Kalmár Alexandra alvás és altatás szakértő

Kalmár-Szandi250.jpg

Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása

Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.

A szakértő cikkei>>

Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!

Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.

Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?

Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!

Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.

Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!

Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
hirdetés

375 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Alexandra!

    Kisfiunk 18 honapos lesz egy hét mulva és sajnos még mindig sokat ‘bajlodunk’ az éjszakai alvassal. Igazabol sose aludta at az ejszakat csak nehany alkalommal. (Szoptatni sajnos nem igen tudtam mivel keves tejem volt igy tapszereztuk, es sokszor elofordult kisebb koraban hogy velunk aludt) Mindig megébred -valtozo, hogy hany orakor ez lehet éjjel vagy 3 ora korul- es ordit. En probalom vigasztalni elmagyarazni neki, hogy ejszaka van es aludni kell es hogy mindenkinek megvan a maga agya stb. Amint leteszem ujrakezdi es ez igy megy minimum egy oran at (azt meg hozzatennem, hogy hely hianyaban egy szobaban alszunk). Azutan persze ferjem elveszti a turelmet rakiabal, hogy aludjun es ha meg utana is folytatja akkor volt mar hogy elfenekelte. En ennek ellene vagyok ezert is szeretnek mindenkepp megoldast talalni a problemara. Reggel altalaban het ora korul szokott megebredni, ebéd utan 1 maximum 2 orat alszik es este 8 es 9 ora kozott szoktuk agyba tenni. Azt meg elmondanam, hogy lakasban lakunk ferjem itthon dolgozik es sokszor elofordult, hogy feszultebb volt a munkaja miatt en pedig mivel kulfoldon elunk neha honvagy miatt is kedvtelenebb vagyok.
    Elore is koszonom valaszodat!
    Udvozlettel: Annamaria

    • Kedves Annamária!

      Ahogy a korábbi kérdésekben és válaszokban is olvashatod ebben a korban teljesen normális az éjszakai ébredés. Az is normális, hogy benneteket igényel, azért sír, mert ezzel a helyzettel nem boldogul egyedül és segítséget kér.

      A segítség ilyenkor, ha már nem szopizik a cumi vagy ujjszopás (rongyi, plüssállat bármi, amit igényel) és testkontaktus, simogatás, összebújás. Nagyon szerencsés, hogy egy szobában alszotok, mert megtanulja a kisfiatok, hogy mindig ott vagytok, ha szüksége van rátok és nem hagyjátok magára éjszaka.
      Próbáljátok ki lehet hogy veletek egy ágyban jobban alszik. Ha eljön az ideje, majd kiköltözik onnan, de most még nagyon pici ahhoz, hogy egyedül aludjon.

      Ez csak egy átmeneti állapot, kb1 év múlva biztosan nem vagy kevesebbet fog ébredni és akkor ha elaltatjátok majd a saját ágyában, már csak esetleg hajnalban jelenik meg a ti ágyatokban, hogy hozzátok bújjon, mint a legtöbb 3-5 éves gyerek.
      Minden jót!
      Szandi

  2. Kedves Alexandra!

    18 hós kisfiam napközben nem hajlandó aludni,de sokszor látom,hogy fáradt,hisztizik, ordít,visít,semmit nem lehet tőlle csinálni. Nagyon nehezen tudom letenni.Ordítva jön utánam, kiságyban alszik így ki tud mászni. Éjszaka többször felébred és mindig átjön,akkor visszí kísérem,vissza teszem és jobb esetben alszik. Volt,amikor 1 órán át nem hagyott kijönni,ahogy felálltam,ordított. Van egy 5 hós öccse, egy szobában alszanak.Próbálkoztam az álomba símogatásal,oda fekvéssel. Az érzelemmentességgel is,akárhányszor kijön,szó nélkül vissza az ágyába. Ezt fél óráig játszottuk, végül már hányt a hisztériás sírástól. De közben egyszer ringattam is. Tanácstalan vagyok,miért van ez? Mit tegyek ebben az esetben,ha nem hagy kimenni? Nagyon fárasztó,mert ott a kicsi,meg a házimunka és elég keveset alszom éjszaka. Ezért idegesebb is vagyok.Jövő héttől szándékozom bölcsibe vinni,mert itthon unatkozik én meg nem tudok sokat foglalkozni vele.Kérem segítsen,mert félek rámegy a kis lelkére ez az egész cirkusz. Köszönöm

    • Kedves Mariann!

      A másfél kétéves gyerekek alvásáról azt érdemes tudni, hogy nagyon igénylik még a segítséget és nem akarnak egyedül lenni. Ez nem valami kóros állapot, hanem ez a természetes, a fejlődés része. Érik az alvásuk, de még nem úgy működik, mint a felnőtteké. Az érési folyamat azt jelenti, hogy neked nem tanítani, taktikázni kell ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, hanem magától megérik rá.Idő kérdése. És amíg érik, addig segíteni, támogatni lehet a folyamatot.

