is segítünk magunknak olyan állapotba kerülni tévézéssel, olvasással, szexel stb. hogy el tudjunk aludni. A babádnak a szoptatás a segítség és majd magától megérik rá, hogy a mese és az összebújás simogatás is elég az elalváshoz.
Az, hogy mennyit alszik összesen 24 órában érdekes és nem számít, hogy közben ébred, attól még elég neki. A gyerekeknek különböző az alvásszükségletük és így nem lehet azt mondani, hogy kevés, mert x óra és a szomszéd gyerek meg y-t alszik.
Legjobban az szokott működni, hogy együtt vagytok akár egy felületen éjjel, mert akkor szoptatás közben te is vissza tudsz aludni gyorsan és így a legkevésbé fárasztó.
Azért is fontos számára szopizás éjjel, mert egy éves korig a fő táplálék az anyatej és ha éjjel nem szopik akkor nem termelődik elég.
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
A kisfiam 14 hónapos. Születése óta szörnyen alszik.2 és 4 hónapos kora között volt egy időszak, amikor hajnali 4-5ig aludt este 9-10től. De miután elkezdett forogni az egésznek vége lett. Azóta egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ilyen éjszakánk volt. A fiam csak anyatejes baba. Még most szopizik. Az elmúlt 2 hónapban oda sikerült eljutni, hogy éjszaka már nem igényelte a tejet, „csak” vissza kellett altatni. Most viszont egy hete már megint kel 2 körül és nem hajlandó visszaaludni csak ha megszoptatom. Nagyon ki vagyunk merülve a férjemmel, mert ő is be szokott segíteni az éjszakai ringatásokba, mert egy éjszaka minimum 3-4 alkalommal kel, de általában 6-8x. Ezt már tényleg nem bírjuk. Ráadásul mostanság nagyon nehéz visszaringatni is, vagy mikor 30-40 perc. Erővel is nagyon nehezen bírom, mert több, mint 12 kg. Nappal is ringatva alszik el csak. De akkor 5-10 perc és mélyen alszik. Szól, hogy mikor szeretne aludni és akkor altatom, ez általában fél1 és 1 óra között van. 40perc-és 2 óra közötti időt szokott aludni. Este 8-fél9 között fürdik és utána már csak felöltözik, szopizik és alszik. Bár mostanság egyre gyakrabban fordul elő, hogy este 1-2 korty tejet kér csak, és utána ringatni kell, mert már nem alszik el szopi közben szinte soha.
Hogyan tanítsam meg egyedül elaludni? Hogyan érjem el, hogy éjszaka 1-2 alkalomnál többször ne keljen? És hogyan érjem el, hogy ne kelljen éjszaka megszoptatni? Mert a szoptatását már abba szeretném hagyni, de azért nem merem, mert félek mi lesz velünk azokon az éjszakákon, amikor ő szopizni szeretne. Mert cumisüvegből semmit sem iszik meg. Tápszert sem fogad el, semmilyen módon.
Szeretnénk második babát a közeljövőben, de így, hogy ennyit kell ringatni és ilyen keveset alszom nem merem vállalni, mert félek nem bírnám. Na meg még mindig szopizik és félnék úgy szoptatni a fiam, hogy a második babával várandós vagyok.
Köszönöm a segítséget!
Nóra
Kedves Nóra!
Azt érdemes tudnod, hogy egy ekkora gyerek még segítséget igényel az elalváshoz és az is természetes, hogy ébred éjszaka. Éjjel nem tudják tartani a vércukorszintjüket, nappal nincs már idő szopizni, biztonságra vágynak, fáj az ínyünk , mert foguk jön és a szoptatás fájdalomcsillíptó, szeparációs szorngáson mennek át és még sorolhatnám az okokat, egy a lényeg: természetes, hogy ébred és a leghatékonyabb altató a szoptatás.
Ha úgy tapasztalod, hogy nem tud mellen visszaaludni, akkor érdemes szoptatási tanácsadóval beszélni, akár velem is, hívhatsz a 30/5651759-es számon.
