
Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása
Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.
Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
• pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
• megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
• mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
• a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
• megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
• megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!



















































Szia Alexandra!A többi anyukával együtt,mi is alvásproblémával küszködünk!Megértem,hogy jönnek mennek a frontok meg a foga is jön a kisfiamnak ( 9 hónapos ) ,de amit éjjel művel az már nekem is sok,megjegyzem a nappallal nincsen gond!Este fél nyolckor fürdetés,utána a mi szobánkba megeszi a tápszerét,büfi és már alszik is!Éjjel víszont 23 kor megébred és onnantól kezdve fél óránként vagy óránként be kellett mennem a szobájába,mert nyöszörög,sír stb.Hajnali 3tól 4ig meg ébren van és játszani akar!Próbáltam már közénk venni,de akkor sem volt jobb a helyzet,sőt már sírni is hagytam,de az se vált be!Mcr nem tudom mi tévő legyek,mit rontottam el!Kérlek segíts!
Kedves Edit!
A babáknak, ahogy olvashatod is a korábbi válaszokban, éjszaka testközelségre van szükségük! Ez jelenti számukra a biztonságot, amire minden embernek szüksége van éjjel, nekünk felnőtteknek is, hátmég a gyerekeknek.
Érdemes lenne átbeszélni a hozzátplálást egy szakemberrel, mert az hogy az éjszaka közepén felkel és játszik, utalhat arra, hogy valami allergia áll fenn.
Nagyon sokszor írják ezt a mamák, hogy próbálták közéjük venni a babát (aki addig külön aludt) és hogy nem alszik jobban. Ez egyrészt azért van mert az együtt alvók alvása összehangolódik és mivel ti nem aludtatok együtt eddig, ezért most több héten át biztosan tart ez a hangolódás. Ez azt jelenit, hogy mindig rosszkor ébreszt a baba, amikor a legmélyebb álomba vagy.
Semmiképpen nem lehet arra számítani, hogy az együttalvó baba majd nem ébred többet, mert hogy ez életkori sajátosság és az alvás érésével, majd 2-3 éves korban kezd jobb lenni és kevesebbet ébredni a gyerkőc. Tehát érdemes olyan elrendezést választani ami hosszú távon bírható a számodra.
Az visszaalvást sokszor nem segíti elég hatékonyan a cumi, ezért szükség lehet tápszerre ha nem szopizik már a baba. Mivel egy éves korig fő táplálék az anyatej vagy a tápszer, erre szüksége is van a babáknak, hogy jól fejlődjenek.
üdvözlettel,
Szandi
Szia Alexandra!Kisfiam szuletese ota eleg rossz alvo gyermek.Most 18 honapos es meg egy ejszakat se aludt at.Meg szopizik es cicivel alszik el es avval is alszik vissza.Nagyon sokat cicizik van ,h.napkozbe is mikor kell neki kiszolgalja magaz,persze mondom neki,h.csak alvasnal kap cicit,de kiharcolja maganak.Sajnos nagyon siros es erzekeny es nem nagyon szeretem sirni hagyni.Van hogy ejjel a cicivel a szajaba alszik,ha kiveszem keri vissza.Ez miert van?Szeretnem lassan elvalasztani,de nehezen szanom ra magam nem tudom,h.fogom viselni azt a keserves sirast amit muvelni fog,nagyon sajnalni fogom.Nem tudom mi tevo legyek hagyam meg vagy majd kesobb nehrzebb lesz leszoktatni.Oviba majd jovo szeptemberbe megy.Valaszat elore is koszonom!
Kedves Szandi!
S.O.S. segítségre van szükségem!! Kislányom 2 éves. Pár napja szóltak, hogy visszamehetek dolgozni, így gyorsan kerestem egy családi napközit, ahová kislányom 3. napja jár. Nem volt eddig semmi gond, mindig picit több időre hagytam ott, gond nélkül elváltunk egymástól, és jól is viselkedett. Ma már ott is ebédelt. Mivel most korábban kel, így dél felé már nagyon álmos. Ma, ebéd után mentem érte, és már nagyon sírt. Nyilván már álmos volt… A gond az, hogy eddig csak cicin volt képes elaludni. Pár hónapja próbáltam leszoktatni erről, de szinte lázasra sírta magát..így feladtam. Azt mondták, ha bölcsis lesz, simán leszokik majd, mert látja a többiektől, hogy aludni mennek, ő is menni fog szopi nélkül. A mai nap után viszont kétségbe estem!! Mi lesz így, hogy fog nélkülem elaludni? Nem sírhatja magát álomba, azzal a többieket sem fogja hagyni aludni! Bánom már, hogy akkor nem voltam erősebb és nem szoktattam le erről…
Van valami ötleted, hogy mit tegyek? Muszáj lesz 8 órában visszamennem dolgozni..