      Mit is jelent ez a gyakrolatban? A segítség ilyenkor a szoptatás vagy ha az már nem része az életeteknek akkor a cumisüvegből folyó tej és a nyugtatócumi vagy ujjszopás, (esetleg rongyi, pelusrágcsálás stb.) ÉS testközelség! A szopizási igény alváshoz, nyugtatáshoz nagyon nagy ebben a korban. Igény valamint az, hogy biztonságban legyen egy másik ember testközelében vagy szorosan hozzábújva. A mozgás is nagyon jó altató: ezért igénylik és mi felnőttek is rögtön ringatjuk egy gyerekeket, ha nyugtatni akarjuk. Ez is segít kikapcsolni, ellazulni. Magára maradt gyerek nem tud kikapcsolni és ellazulni egyedül. Erre még nem képes. Erre később érik meg.

      Többi pici gyerek igényeit nagyon nehéz összehangolni és sokan szenvednek, mert egyedül nem bírható. Akkor a legkevésbé, ha az éjszakai gondoskodáshoz ki kell lenünk az ágyból és átmenni a másik szobába. Ezt a mi felnőtt testünk nagy ébredésnek éli meg. Ha a közeledben vannak a gyerekke éjszaka, akkor könnyebb rájuk reagálni, megnyugtatni, visszaaltatni és te is tudsz pihenni. A következő 1-2 életévben még számíthasz arra, hogy mindkét gyerek ébred éjjel és segítségre lesz szüksége, rád lesz szüksége a visszaalvához. Ezért érdemes olyan elrendezést kialakítani ami rugalmas és hosszútávon bírható neked is. Pl amikor az első ébredés van akkor akár magatokhoz venni a nagyfiad, ha úgy jobban alszik. Vagy te mész át az ő szobájukba és ott egy ágyon, matracon alszotok tovább reggelig.

      A kistestvér érkezése is nagymértékben befolyásolja a nagyfiad viselkedését hiszen még ő is nagyon pici, sok törődést és figyelmet igényel, de erre a sok teendő mellett kevesebb jut minden családban ahol több gyerek van. Természetes, hogy az alvás is megsínyli ezt és nehezebben tudtok harmónikus együttlétet kialakítani. Ha picit hordozóeszközbe rakod, talán tudsz a nagyobbal programokat szervezni és több házimunka is elvégződik. Várunk szeretettel a Hordozóházban, ha még nincs eszközöd hozzá: http://www.hordozo.hu
      Minden jót!
      Üdvözlettel,
      Szandi

  3. Kedves Alexandra!
    Van egy 20 hónapos kislányom,aki kb. másfél hónapja minden éjjel felébred, szinte ugyanabban az időben,hív engem és enni,vagy inni kér (nála mindkettő hamm) először vízzel próbálkoztam, de akkor fent volt 3,5 órán keresztül. Később egyből tápot adtam, így az ébrenlét lerövidült 2 órára. Ausztriában élünk egy kis faluban, és elég ingerszegény a környezet. 1 hete hazalátogatunk, barátok, család, más gyerekek, programok és 2 hétig jól aludt. Az elalvással nincs gond. Kialakult napirendje van normál esetben fél 8 kor kel, fél 1 felé alszik 2 órát,majd este 9 kor alvás. Nem tudjuk mi okozza a felkelést,és a hosszú ébrenlétet. Jól eszik, a fogai is gond nélkül kibújtak. Előre is köszönöm a válaszát,és a segítségét! Timi

    • Kedves Tímea!

      Jó lenne többet tudni rólatok, ahhoz, hogy megtudjuk mi okozza az ébredést.
      Általánosságban el lehet mondani, hogy ennyi idős gyerekek többsége még ébred többször éjszaka és szopik, ez a normális és természetes. Ha már nem része a szoptatás az életeteknek akkor cumi vagy ujjszopás vagy rongyi amivel vizzsaalszik. És esetenként víz, tej, ha szükség van rá.

      Az éjszakai ébredés és fennlét oka lehet táplálék allergia, érdemes megnézni, hogy nem kapott-e valami újfajta ételt amit korábban nem evett.

      Mindezek mellet az első néhány életévben gyakori, hogy időnként akár több órát is fenn vannak a gyerek éjszaka. Ez általában úgy 1.5-2 éves kor között meg szokott szűnni. Azonban ha minden éjjel előfordul és nem múlik el akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ha írsz nekem emailt ajánlok szakembert.
      Minden jót!
      Szandi

  4. Kedves Alexandra!
    Kisfiunk 15 hónapos, kiegyensúlyozott, boldog kisgyerek.
    Gyakorlatilag újszülött kora óta nem alussza át az éjszakát, voltak jobb és rosszabb időszakok is, de igazából 1-2 „véletlen” éjszakát kivéve 2x-3x biztosan be kell hozzá menni. Nagyon sokat ficereg, mocorog alvása közben, néha csak a cumi esik ki, néha fel is ül, vagy feláll, néha teljesen felébred. Már több, mint 8 foga van és kb. 3 hónapja megy, a járás megtanulása után pár hétig egyébként nyugodtabban aludt. Ha még az éjjel közepén ébred fel, vissza tudjuk altatni, ha kivesszük, de 5-6 között mindenképpen eszik egyet és utána sajnos már nem mindig alszik vissza. Egyébként sokat van levegőn és az esti rutin mindig ugyanaz, az esti elalvás simán megy, napközben nem alszik sokat (kb. 1,5 órát).
    Sajnos még nem jöttünk rá, mi lehet a sok ébredés oka (a napközbeni alvásaiban is sokszor felébred fél óra után), már sok mindent kipróbáltunk.
    Nem tudom, mi lenne a jó módszer, hogy leszoktassuk a sok ébredésről, mert már elég kimerítő a dolog.
    Várom válaszát,
    Eszter

    • Kedves Eszter!