Jól jöhet mindemellett egy hrodozóeszköz is, amiben legalábbis nappal vagy éjjel is akár ha nagyon nehezen alszik vissza, szoros testközelségben könnyedén elringathatod. A http://www.hordozo.hu találsz sok eszközt és segítséget is kaphatsz ebben.
Az alvás egy érési folyamat és hamarosan megérik rá a gyermeked, hogy szoptatás, ringatás nélkül is el tudjon aludni. Ha úgy érzed még nem kész erre, akkor valóban érdemes a szoptatást nem teljesen feladni, mert nagyon ezsköztelen marad az ember ha nincs ez a hatékony nyugtató-altató.
Gyere el a szoptatás támogató csoportba, ott felteheted a kérdéseidet és láthatod más anykák hogy boldogulnak! http://www.hordozo.hu http://www.zugloilll.blogspot.com
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Szandi!
Kisfiam 4 hónapos és az éjszakaink borzasztóak. Csak anyatejet kap, és sokszor arra gondolok, hogy éhes és ezért alszik ilyen rosszul. Este fél9 felé alszik el szopi közben, de már 11 előtt fent van. Akkor kézben elaltatom, mert a simogatás nem segít, csak még jobban sír. 5 perc alatt elalszik leteszem és fél óra múlva már fent is van. Ilyenkor újra felveszem és visszaaltatom. És ez így megy egész éjjel. Ha 3 óra eltelt az előző etetéshez képest, akkor ágyban szoptatom meg, elalszik és átrakom a kiságyába és minden kezdődik elölről. Úgy gondolom, hogy ha éhes lenne, akkor nem tudnám szoptatás nélkül visszaaltatni. Szépen hízik, így nem hiszem, hogy az éhség lenne az oka. Próbáltam vastagon öltöztetni, vékonyan, napközben nem hagytam aludni, de semmi nem segített, hogy többet aludjon egy huzamban.
Napközben össze-vissza alszik, mostanában kezd valamiféle napirend kialakulni. Első 2 hónapban csak kendőben és kézben aludt, most már babakocsiban is alszik ha tologatom, sajnos gyakran így is felébred. Tehetetlennek érzem magam, mert hiába próbálkozom semmi nem válik be. Már a kiságyat is átvittük a hálószobánkba de úgy még rosszabbul aludt.
Vajon miért ébred ilyen gyakran? Mit kéne csinálnom?
Válaszodat előre is köszönöm!
Köszönettel: Évi
Kedves Évi!
Amit leírsz valójában teljesen normális babaműködés. Így alszanak a kisbabák sőt még a nagyobb gyerekek is. Éjjel sűrűn ébrednek és sokszor szopiznak, nem órára, hanem van hogy sűrűbben akár félóránként mellre kerülnek és van hogy alszanak pár órát egyhuzamban. Ez a normális!
Nagy szükségük van a biztonságra, az anyatejre, a szopizásra, hogy el tudjanak aludni és mivel alvásuk még nem érett arra ebben a korban hogy 2 alvásciklus között maguk átlendüljenek, egyedül, ezért kérnek segítséget: szoptatást, mozgatást, testkontaktust. Ezek mind remek altatók és ezért is van, hogy néhány ébredés után még el lehet mozgatással altatni, de aztán már annyira kinzó az éhség, az üres gyomor (az anyatej nagyon gyorsan emésztődik, egy órán belül már kiürült a gyomor nagy része!) hogy csak szoptatás segít.
Tehát tedd bátran mellre gyakrabban! Nincs ok, hogy ringasd éjjel bárhányszor ébred. A szoptatással, ha együtt alszotok neked is kényelmesebb, a legtöbb mama így boldogul a legjobban, mert így tud a legtöbbet pihenni.
Az alvás egy érési folyamat és éppúgy mint a járást nem tudod siettetni, csak támogatni, segíteni, hogy amíg meg nem érik magától arra, hogy ne kelljen segítség 2 alváscilus között, addig ott vagy vele és hatékonyan álomba segíted.
Írj bátran ha van még kérdésed!