Köszönöm!
Betti
Kedves Betti!
Nem tudom, hogy pontosan mikor mész vissza dolgozni, de amit mondtak az valóban úgy van, hogy a szopizó gyerekek is nagyon jól el tudnak aludni ebben a korban, egy bölcsiben ha nicns ott a mama (vagy nagyival, apával ha épp nincs ott a mama) viszont ez nem attól van mert abbahagyják a szopizást, hanem, mert külödn tudják választani, hogy ha van mama akkor lehet szopizni is, ha meg nicns akkor másképp kell elaludni. Nem tudom hogy alakultak azóta a dolgok, de a sírásnak nem a szopizás az oka, hanem a természetes fáradtság és hogy akkor ölelésre van szüksége agyerekeknek. Lehet hogyha több időt tölt majd ott és igazán biztonságban fogja érzeni magát, akkor el is fog ott aludni. Addig is érdemes nem erre szoktatni, csak amikor eljön az idő, hogy már nem tudod elhozni őt ebéd után, akkor megbeszélni vele, hogy most ez lesz, mert anya dolgozik.
A szoptatás meg megmaradhat és nagyon jó kapcsolódási pont lesz számotokra, hiszen nagyon sok időt külön töltötök majd, és a szoptatás fontosabb lesz, biztosítsja hogy töltsd a gyermekedet iylen módon is amikor végre együtt vagytok!
Minden jót!
Szandi
Kedves Alexandra!
Azért kérem a tanácsodat/segítségedet, mert kezdek ismét kétségbe esni. Lányom 4 és fél hónapos, nappal egészen nyugodt(természetesen sokat van ölben, játszunk, igényli a foglalkozást), nem várom el, hogy egész nap egyedül el legyen. Ezzel ki is békültem. De az éjszakáink az utóbbi időben megváltoztak. Eddig este 9 körül elaludtunk, és hajnali 4-5-ig, volt hogy 6-ig csend volt. ÁLOM volt! 🙂 Mostanában előbbre hoztuk kicsit a lefekvést, egyrészt mert van egy 3 éves kisfiam is, akinek szintén aludni kellett menni időben, mert reggel ovi, másrészt a kicsi már az est
i alvás után nem akart elaludni, ezért a délutáni (kb 5-fél 6) etetés után már nem altatom, így 8 körül már elég álmos., és egyedül elaszik. Csakhogy kb 2-3 órára. 11-12 körül elkezdi, és hajnalig egyfolytában hozzá kell szaladgálnom. Elkezdi forgatni a fejét, nyöszörög, aztán teljesen felébred és sír. Van, hogy segít, ha cumit adok neki, de sokszor nem. Van hogy egyhuzamban 2-két és fél órát vagyok fenn, utána alszom fél-egy órát, és kezdődik előlről. Nem tudom, hogy szoktassam egyedül alvásra. Este is cumival alszik el, és gondolom éjjel ha nincs a szájában, felébred.
Nem fáj semmije, a fogzás jelei is minimálisak nála nappal is, nem nyűgös. Amint felveszem, elernyed, pihen a vállamon, de ez már lassan 1 hónapja kezd kikészíteni. Ha megetetem előbb (van hogy már 3-kor, utána elalszik, de akkor is ébred később, nem alszik reggelig.Ja, és tápszeres már 4 hónapos kora óta, mert addigra teljesen elment a tejem.
SAjnos már teljesen kétségbeestem, mert a kisfiammal 2 és él évig(!) nem aludtam át egy éjszakát sem, pedig mindent kipróbáltam, volt hogy fél óránként kért egy korty vizet, és elfordult aludni.
Ezt még egyszer nem bírom ki!
Kérlek, segíts, mit tehetnék!
Kedves Marcsi!
Azt gondolom, hogy amit elvársz a kislányodtól, hogy egyedül aludjon el és egyedül legyen éjszaka, ne legyen rád szüksége, az nincs összhangban az szükségleteivel! Mert neki, minthogy minden gyereknek és felnőttnek is! éjszaka biztonságra van szüksége, amit a cumi és egyebek nem tudnak megadni, csak egy másik ember és az első években, igen legtöbbször az anyuka kell éjszaka.
Azt gondolom, hogy az éjszakai gondoskodás akkor könnyebb, hogyha a mama a közelben van és nem kell egy másik szobába átrohangálni megnyugtatni egy síró babát.