      A kisfiatok teljesen normálisan működik, a mi elvárásaink, amit a társadalom suggal, az ami nincs összhangban a kicsik fejlődésével.

      Az elalváshoz az első 2-3 életévben szüksége van segítségre. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak egyedül elaludni és visszaaludni. Az alvásuk éretlen még, ezért minden alvásciklus végén amikor felületesebbb alvásba kerülnek segítségre van szükségük, hogy visszaaludjanak. Ezért ébrednek és ezért kell iylenkor ha már nincs szoptatás a nyugtatócumi vagy a cumisüvegből folyó tej ÉS a testkontaktus. Ha együtt alszotok, legalább egy szobában, akkor jobban tudsz te is pihenni, mert nem kell kikelni az ágyból esetleg cska visszanyújtod a cumit és megsimized és már alszik is tovább. Ha ki kel kelned az ágyból az nagyon fárasztó a testednek-lelkednek és mivel ez az ébredéses időszak még eltart egy darabig érdemes olyan elrendezést választani, hogy te is a legtöbbet pihenj!

      Az ébredések tehát majd maguktól el fognak múlni amikor megérik rá.

      Az, hogy reggel mikor kel, attól is függ mikor fekszik és mennyit alszik nappal és mennyi a 24 órában az alvásigénye. Merthogy, ez is nagyon különbözik minden gyereknél. Egy 15 hónapos kb 12-13 órát alszik átlagban, DE a legtöbb baba 11-16 óra között alszik. Tehát ha pl a te gyereked alvásigénye 11 óra és ebből 1.5 megalszik nappal akkor éjjel már csak 9.5 fog és ha lefekszik este 8kor, akkor bizony 5:30kor fenn lesz reggel és nem tudod visszaaltatni! Amúgy ez nem probléma és sokat változik, évszakoktól is függ (mikor sötétedik és mikor kel a nap). De ha nektek nagyon nem jó akkor meg lehet próbálni fokozatosan a napközben alvást későbbre tenni. Gyanítom, hoyg ha ilyen korán kel akkor 11 körül már alszik. Ezt kéne fokozatosan minden nap csak fél órával későbbre tenni, mert ha később van a nappali alvás akkor este sem dől ki olyan hamar és akkor reggel is tovább alszik kicsit. Azt is lehet, hogy még egy alvást beiktatsz délután, egy rövidet. Ha pl hordozol vagy tudod, hogy autóba, vagy babakocsiva könnyen elalszik (a mozgás nagyon jó altató!) akkor délután 3-4körül aludjon egy 45percet és az is kitolja majd az esti fektetést.

      Ha kimerült vagy pihenj vele nappal! Amikor alszik, aludj te is! Ha este 8kor már alszik akkor bújj te is ágyba és nem lesz gond 5kor kelni és még sok mindent el is tudsz végezni a hajnali órákban a házimunkából vagy elmehetsz egyet futni ha még apa otthon van ilyenkor.
      Minden jót!
      Szandi

  5. Kedves Alexandra!

    Megírtam ezt a hozzászólást Csősz Rékának is, de lehetséges, hogy Önnek kellett volna írnom, ugye?
    Nagyon örülök, hogy találtam egy ilyen oldalt, ahol szakembertől lehet kérdezni.
    A következőben szeretnék szakértő véleményt kérni:
    Kislányom 6 éves, szeptemberben kezdjük az iskolát. Most januárban érkezett meg hozzánk a kistestvér, szintén kislány. Úgy érzem, eléggé megrázta a nagyobbikat -ez természetes is. Nagyon igyekeztünk felkészíteni rá és azt mondhatom, ügyesen veszi, kezdi elfogadni a kicsit – már nem sokára 2 hónapos lesz, a nagylány igyekszik segíteni körülötte, kisebb dolgokban. Nagyon zavarja a sírás, így nem tudunk együtt aludni.
    A kérdésem az lenne,próbáljam-e egyedül alvásra szoktatni a nagyobbikat, vagy ezzel most még jobban ártok( a szívem azt súgja igen)
    Eddig velünk egy hálóban aludt, sajnos asztmás, súlyos rohamai voltak, egyszerűen nem mertem külön altatni. Még 4 – 4,5 éves korában is voltak olyan éjjelek, amikor a karomban aludt, mert így kapott jól levegőt, így nyugodott meg. Nagyon nehéz lehet Neki most, hogy megérkezett a kicsi és én vele kell hogy aludjak, szopizunk stb. Most a nagylány apukájával alszik a másik hálóban, saját ágyban, de igényli, hogy ott aludjon vele a férjem.
    Próbáljam tehát az egyedül alváshoz szoktatni valahogyan, vagy inkább várjak, amíg az Ő igénye felmerül a saját szoba, egyedül alvás iránt? Sajnos nagyon szorongok emiatt és nem szeretném “átvinni” a lányomra ezt a szorongást. Sokat sírtam is emiatt, lehet, hogy nekem nehezebb nélküle aludnom… Nem tudom mivel ártok kevesebbet? Ha hagyom így, hiszen mellette van a férjem és a kistesó, egyedül alvás, iskola kezdés majd szeptemberben sok lesz együtt? Vagy pedig ha erőltetem, hogy külön aludjon?
    Attól is tartok, hogy majd a kicsike fogzásakor szükségem lesz éjjel a férjemre is, akkor hogy fogja megélni a nagylány, hogy egyedül lesz éjjel?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!
    Cili

    • Kedves Cili!