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a 20 hónapos Nándi kisfiam altatása még mindig nehézségekbe ütközik. Csecsemő korától kezdve úgy aludt el napközben, hogy karban vittük. Akkor még nem gondoltuk, hogy később ebből nehézségeink lesznek. Így aludt el nyugodtan. 8 hónapig velünk aludt egy szobában, utána költöztettük át őt a kis szobájába. Este cicin aludt el, így gondunk nem volt az altatással, de napközben cicin, vagy ringatás, hordozás közben. 15 hónapos korában szoktattam le a szopizásról,nem ment nehezen, akkor sikerült úgy altatni, hogy ágyban aludjon el este. Utána áttettem a kiságyba, amikor elaludt. Most már rendes ágyban alszik, de este kb. 1 óra alatt alszik el, délután pedig vinni kell, hogy elaludjon. Ez kb. 25-30 percet vesz igénybe. Mivel már nem túl könnyű, ez már fárasztó nekem. Sikerült pár hétig nappal is az ágyban altatni, de egyre nehezebben ment neki, ez 1-1,5 órás ágy melletti ücsörgést jelentett nekem, míg meg nem untam. Kb. annyit ültem az ágya mellett, mint amennyit alszik délután. Úgy gondolom ez fölösleges időtöltés neki is és nekem is. Már egy hete újból a karomban altatom és viszem közben. Nem akar délután aludni, persze én szeretném, mert még pici ahhoz, hogy ne aludjon. Ez a fajta altatás (mármint az ágyban altatásra gondolok) elég nagy feszültséget jelent nekem is és ezáltal neki is, mert már sokszor szenvedtünk vele. Hogyan tudnám megtanítani neki azt, hogy délután alvás van és persze cipelés nélkül? Kisfiam az altatás alatt csak mocorog, beszélget, „mászkál” az ágyban és úgy veszem észre, hogy játéknak tekinti. Este a párommal altaljuk, délután csak én, mert a párom dolgozik. Próbálkoztam B1 vitaminnal is, mert azt hallottam, hogy az segít az elalvásban és esetleg meghosszabbítja az alvásidőt. Ez így is ment egy hétig (fél óra alatt elaludt), de már nem látok megint változást, már nem adom neki. Eléggé el vagyok keseredve és nem szeretném, ha több hiszti és cirkusz lenne a délutáni alvásnál, ezért addig karban altatom, még nem találok valakit, aki segít. Még neki is kellene szerintem az alvás, bár már több helyről hallottam, hogy 2 éves korban nem aludt délután a gyermek. Én nem szeretném ezt, még 2 évesen is kicsi ahhoz, hogy ne aludjon délután, bár a hallottakból én is arra tippeltem, hogy Nándi sem fog aludni 2 éves kora után. Délután kb. 1,5-2 óra között alszik jelenleg. Segítségét szeretném kérni, mert már elég nehéz ahhoz, hogy vigyem, de nem tudom mi lenne a megfelelő módszer ahhoz, hogy viszonylag hamar elaludjon az ágyában.
Előre is köszönöm szépen a válaszát!
Kedves Andrea!
Ebben a korban még nagyobb segítség kell a gyerekeknek az elalváshoz, mint az, hogy ott ülsz az ágya mellett. NAgyon nehéz nekik kikapolcsni a napi nyüzsgésből, kell nekik a segítség. Ha van cumija vagy szopja az ujját az jó lehet, mert a szopásigény még nagyon nagy ebben a korban és remek elatató. Ha nincs akkor valóban nem marad más mint a mozgás. A babakocsi vagy egy hordozóeszköz jól jöhet és te is szabad vagy! A http://www.hordozo.hu megtalálod a nektek megfelelő eszközt! Azt is megteheted, hogy hintába (kendőhintába) rakod és ott altatod, az is hatékony lehet. Autóban is jól elalszanak a gyerekek.
Valóban nagyon változó, hogy mekkora gyerek alszik még délután, és kultúra is válogatja. Azt érdemes tudni, hogyha pl mozgatás (esetleg útközben vagytok, úgy időzíted a teendőidet, hogy alvásidőben bevásárolsz, sportolsz stb) elalszik, akkor még valóban szüksége van rá és érdemes segíteni az elalvást ilyen eszközökkel. Ezek folyton átmeneti időszakok és van hogy már nem kell hogy a hét minden napján aludjon délután, csak mondjuk heti 3-4x. Ezt Te látod, Nándit figyeld!