Valamint nagyon sokszor, mivel az éjszakai etetésekre szükség van, nem elég a cumi, kell hogy folyjon is valami. A mell ugyanis nem üres soha, tehát természetes körülmények között nincs olyan hogy szopizik egy baba és nem folyik semmi. Ez azért is alakult így, mert nagyon pici a gyomruk a babáknak és a tápszer is viszonylag hamar kiürül, egy éjszakát nem bír ki egy akkora baba és nem is tud jól fejlődni ha 2-3 alkalommal legalább nem kap tápszert (vagy nem szopizik).
Lehet, hogy maga a közelség is elég lenne néhány alkalommal éjszaka a babádnak, ha ott aludni karnyújtásnyira vagy akár együtt veletek, és lehetősége lenne hozzád bújni, akkor gyorsan visszaaludna és te is tudnál többet pihenni.
Az éjszakai ébredések nomrálisak az első 3 életévben (sőt tovább is) mert addigra érik meg a gyerekek alvása arra, hogy az egyesi alvásciklusok között ne legyen szükségük segítségre az átmenethez, visszaalváshoz.
EZért is érdemes oylan elrendezést választani ami hosszú távon bírható és a legtöbb pihenést biztosítja a számodra! És egyúttal a gyemekeid egészésges fejlődésének is az a legjobb ha biztosítod számukra hogy válaszolsz ha szükségük van rád, éjjel még inkább, mint nappal.
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
Kisfiam 5 hónapos (32.hétre született koraszülött), 6,8 kg . Igény szerint szoptatom. Este 8-9 között alszik el fürdés után cicin, kb 3 körül kel, akkor eszik, utána pedig még alszik kb 3 órát, majd 1 óra elteltével alszik még 1 órát és onnan indul igazán a napunk. Nappal kb 2 órát van ébren, 1 -et alszik. Egyedül nem tud elaludni csak cicin, vagy ha nagyon fáradt, akkor ringatásra. A védőnő szerint már le kellene szoktatnom a cicin alvásról, és az éjszakai evésről is… Ha nem teszem, lesz e ennek valami káros következménye, úgy mint, nem tud majd egyedül elaludni és, hogy még sokáig nem aludja át az éjszakát? A napokban azonban történhetett valami, mert éjjel 2x is kel, és a második ébredésnél ami kb hajnal 3 körülre esik már nehezen alszik vissza, kb 1 óra múlva. Mi lehet ennek az oka? (Velünk alszik egy szobában a kiságyában, sosem várom meg, hogy sírjon, de visszaaludni nem tud egyedül)Normálisnak mondható az éjjeli és a nappali alvási ciklusa? Korabeli babákról azt hallom, hogy kb 2-3 x alszanak, de hosszabbat… Cumit nem fogadja el, sem pedig bármilyen póteszközt (kis rongyocska..stb) Azt észrevettem, hogy a kakira, pukira ő felébred, és nem tud visszaaludni..Ez még normális ? Köszönöm válaszát!
Kedves Alexandra!
Tanácsot szeretnék kérni! A kisfiam 7 és fél hónapos és éjszaka 4-5x megébred-felsír, szopizik és ált. visszaalszik(cicin).Próbáltam nem felvenni, csak simogatni-nyugtatgatni,de csak jobban rákezd(nem cumizik). Az alvás ciklusa este 8tól reggel 7ig tart, ilyenkor már nem sírva ébred,hanem gagyarászva. Azt olvastam,h ilyen idősen már ált. átalusszák az éjszakát.. Nálunk ez a gyakori megébredés kb.2hónapja megy, előtte max2x kelt fel. Vacsira (jó éjt)tejpépet adok neki és utána cicin alszik el. Fogacskái még nincsenek, kezdetben erre gondoltam,de mostanra már nem hiszem, mert állandósult ez a gyakori megébredés. Elég fárasztó lett ez már így, örülnék vmi hasznos tanácsnak 🙂
Kedves Kriszta!
Amit tapasztalsz teljesen normális és éppen, hogy ebben a korban a legtöbb baba nem alussza át az éjszakát, hiszen nagy szüksége van arra, hogy anyatejet vegyen magához, mert erre a nagy felfedezés miatt nappal nem jut idő.
A tejtermelés is úgy működik, hogy szüksége van az éjszakai szoptatásokra és így az ébredésre is.
Nincs szükség tejpépre ha szopizik, nem attól ébred vagy nem hogy adsz neki. Ráadásul ezek tele vannak cukorral és egyéb adalékanyaggal ami a te tejedben nincs és semmi szüksége rá a babádnak. Ráadásul elveszi a helyet a gyomrában az anyatej elöl, amire neki szüksége van.
Olyan 1.5-2 éves korig gyakran ébrednek a babák éjjel és ez nekünk két dolog miatt is nagyon nehéz: Egyrészt a környezet folyamatosan ostoroz, hogy valamit rosszul csinálsz és te tehetsz róla. Másrészt pedig mivel egyedül vagyunk a babánkkal a nap nagy részében nincs segítségünk és nem tudunk pihenni, töltődni nagyon fárasztó is. De nem a babákkal van a gond, hanem az életünk itt a nyugati civilizációban nem anyabarát, bababarát, családbarát, sajnos.