      Tegeződjünk!

      A kistestvér érkezés nélkül is nagy szüksége van minden gyereknek bármekkora is legyen, hogy biztonságban érezze magát éjjel. Erre szüksége van az elalváshoz, alváshoz. Teljesen természetes, hogy nem akar egyedül aludni – őszintén szólva én sem, pedig már 40 éves leszek az idén. Nagyon jó, ha így meg tudjátok oldani, hogy a férjed alszik vele. Majd amikor a kicsivel könnyebbek lesznek az éjszakák, akkor biztosan menni fog négyen is együtt!

      Az iskolakezdés, kistesó persze mind befolyásolják az éjszakákat is, előfordulhat megébred többször vagy keres titeket éjjel és várja, hogy újra együtt tudjatok aludni. Érdemes azokat a szükségleteket amiket így jelez, máshol, máskor is kielégíteni: pl nappal sokat mesélni neki, összebújni vele, akár akkor is amikor a picit szoptatot ő is odabújhat és együtt pihenhettek délután. Hajlamosak vagyunk azt hinnni hogy a hatéves az már nagy és nincs szüksége a babusgatásra, ölelésre, testkontaktusra, de valójában éppolyan szeretgetésre van szüksége, mint egy babának.

      Minden gyereknél eljön, mert megérik rá, hogy külön szobába szeretne aludni, de ez általában jóval később, mint azt a társadalmunk erőlteti – akár tizenéves korban.

      Minden jót!
      Szandi

  6. Kedves Alexandra!

    A következő problémával fordulnék most Önhöz!

    Kislányunk 13 hetes. Sajnos az esti elalvás nálunk katasztrofálisan működik. Este fél 9 körül fürdetünk, utána vacsi. A fürdést élvezi, viszont utána kezdődik a szinte véget nem érő sírás. Nem tudom vajon mit csinálunk rosszul. Leírnám az este menetét.
    Fél 9-kor fürdés, előtte már kb. fél 6-tól ébren van. Mi fél 8 körül vacsorázunk, addig ő a pihenőszékében játszik köztünk a konyhában, de ilyenkor már elég nyűgös.Fürdés előtt, közben és után gyerekdalok szólnak a cd-lejátszón és mi is énekelünk neki. Odafigyelünk a szoba hőmérsékletére is. Aztán vacsorázik a félhomályos nappaliban, ahol halkan szól a tv, mert az ő szobájában csendben és félhomályban nem marad meg, már többször próbáltuk. Vacsorázik és utána kb. fél órán át egyfolytában sír, de nagyon keservesen.
    Nem tudjuk eldönteni, hogy mi lehet a baj. Nem álmos még ilyenkor? Vagy már olyan fáradt, hogy ez a baj? Vagy fáj a pocakja? Úgy este 10-fél 11 között nagy nehezen elalszik a vállamon és ilyenkor betesszük a kiságyába, ahol reggel 6-ig alszik. Válaszát előre is köszönöm!

    • Kedves Kriszti! Bocs, hogy beleszólok,tudom ez nem fórum,de szerintem hasfájós a baba. Üdv.: Timi

    • Kedves Kriszti!

      Tegeződjünk! 🙂
      Sok részlet fontos lehet: szopizik ez a baba? Hány grammal születet? Most mennyi? 24 órában hányszor szopik? Ha tápszert kap azt hányszor és mennyit? Nyugtatócumija van? Hány kakis pisis pelus van 24 órában?

      Így nagyon általánosságban azt érdemes tudni, hogy a babák nem tudnak egyedül elaludni. Segítségre van szükségük! EZ a segítség normális esetben a szoptatás: ebben nagyon sok minden egyesül. Egyrészt van szopó mozgás, másrészt folyó tej, harmadrészt az anyatej tele van olyan anyagokkal ami segíti az elalvást. Van továbbá szoros testkontaktus benne. Ezek mind elősegítik az ellazulást, megnyugvást, elalvást, fájdalomcsillapítást, biztonságot amellett, hogy oltja a szomjat, csillapítja az éhséget.

      Ha már nincs szoptatás akkor érdemes a cumisüvegből adott tejet is hasonlóan kezelni és adni és jól kombinálni a nyugtatócumival. Ez azt jelenti, hogy szoros test- és bőrkontaktusban adjuk a tejet! És figyeljük a babát és ha már elég neki akkor adjuk a nyugatócumit, de még mindig szoros kontaktusban maradunk, jó ha ringatjuk is közben. A babák az első 20 percben nagyon felületes alvásfázisban vannak ezért at érdemes így ringatással, cumival akár cumisüvegből tejjel kivárni és csak azután letenni a babát.

      Ha van hordozóeszközötök azt is érdemes kihasználni és akár apa hordozza ha már anyánál ez a váltogatott nyugtatás-altatás nem működik. Ott nincs tejszag és sokszor ezért jobban megnyugszanak a babák de csak akkor ha már eleget szopiztak-anyukából eleget kaptak.