Remélem sikerül eljutnod a Hordozóházba (www.hordozo.hu) állandó nyitvatartáson tudnak Neked segíteni kolléganőim, hogy hordozót találjatok!
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Szandra!
Kisfiam 13 hóanapos és alvási nehézségekkel küzdünk. Első baba, kicsi kora óta szopizik. Nappal babakocsiban alszik vagy mikor nagyon meleg volt akkor bent a lakásban. Ha bent alszik, akkor csak cicivel tud elaludni. Este szintén a cici nyugtatja meg és azzal alszik el. Éjszaka általában kétszer ébred és a cicit kéri a visszaalváshoz. Szóval erről szeretném leszoktatni, de tanácstalan vagyok hogyan fogjak hozzá, mert úgy néz ki, hogy vissza kell menjek dolgozni, így bölcsit kell választani. ott pedig már egyedül kellene aludnia. Próbáltam már nála, hogy eljátszuk az alvást a plüss állatokkal, aztán szerettem volna ha ő is alszik, de egy óra kitartó sírás lett belőle és sehogy nem akart megnyugodni, így az lett a vége, hogy babakocsiba tettem és 2 perc alatt elaludt a drágám. Rettenetes lelkiismeret furdalásom van, hogy így hagytam sírni, hiába énekeltem, dúdoltam, simogattam vagy ölbe vettem nem tudott megnyugodni, ellazulni és aludni.
Amennyiben tudsz segíteni tanáccsal, hogy milyen úton induljak el,hogy sikeresen átaludjunk egy éjszakát és nappal is egyedül elaludjon a kisfiam, nagyon megköszönöm!!!
Üdvözlettel, Hajnalka
Kedves Hajnalka!
Amikor az anyukának vissza kell menni dolgozni és a gyermek intézménybe kerül mindig felmerül a kérdés, hogy hogy fog elleni nélkülem? Hogyan fog a bölcsiben vagy oviban elaludni? Hogy fog öltözködni, enni és így tovább. Ezek akkor is felmerülnek ha a gyerkőc nem szopik, és a válasz minden kérdésre ugyanaz: meg fogja oldani, ki fog alakulni, nem lesz egyedül, lesz aki segít neki ha nem boldogul!
Amikor egy gyerek már nem szopik, de még kicsit akkor szopja az ujját vagy cumija, rongyija van és a bölcsődébe kérik is hogy ezeket ne vegyék el a bekerüléskor a gyermektől, ne szoktassák le róla. A szoptatással ez ugyanígy van, ugyanazt az igényt elégíti ki a szopizással, mint ezeken a megoldásokon, tehát nem kell erről leszokni, hiszen éppenhogy nagyon jó töltekezési pont lesz az életetekben a szoptatás, amikor újra együtt lehetettek és éjjel is jól össze tudtok bújni, hogy pótoljátok nappal kiesett időt.
Az éjszakai ébredés még sokáig normális, a fejlődés része, erről leszoktatni nem tudod, megérik majd magától rá.
Azok a gyerekek akik még szopiznak, nagyon jól elvannak és el is alszanak nagymamával vagy más rokonnal szoptatás nélkül is nappal. Így van ez az intézményben is, tudják, hogy ott nincs anya és szoptatás nélkül is elalszanak. Nem érdemes erre másképp készülni, mint azzal, hogy most amíg mellette lehetsz szoptasd meg hiszen szüksége van erre a segítségre, ez a természetes és a normális.
A mozgás, mozgatás is nagyon jó, természetes altató, ezért is szenderedik el a legtöbb gyerek babakocsiban vagy autóban vagy hordozóeszközben. Erre nem te szoktattad rá, így születünk, a mozgás lételemünk és nagyon jó hatással van ránk, segít elaludni is.
Arra hogy mesével, énekléssel, simogatással aludjon el még nem érett ebben a korban, ezért is nem működik, majd csak 1-2év múlva.