      A babáknak nagyon nehéz kikapcsolni ezek nélkül a segítségek nélkül a napi ingerekeból, az estére nagyon össezgyűlik és ezért gyakran van nyűgöd-sírós időszak este. Ezt gyakran tévesen hasfájásnak nevezik, pedig megfelelő információval kideríthető, hogy éppen csak arról van szó, hogy nem kap a baba elég segítséget az elalváshoz. Ebben a korban az éneklés még nem elég segítség. Az majd 1.5-2 éves kor után jó altató.

      Jelezzetek vissza, hogy sikerült-e válaszolnom a kérdésetekre és hogyan vagytok most!
      Minden jót!
      Szandi

  7. Kedves Alexandra! A következő problémával fordulok hozzád.negy hónapos a kislányom és mióta megszületett rossz alvó eleinte meg volt hogy három órát is aludt de mar vagy két hónapja ez lecsökkent óra másfél órára.ilyenkor meg ébred és csak cicin alszik vissza anélkül addig hisztizik hogy teljesen felébred.mindig eszik is ilyenkor mert érzem hogy jön a tejem.nem tudom en meddig bírom meg alvás nélkül de ez nem is fontos csak ő.nem tudom hogy nem e lesz ettől baja jó ez így neki.szepen nő boldog mosolygós baba.egyebjent mellettem is alszik így nem kell óránként kikaszalodnom az ágyból.sokan ferde szemmel néznek rám mivel szerintük elrontottam mindent hisz ekkora babanak át kene aludnia az éjszakát és hagynom kene nehány estet sírni hagyni nem meg szoptatni és akkor aludna.de ehhez nincs se szívem se erőm.a gyermekorvos szerint is minimum 22-05ig aludnia kene.olyan 22-23kozott alszik el.tenyleg en vagyok a hibás?mit tehetnek hogy picivel többet aludjon? Amúgy nappal se alszik egy óránál többet kivéve a babakocsiban ott is meg ébred de vissza rázza a kocsi.nem akarom hogy bármi baja is legyen ettől hogy így alszik.kerlek segíts valaszodat előre is köszönöm Tünde

    • Kedves Tünde!
      A lehető legtöbbet adsz a babádnak azzal, hogy így gondoskodsz róla! A csecsemők alvása érési folyamat, ami azt jelenti, hogy te segíted, támogatod, amíg magától meg nem érik rá, hogy nélküled is működjön a rendszere. De ez nem pár hónap, hanem az első néhány évben alakul ki. Sajnos a mi kultúránkban egyáltalán nem veszik figyelembe a babák alapvető szükségleteit: 24órás testközelség, folyamatos-igény szerinti szoptatás és sokszor olyan tanácsokat adnak, amikből látszik, hogy nincsenek tisztába azzal, hogyan működik az újszülött. Az mell például úgy működik, hogy ha nincs éjszakai szoptatás, akkor nagy valószínűséggel nem termelődik elegendő tej sem! A babák pedig nem tudják ebben a korban még tartani a vércukorszintjüket és ezért nem egészséges nekik, ha éjjel sok óra kimarad szopizás nélkül. Ezért is jeleznek, ébrednek az első néhány életévben, függtelenül attól, hogy szopiznak-e vagy sem.
      A babák alvása is ciklusokból áll, mint a felnőtteké, de sokkal rövidebb 40-50 perces ciklusaik vannak. Ezért is ébred meg a ciklus végén, mert felületes fázisba kerül és segítségre van szüksége (szoptatásra), hogy tovább aludjon vagy megébredjen, ha már kipihente magát. Természetes segítség még a mozgás is a számukra és így hordozóeszközben magadon vagy babakocsiban, hintában stb jól elalszanak-visszaalszanak, ezeket használd bátran!
      A sírni hagyással a babák valójában nem aludni tanulnak meg, csak azt, hogy hiába sírnak nincs értelme, mert nem jön segítség. A sírás a babák jelzése arra, hogy nem boldogulnak a helyzettel egyedül. Amikor sírnak nagyon magas a kortizolszintjük, ami a stresszhormon és jelzi, hogy baj van. A magukra hagyott babák valóban sokszor néhány éjszaka után kevesebbet sírnak és úgy tűnik, hogy megtanultak aludni, csakhogy a stresszhormonszint még akkor is magas marad ilyenkor, amikor már elaludtak. Mert egyedül képtelenek szabályozni, ehhez kell egy felnőtt, érett szervezet, így „találta ki” a természet.
      Szeretettel várlak szoptatás támogató csoportba Zuglóba vagy a Hordozóházba: a honlapunkon a programok menüpontban megtalálod a részleteket.
      Minden jót!
      Szandi

  8. Kedves Alexandra!

    Két és fél éves kislányom rettenetesen rossz alvási-elalvási problémájával keresem fel. Sosem volt kimondottan jó alvó, de január eleje óta, mióta saját szobájába nagyágyába „költözött” még rosszabb a helyzet.
    Egyszerűen fél tizenegy előtt este képtelenség Őt lefektetni. Jön-megy játszik, villanyt kapcsol, pakol….
    A délutáni alvást még nem tudom elvenni, mert akkor 6-7 ig bírja, és elalszik, de csak max 2 órát. És újra pörög.
    8 körül ébred reggel, ebéd után mindig kérdéses mikor lehet elaltatni, de az is kész főműsor.. Sírás, dünnyögés, rugdosás..
    Semmi rendszert nem tudok felállítani.
    Mivel kellene kezdenem?

    Előre is köszönöm
    Edit

    • Kedves Edit!
      Ez egy nagyon gyakori probléma és nem a gyerekek rossz működéséből adódik, hanem a mi életmódunkból és annak összeegyeztethetetlenségéből. A gyerekek alvása ugyanis ebben a korban így működik: ha alszik délután, akkor este későn lesz álmos. Ez óvodás korban is még folyamatosan probléma az ovódában alvó gyerekek nagy részénél. Az alvásszükségletet 24 órában összesen kell nézni és gyerekenként változó. Abban mind az amerikai, mind az angol alváskutatók egyetértenek, hogy mindegy, hogy ez egyben éjjel vagy egy nappal alvással együtt van meg. Sok kultúrában nincs délutáni alvás a gyerekeknek ebben a korban, máshol meg a felnőttek is alszanak délután. Ebben önmagában semmi kóros nincs tehát. Irreális elvárni, hogy egy délután 2 órát alvó gyerek, ha az alvásigénye mondjuk 12 óra és reggel 8ig alszik, akkor 10 óra előtt elaludjon. Főleg ha a délután alvás a reggel 8as kelés miatt későre tolódik. Amit lehet tenni, az az, hogy napközben felébresztjük egy óra után és reggel sem hagyjuk 8ig aludni. Vagyis ha reggel már 7kor fenn van, akkor a délutáni alvás az korábbra fog esni, mondjuk 1 óra körül. Ha ekkor alszik egy órát az még talán nem fogja annyira kitolni az esti lefekvést, talán 9-fél10 körül el fog aludni.
      A másik dolog az elalvás. Ebben a korban is szüksége van segítségre a gyerekeknek az elalváshoz. Ha még szopizik vagy cumija van, ujját szopja az mind jó segítség. Bújj mellé, énekelj neki, mesélj, simogasd és így segíts neki elaludni. Van, hogy ez sem elég hatékony, mert nagyon nehéz nekik kikapcsolni a napi sok mozgásból és ingerből. Ekkor érdemes babakocsiba rakni vagy valamilyen hordozóeszközben magadra tenni és sétálni egyet, mert a mozgás nagyon jó altató.

      Arra majd megérik magától hamarosan, hogy ezen segítségek nélkül aludjon el, de az, hogy testközelben van elalváskor még sokáig nagyon fontos lehet számára. Mi felnőttek sem szeretünk egyedül aludni, mert a biztonságot egy másik ember közelsége adja. A gyerekek méginkább így vannak ezzel. Ez a természetes és normális.
      Minden jót!
      Szandi

  9. Kedves Alexandra!

    A segítségedet szeretném kérni 8 hónapos kislányom altatásával kapcsolatban. Sosem volt egy „alvómester”, kb 4 hónapos koráig kendőben aludt nap közben és este is így aludt el. Az éjszakai 1-2 órás ébredési ciklusokhoz nagyjából már hozzászoktunk (habár még mindig elég sokszor vannak félóránkénti ébredések), és nem is reménykedek abban, hogy hamarosan átalussza az éjszakát, mert már a születésekor tudtam, hogy az igény szerinti szoptatás ezzel jár, amíg ő le nem választja magát és éjszaka is cuclizhat, addig nyilván fel fog kelni. Együtt alszunk, ami az elején nagyon nehéz volt, most már kifejezetten kellemes.

    A probléma egyrészt az, hogy a nappali alvásai miután huzamosabb ideig rendszeresek voltak (10 után kb 1 óra és 2 után kb 2 óra, ringatás után babakocsiba rakva mellém a nappaliban) egy hétvégi hosszabb autózás után teljesen felborultak (nem szereti sem az autót sem az egyhelyben ülést, ezért rendre sírvafakadt szegénykém, de 10 percenként mégsem állhattunk meg). Azóta (kb 3 hete) csak ölben alszik, ha megpróbálom letenni, rögtön megébred és sírvafakad. Ez hétköznap nem okoz gondot, szívesen ringatózok vele a hintaszékben (most is), de hétvégén fontos lenne egy kis időt szentelni apukának is. Próbáltam, hogy az ágyon szopizva aludjon el, de így is csak egy órát alszik, és bzonytalan is vagyok benne, hogy ez jó megoldás e, mivel a napirendünk szerint ébredés után evés, majd játék következik, és ha alvás előtt eszik, ez nem biztos hogy fog működni. Illetve azért is, mert pici babaként nagyon bukós volt, sokszor volt, hogy éjszaka is tiszta csurom büfi volt a párnája, és még ma is elég sokat büfizik de legalább már anyag nem jön vele.

    További nehézség, hogy az esti elalvás is nehézkessé vált az utazás óta. Eddig szopizva aludt el, majd jó esetben akár 3 órát is aludt egyfolytában. Azóta viszont néhány percnyi szopizás után inkább mászkál, feláll, vagy ücsörög, majd mikor észreveszi, hogy nem alszik de álmos, sírvafakad. Szopizni ezután már nem hajlandó, úgyhogy elringatom, leteszem, kiosonok, de 20-30 percenként legalább 3 szor vissza kell mennem, mert felsír.

    Hozzátartozik az esetünkhöz, hogy 8 hónapos a babám, de már a 6. fogával küzd, ügyesen mászik, ül, kapaszkodva áll, bútorok mellett lépeget. Szóval van bőven, ami zavarja a pihenését, amellett, hogy egyébként jókedélyű, mosolygós, aktív, barátságos baba.