Ha van még kérdésed írj bátran!
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Szandra!
A véleményedet/segítségedet szeretném kérni.
Nálunk a felállás úgy néz ki hogy lányom négy éves koráig a szüleimnél laktunk, és együtt aludtunk, nem volt párom.
Viszont egy éve van, és most jutottunk oda, hogy összeköltöztünk, a lányom nagyon nehezen viseli. A páromnak van egy pont egyidős kisfia, decemberbe lesznek ötévesek mindketten. A lányom nagyon nehezen viseli három hete lakunk együtt, hozzátenném még hogy most kezdtünk új oviba is (összeköltözés miatt). Az ovival semmi baj nincs, nagyon tetszik a kislányomnak és csak jót mondanak róla. No de amint kijön az oviból hangulatingadozásba megy át, hol kenyérre kenhető, hol elviselhetetlen. Nagyon harcol, nem ölelhetem meg a párom, mert nagyon féltékeny, ki akar sajátítani, és hát éjszaka nem alszunk… Ő külön alszik a gyerekszobába, mi a hálószobába. Párom fia átkerült a harmadik szobába, mert nem tudott aludni a lányomtól, eredetileg együtt szerettük volna, ha alszanak.
Óránként felkel az amúgy 4 hetes kora óta egész éjszaka alvó kislányom, folyton keres, azt mondja fél, átmegyek megölelem , hol vissza alszik, hol azt figyelgeti jelen vagyok-e még.
Most ott tartunk, hogy mindenki iszonyat kialvatlan.
Mi lehet a megoldás? Aludjak vele amikor megébred, tudom hogy négy év együtt alvást nem lehet egyik napról a másikra elvágni…
de akkor meg felrúgom a következetességet.
Nagyon szeretem a párom és nem szeretném ha a lányom közénk állna. De most ez a helyzet, mivel tudok ezen enyhíteni, és mennyi ideig normális ez az elfogadási időszak? ront a helyzeten, hogy még a Párom előtt nem látott férfival, nem érti a kialakult szerepeket, és mentsvárként vissza akar menni a mamához aki persze mindig megvédte, ha rászóltam.
Segítségedet előre is nagyon köszönöm.
Kedves Nikolett!
Szerintem nagyon jól látod a helyzetet: a gyerekeket minden változás nagyon megviseli – mint ahogy a felnőtteket is – csak épp a felnőtteknek sokféle stratégiája van a boldogulásra, míg a gyerek eszköztára kisebb.
A lányod – jól értem? – jól alszik ha ott vagy vele, csak az a baj, ha nem vagy ott? Kimutatja, hogy neki a biztonsághoz ebben az új helyzetben rád van szüksége éjszaka is. Úgy érezheti kicsit elveszített, de ha hozzádbujhat sokat, akkor megvan a biztonság. Az teljesen normális, hogy egy 4 éves gyerek nem akar a szülei nélkül aludni, hiszen az éjszaka egy érzékenyebb időszak, sejt szinten tiltakozik a gyerekek szervezete az egyedülléttől. Sokszor persze ilynekorban már jól elalszanak testvérek együtt, de a ti esetetekben nem egy kezdettől jelenlévő testvér van és sok volt a változás az életetekben, rád van szüksége.
A következetesség egy nagyon érdekes kérdés, hogy mit is akarunk vele, mit értünk rajta és hogyan használjuk. Mondjuk megtennénk ezt a párunkkal éjszaka? HOgy hív hogy legyünk vele és mi nem és nem megyünk? Szerintem ez egy jó jelzőként tud működni, ha végiggondljuk, hogy amit elvárunk a gyerekünktől azt elvárjuk-e felnőtt szerettünktől is.
A másik hogy mit gondolunk, mire van szüksége most a lányodnak? Arra, hogy következetesek legyünk: ami azt jelenti ha jól értem ebben az esetben, hogy magárahagyjuk, hiába jelzi hogy segítségre van szüksége? Hosszútávon mi a cél?