    Mi lenne a helyes megoldás, hogyan kellene altatnom, hogy ő nyugodtan pihenhessen, és legyen egy kis anya-apa idő is?

    Válaszod előre is nagyon köszönöm!

    Üdvözlettel,
    S.Ágnes

    • Elnézést, az lemaradt, hogy talán a tejleadó reflexszel is gond lehet, vagyis volt korábban. Ezt abból gondoltam, hogy szopizás közben sokszor köhögött, félrenyelt, kapálódzott, hadakozott. Néha még most is előfordul, hogy félrenyel, de már megbírkózik vele. Ezzel lehet valamit kezdeni, ha tényleg ez abaj az esti eelalvásnál? De akkor vajon éjszaka miért tud így visszaaludni?
      Mégegyszer nagyon köszönöm a segítséget!

      • Kedves Ágnes!
        Először is az, amit tapasztalsz a babád alvásával kapcsolatban egyáltalán nem a szoptatás vagy az igény szerinti szoptatás következménye. Ha néhány korábbi hozzászólást visszaolvasol fogod látni, hogy ennyi idős már nem szopizó babák és ugyanígy alszanak. Viszont neked nagyon komoly és hatékony eszköz van a kezedben arra, hogy ez a helyzet mindenkinek bírható legyen és ez a szoptatás. A babádnak éppen erre a segítségre van szüksége a legjobban, hiszen a mozgásfejlődéssel nemcsak a mozgása változik meg, hanem sokkal több bacilussal és egyéb kórokozóval is találkozik és ezért is fontos, hogy sok anyatejet vegyen magához. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a babák többet ébrednek ebben a korban. Nappal már nincs idő szopizni, mert ülni, állni, lépegetni kell. De éjjel kevés az inger és nyitva a „bár” .
        Az alvás fejlődése egy érési folyamat. Ez úgy működik, ahogy írod is, hogy huzamosabb ideig viszonylag megvan egy ritmus, hogy mikor hogy alszik el, de aztán hirtelen minden borul. Mostantól úgy 2éves korig, sok ilyen borulásra számíthatsz és tapasztalni fogod, hogy akármilyen rendet is próbáltál előtte tartani (például, hogy a napirendetek ébredés-evés-játék) nem számít és nem működik többé. A csecsemőknek egyrészt sokkal rövid az alvásciklusa, 50-60perc ebben a korban. Ennek az elején 20 percig REM fázisban vannak, ami egy nagyon felületes alvásfázis és könnyen megébrednek belőle. Ebben az időben nem érdemes lerakni őket vagy eljönni mellőlük, mert felébredhetnek. Utána is csak maximum egy 30 percet alszanak mert letelik az óra és megint felületes alvásfázisba kerülnek. Ha babakocsiba vagy karodba ringatod akkor ilyenkor a mozgás segít neki tovább aludni. Ha ágyban szoptatással akkor meg lehet újra szoptatni és lehet, hogy alszik még egy adagot. Segítségre van még szüksége, szoptatás, mozgás nélkül nem tud elaludni és visszaaludni. Ez majd meg fog érni és 2-3 éves kor után már elég lesz az összebújás, simogatás, meseolvasás is.
        A babák alvásritmusa nagyon különböző és ahogy nőnek, egyre kevesebb nappali alvásra van szükségük. Emiatt sok átmeneti időszak van, amikor felborul az addigi ritmus, mert az az alvásmennyiség már sok, de még a következő lépcső viszont messze van, pl egy alvás még túl kevés lenne. Érdemes ezeket rugalmasan kezelni, segíteni neki elaludni és elfogadni, hogy van hogy rövidebbet, van hogy hosszabbat alszik, van hogy 8kor már elalszik és van hogy csak 9 után. Ezt az évszakok váltakozása, sötétedés kitolódása is nagyban befolyásolja, nem érdemes valamilyen merev rendhez ragaszkodni, nem ezen múlik, hogy milyen alvó. Láthatod, hogy most is borult minden, annak ellenére, hogy volt egy rendszer ami eddig működött.
        A bukás, büfizés és az erős tejleadó reflexel ahogy írod most már jobban bírkózik, mert ügyesebb, nagyobb és talán emiatt most már nem érdemes aggódni. Meg lehet próbálni a Dőlj hátra és szoptass! poziciót a La Leche Liga oldalán találsz róla információt.
        Az altatás is egyre nehezebb szokott lenni, ahogy nőnek a babák és ez is nagyon meglepő tud lenni. Egyre nehezebb ugyanis kikapcsolni a napi sok ingerből, mozgásfejlődésből, idegrendszeri érésből és sokáig tart az altatás ilyenkor akár 2 éves korig is. Az is jellemző, hogy elalvás után fél órával már újra menni kell altatni és viszonylag sűrűn ébrednek a babák. De ez egy átmeneti időszak és valóban igényel némi szervezést az együttlét, vagyis inkább rugalmasságot, hogy megtaláljátok, hogy ebben a mostani rendszerben mikor jut egymásra idő (mondjuk hétvégén, nappal, amikor alszik egy órát ágyban a babád).
        Elmúlik! El fog röppeni ez az év és azt fogod tapasztalni, hogy ezek a problémák megszünnek maguktól, mert megérik rá a babád, hogy ne ébredjen rögtön fektetés után és kevesebbszer ébredjen éjjel is. Addig meg élvezd ki a nagy összebújásokat, mert később hiányozni fognak ha már nem lesznek!
        Minden jót!
        Szandi