Én ezekkel a kérdésekkel nem ítélni szeretnélek, csak elgondolkodtatni, hogy megtaláld azt az utat amivel együtt tudtok élni és hogy erre az időszakra majd 10-20év múlva is szeretettel tudjatok visszanézni. Nagyon sokféle helyzet és szempont van és nem mindig tudunk jól dönteni, de azt hiszem a szíve mindig tudja az embernek hogy merre menjen. Csak a környezet és a társadalom koppint az orrunkra és arra bíztat, hogy használjuk az eszünket, legyünk követketkezetesek stb.
Ha írsz nekem emailt, szívesen összekötlek olyan szakemberekke, akik nem az alvás oldaláról, hanem a többi aspektusból is tudnak neked segíteni ebben a helyzetben.
Minden jót!
Szandi
Kedves Szandra,
Segitsegedet szeretnem kerni.Kisfiam most toltotte be a 9honapot. Az esti elalvasaval nincs gond,ellenben az ejszakai visszaalvasaval igen. Este 8kor o mar alszik, megebred ejfel korul,olyankor 1perc alatt vissza is alszik,es megebred fel3korul,amibol van hogy csak 2ora mulva tudjuk visszaaltatni.Olyan mintha enekelne.Gagyaraszik,beszel es latszolag minden almossag kiment a szemebol.Mikor altatni szeretnenk,akkor kezd el sirni. Hiaba vigasztaljuk,altatjuk.Masfel ora probalkozas utan szoptatast kovetoen alszik xsak vissza. Volt hogy egybol megszoptattam,de akkor sem aludt vissza,csak masfel-2ora mulva. Van hogy f4kor kel,akjkor is ugyanez a helyzet.Ez mar a sokadik ilyen ejszaka volt sajnos.Le lehet errol szoktatni?Ha igen,hogyan?Mitol ebredhet fel mindig ugyanakkor es latszolag kerul teljesen eber allapotba?
Elore is koszonom a tanacsodat.Udv.,Tamara
Kedves Tamara!
Ez egy teljesen normális jelenség, nagyon sok baba 6hónap és 2éves kora között csinál ilyet. Érdemes megnézni, hogy milyen szilárd ételek fogyaszt, hátha van összefüggés az ébredés és az ételek között. Okoz ilyen ébredést allergia is, annak a bőrén, székletén is látszani kell.
Ha nem találsz ilyen okot, akkor is érdemes megnézni, részletesen körüljárni a táplálkozást és hogy hogyan telik a napotok, és az éjszakátok, milyen elrendezésben alszotok, mennyit szopik, mikor mennyi alszik stb. Ehhez persze személyesen lenne jó találkozni, mert sok a kérdés.
Gyere el a Liga zuglói csoportjában: http://www.zugloilll.blogspot.com
vagy a Hordozóházban a szoptatás támogató csoportban: http://www.hordozo.hu/programok.
Ezek mind ingyenesek!
Kérhetsz tőlem egyéni konzultációt is: http://www.hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio-alvasaltatasrol-hasfajasrol
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Most találtam rá az oldaladra, és végigolvasva a bemutatkozásod, a korai aggályaid mintha az én szavaim lennének. Szeretünk vele aludni, nem egy ágyban alszunk, hanem mellettünk a kiságyban.
Kisfiam 6 hónapos, tápszeres. Igazság szerint nincs gond az nappali alvásával, illetve a nappali/esti elalvással, csak az éjszakai visszaalvással, így két kérdésem van.
Az első az éjszakai visszaalvással kapcsolatos:
Egy szobában alszunk, éjjel mostanában kel, először inni, majd hajnal 4 körül enni. Azt vettem észre, hogy könnyebben alszik vissza, ha a hátát simogatom miután ivott. Az evéshez kiveszem, de az elmúlt pár napban nem alszik vissza azonnal az éjjeli evés után, hanem akár egy órát is forgolódik, addig simogatom a hátát, de nem veszem ki, nehogy éberebb legyen. Nem merek kísérletezni, de bizonytalan vagyok, hogy a kis lelke ezt hogyan dolgozza majd fel. Nekem nagyon hiányzik, mikor alszik, lehet, hogy pont ilyenkor kellene magunk közé venni? Vagy hogyan segíthetnék neki visszaaludni?
A második a napirenddel és elalvással kapcsolatos:
Nappal 3-4-szer alszik min. 40, max. 180 percet. A napirendet ő diktálja, azaz nem időre kell aludni, hanem ha álmos, akkor megyünk (így is nagyjából már azonos időpontokra esnek az alvások napközben). A ritmus pedig alvás-ébredés-evés-peluscsere-játék, majd kezdődik elölről. Csak fürdetés után eszik közvetlenül alvás előtt. Korábban ha napközben álmos lett, a karunkba vettük, cumizott pár „slukkot” és már aludt is, így raktuk le, majd 4-5 hós kora körül már jobban esett neki, ha még álmosan, de nem alvás közben a kiságyba téve aludhatott el őmaga. Egyik napról a másikra csak vagdalkozott, mikor ringatni próbáltuk, és azonnal elaludt, ha „békén hagytuk”. Ilyenkor morzsizza a pelust és cumizik (amúgy napközben nem kell neki). Amikor hív, bemegyek, sokszor csak a cumi esik ki, vagy mostanában négykézláb áll, és nem tud visszafeküdni. Az a kérdésem, hogy nem teszek-e neki rosszat, ha nem alvás előtt eszik napközben is, illetve, hogy így egyedül alszik el? Próbáltam az ő igényeit követni.
Összességében sokat szeretgetjük/ölelgetjük/hordozzuk. Egy jó ideje nem használunk babakocsit, hordozóval viszi Apa is. Már mászik, felül, napközben nem sír, gagyorászik.
Nagyon köszönöm!!!
Összességében,
Kedves Viktória!
A babák 6hónapos és 1.5-2 éves kor között gyakran sokat ébrednek, ez teljesen normális. És az is, hogy vannak időszakok amikor nehezen alszanak vissza és fennvannak egy ideig. Érdemes próbálkozni! Nincs olyan, hogy el tudod rontani! Lehet, hogy gyorsabban visszaalszik, ha köztetek van. Próbáld ki! Ha mégsem akkor visszatérhettek a kiságyhoz. Ahogy jobban tudtok pihenni, úgy csináljátok.
A simogatás önmagában nem szokott elég jó altató lenni ebben a korban, de a cumival együtt néha beválik. Sokszor kellhet a tápszer is a cumisüvegből, lehet, hogy épp abból van szüksége többre, vagy több alkalomra egy éjjel. Megpróbálhatod az első ébredésénél is tápszerrel kínálni, hátha akkor későbbi ébredésnél, ha megint tápszert kap, könnyebben visszaalszik.
Hajnaltájban leesik a vércukorszint, ez természetes és erre a babák úgy szoktak reagálni, hogy sokszor szopiznak/tápszert kérhetnek, hogy egyenletesen tartsák a vércukorszintet. Ezért lehet a hajnali nehéz vosszaalvás is.
„Az a kérdésem, hogy nem teszek-e neki rosszat, ha nem alvás előtt eszik napközben is, illetve, hogy így egyedül alszik el?”
Igazándiból, mivel a szoptatásnál nem válik szét az etetés és a komfortszopizás úgy mint a tápszernél a cumisüvegből és a nyugtatócumival, nehéz erre a kérdésre válaszolni. Azt fontos tudni, hogy segítségre van szükség az elalváshoz és hogy ez, ebben a korban, a szopó mozgás és a folyó tej, de van, hogy a szopó mozgás önmagában elég. Persze jó, ha ilyenkor is testkontaktusba van a baba. Lehet, hogy később fogja is igényelni ezt, hogy vele legyetek amíg elalszik. Ez teljesen normális és azt szolgálja, hogy biztonságban érezze magát. Erre nagy szükség van elalváskor és nem manipuláció, ahogy azt a totyogóknál a mi társadalmunkban, riaogatóan megjegyzik.
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
8 hónapos kislányom elalvási problémája miatt kérem tanácsodat.