  10. Kedves Alexandra!

    Kislányom katasztrofális alvási „szokásai” miatt kérnék tanácsot Tőled.
    Jelenleg 7 hónapos. Az első 4 hónapban semmi gond nem volt az éjszakákkal, csak szopni kelt fel, aztán aludt is vissza.
    4 hónapos korában jött az oltás, majd elkezdtük a hozzátáplálást (refluxa miatt elment a tejem, így maradt a tápszer – ezt olyan 3 hónapos kora körül kezdtük) Elkezdett forgolódni, nyitottabb lenni a világra. Eleinte csak sűrűsödtek a kelések, mára eljutottunk arra a szintre, hogy vannak esték, mikor fél óránként kel fel sírva. Sokszor elég csak a cumit visszaadni a szájába és már alszik is tovább, de nem értem, hogy ezt miért kell ilyen sűrűn és miért sír ennyire, mikor felkel. 2 hét alatt kijött 4 foga, akkor sem volt egyszerű, de legalább volt magyarázat az egészre.
    Háton alszik, sokszor, mikor átmegyünk hozzá hason van, négykézláb és mint aki teljesen kétségbe van este ettől, sír. Pedig egyedül is hanyatt tudna fordulni.
    Kipróbáltunk már mindent, szó szerint mindent, semmi nem segített. Akkor sem volt jobb, mikor közvetlenül mellette aludtam, vagy magunk mellé tettük az ágyát.
    Minden éjszaka legalább 8-10szer kel és ebből általában egyszer éhes. Már teljesen össze vagyunk zuhanva és totál tanácstalanok vagyunk, hogy ez soha nem lesz jobb.
    Segítséget remélve várom válaszod!
    Köszönettel: Edina

    • Kedves Edina!

      Először érdemes körüljárni gyerekorvossla, hogy nem lehet-e valamilyen táplálékallergia a háttérben, mert sokszor ez okoz ébredést.

      De valójában éppen az a normális, hogy a babák, ahogy nőnek egyre többet ébrednek és egyre nehezebb őket visszaaltatni. Ennek számos oka van a fogzástól az idegrendszeri érésig, a mozgásfejlődésen át a szeparációs szorongásig minden hatás, inger ami őt éri és a fejlődés amin keresztülmegy az első 2 életévben testileg, lelkileg az az éjszakán és az alváson csapódik le.

      Ebben a korban ráadásul amiatt, hogy nappal nincs idő enni (a táplálék nagyobb része jó ha anyatej vagy tápszer ebben a korban!) a babák éjszaka pótolnak. Lehet, hogyha többször kínálod tápszerrel éjjel, akkor jobban fog aludni. Ráadásul nem tudják még a babák tartani a vércukorszintjüket ilyen hosszú ideig és hajnalban amúgyis van egy vércukorszint leesés – ez mind oda vezet, hogy sűrűbben van szükség tápszerre , mint azt gondolnánk.

      Abból érdemes kiindulni, hogy egy szoptatott csecsemőnek sosincs olyan, hogy nem jön valami a mellből. A szoptatott baba amikor ébred, mellre kerül és azonnal folyik is valami. Ez a természetes, normál esetben sosem válik ketté a táplálkozás és a szopó mozgás. De a nyugtatócumi és a cumisüvegből folyó tejné ketté válik és a folyó tej a szopó mozgással együtt a legjobb altató. Ezért is érdemes többször tejjel kínálni éjjel, mert könnyen lehet, hogy a sűrű kelésnek ez az oka.

      Azt is jó tudni, hogy sok baba ébred sírva éjjel különösebb ok nélkül. Illetve az ok persze az, hogy olyan helyzetben van, amiben nem boldogul egyedül, segítséget kér. Ez a segítség a testkontaktus, cumi, cumisüvegből tápszer, ringatás lehet. Erre nagy szükség van az első életévekben, mert még nem képesek egyedül elaludni.

      Az éjszakák egy csecsemővel gyakran akkor bírhatók jobban ha a közelünkben van. Ha csak nyösszen egyet és csak oda kell nyúlni, megsimogatni, cumit adni vagy odakészített tápszert az sokkal kevéséb fárasztó, mint kikelni az ágyból és egy másik szobába megnyugtató a már síró babát. Természetesen így nem biztos, hogy kevesebbet fog ébredni, de neked könnyebb lesz. Az az oka annak, hogy ilyenkor úgy tűnik nem működik az együttalvás, hogy mivel külön szobába aludtatok sokáig, nincs összehangolódva az alvásotok. Ez azt jelenti, hogy „zavarjátok egymást”, mindig rosszkor ébreszt a babád, akkor amikor a legmélyebben alszol. Pár hét alatt összehangolódtok, érdemes kitartani, mert akkor könnyebb lesz és jobban tudtok pihenni.
      Ha Pesten laksz akkor ajánlom a Nem szoptató anyák támogató csoportját a Hordozóházban: http://www.hordozo.hu/programok/nem-szoptato-anyak-tamogato-csoportja
      Számolj be!
      Minden jót!
      Szandi

Comments are closed.