Kb. 2 hetes korától kezdve nagyon sírós, hasfájós volt. (Ennek egyik oka, hogy tejérzékeny.) Sokszor órákon keresztül teljesen vígasztalhatatlan volt, így nagyon sokat hordtuk ölben, mert úgy még volt rá némi esély, hogy pár percre megnyugodjon, vagy nagy nehezen elaludjon. Emiatt nem volt lehetőségünk megszoktatni arra, hogy letéve egyedül aludjon el, megszokta az ölben altatást.
Az elalvás tehát mindig is nehezen ment nála, és a mód is folyton változott, ahogy hajlandó volt elaludni: eleinte kendőben vagy babakocsiban, aztán egy időben csak ölben vagy szoptatással tudtam elaltatni. Nem rég vettünk egy csatos hordozót, akkor egy ideig az volt a megoldás. De hamar rájön arra, hogy altatásra készülök, és ilyenkor azonnal elkezd tiltakozni, egy idő után tombolni, és a vége általában az, hogy úgy „bepörög”, hogy már csak a szoptatás segít. (Néha „megadja magát”, és pl. séta közben a hordozóban elalszik, de mostanában sajnos ez a ritkább.)
Az esti altatásnál próbálkoztunk azzal is, hogy magunk közé vettük, de esze ágában nem volt aludni.
Az időpontot is nehéz eltalálni, hogy mikor kell nekilátni az altatásnak, mert ha nem elég fáradt, akkor azért nem alszik el, ha pedig már túlságosan is, akkor meg azért nem.
(A fenti problmák nemcsak az esti, de a napközbeni altatásokra is igazak.)
Ezen felül éjszakánként legalább 3-4-szer, de inkább többször ébred, általában sírva, néha visítva, aminek sokszor nem tudom az okát. (Tejérzékenysége most is fennáll, de ezek az ébredések más jellegűek, mint amikor véletlenül tejterméket fogyasztok és amiatt fáj a hasa – Még most is szopik.) Ilyenkor általában szoptatással elalszik. Ha nem, akkor hosszabb éjszakai séta következik a hordozóval.
Mit tudsz javasolni erre a problémára?
Köszönettel:
Ágnes
Kedves Ágnes!
Amiket írsz, annak egyike sem probléma! Csupán normális babaviselkedés, az alvás érésének, fejlődésének természetes része.
Az ekkora babáknak szüksége van segítségre az elalváshoz. A lgehatékonyabb segítsége ami nagyon sokszor beválik, a szoptatás. Nagyon jó, hogy ez még része a hétköznapjaitoknak és legtöbbször ahogy írod is, megynugtatja, elaltatja, vesd be bátran ha látod, hogy fáradt vagy álmos.
A mozgás is nagyon jó altató! A kendőben alvás az nagyon jó ababáknak és közben te is szabad vagy, mehetsz a dolgodra. Ez a fajta mozgás nagyon jót tesz az idegrendszeri érésnek.
At, hogy magatok közé veszitek éjszakára nagyon jó ötlet, de önmagában nem elég jó altató, kell még a szoptatás is. Így Te is a legtöbbet tudsz pihenni, és Apa is kap egy kis szuszogó csomagot éjszakára. Mivel az ő nappal gondolom sokat távol van, ezért nagyon fontos lehet a baba és az ő számára is ez az „együtt töltött idő”.
Az éjszakai ébredés nagyon is szükségszerű ebben a korban, hiszen annyi minden van nappal, nincs idő szopizni, de a fő táplálék még az anyatej, így az éjszaka kell pótolni!
Az altatás úgy 1.5-2éves korig bizony elég nehéz, mert nagyon sokszor alig tudnak a babák kikapcsolni a napi nagy nyüzsgésből, sok ingerből és mozgásfejlődésük is ugrásszerű. Ezért lehet rá számítani, hogy ebbben az időszakban megnyúlnak az altatások és sokszor ébred éjjel. De a szoptatás segít gyorsan visszaaludni.
Hamar elmúlik ez az időszak! Megérnek a gyerek maguktól, hogy segítség nélkül aludjanak el – persze még mindig testközelben, hiszen nekünk felnőtteknek is úgy jó! – és arra is, hogy átaludják az éjszakát.
Minden jót!
Szandi