Mégis mit lehet tenni, hogy bírható legyen?
Pihenj te is ha a babád alszik! Ha ő ágyban van akkor maradj te is! Hidd el nagyon hamar elmúlik ez az időszak, és visszakapod az estéidet, de most a babádnak szüksége van rád és neked meg a pihenésre.
Mozgósítsd a környezeted, hogy vigyázzanak a babádra amíg te elmész futni, vagy egy kávéra. Vagy mozdulj ki a babáddal együtt, gyere el olyan csoportokba, klubokba ahol találkozhatsz más mamákkal és töltődhetsz, meghallgathatod hogyan boldogulnak ők. A Hordozóházban is találsz erre bőven lehetőséget: http://www.hordozo.hu programok!
Minden jót!
Szandi
Kedves Szilvia!
Teljesen normális ebben a korban, hogy nem tud elaludni egyedül és hogy segítségként a mellen alszik el. Ez a természetes és egészséges. Az éjszakai ébredés azért is nagyon fontos, mert ebben az időszakban még nem tudják a vércukorszintjüket tartani hosszú időn keresztül és szükségük van az éjszaki szoptatásra ahhoz is, hogy kizárólag anyatejet kaphassanak 6 hónapos korig, majd egy éves korukig a fő táplálék az anyatej maradhasson.
Az is természetes, hogy a cumit és rongyit nem fogadja el, hiszen számára Te jelented a biztonságot és nem ezek a tárgyak. Sokszor tapasztaljuk mi is, akik testközelben hordozva, szoptatva, együttaludva neveljük a gyerekeinket, hogy azok a „kellékek” amik a mi kultúránkban olyannyira megszokottak, fel sem merülnek.
Az alvás nem szoktatás, hanem egy érési folyamat eredménye képpen lesz majd olyan mintázatú mint a felnőtteknél. De ez az érés több évet vesz igénybe és időközben nem lehet gyorsítani. Legfeljebb arról lehet leszoktatni a gyerekeket, hogy sírjanak, jelezzenek ha bajban vannak vagy szükségük van valamire.
Az egyedül elalvás (de még mindig testközelben! csak szoptatás vagy egyéb segítség nélkül) az 3-5éves kor között jön el, addig nagy szükségük van rá a gyerekeknek, hogy valamit szopizzanak. Gondoljunk csak bele, hogy mi is akkor alszunk szívesen ha a párunkhoz bújhatunk és nem vagyunk egyedül. Miért kéne éppen a kis gyerekünknek ezt nélkülözni? Mit tanul ő abból a világról, hogy magára marad?
A nappali alvás is így normális ahogy írod, hogy többször rövidebbet alszik és közben szopizik sűrűn. Így tud jól fejlődni és gyarapodni. A hosszú mély alvás egyáltalán nem fiziológiás és sokszor valóban csak cumival vagy ujjszopással tartják hosszan alvásban magukat a babák. Pici a gyomruk, az anyatej gyorsan emésztődik ezért sűrűn van szükség utánpótlásra.
Éjjel előfordulhat, hogy nehezen alszanak vissza, de ez is ahogy érik elmúlik. Szoptasd meg, esetleg ringasd közben, hátha az gyorsabban visszaaltatja. A mozgás egy nagyon jó altató!
Összességében pont azért kell most segítenünk, hogy később gyermekünk is jó élménnyel és egyedül is el tudjon majd aludni, hiszen most még éretlen ebből a szempontból és a mi érett rendszerünk támogatja, „járatja be” az ő kis idegpályáit, hogy aztán önállóan is jól működjön.
Minden jót!
Szandi
Köszönöm! 🙂
Kedves Alexandra!
Eddig ahogy Ön is mondta, minden rendben volt a 6 hónapos babám alvásával, de 2 hete megváltozott. A hozzátáplálás miatt székrekedése lett 3 napig, egész nap csak erőlködött, így egyszer nem aludt el a szokásos időben 8-9 között hanem csak később. Éjjel meg nem aludt rögtön vissza szopi után, hanem 1-2 órát fenn volt, bármit csináltam vele. Tegnap már ott tartottunk, hogy 11-kor aludt el, és hajnalban ugyanúgy fennvolt, mintha 9 kor aludt volna el, és persze utána 2 órával megint felébredt. Kicsit meg is van fázva… Okozhatja a hozzátáőlálás és a megfázás a bajt? Most leálltunk vele, így helyrejött az emésztése.. Mit tehetnék, hogy visszaálljon a régi rend? Az esti rutin megválozása ennyi bajt jelenthet? Illetve ahogy írtam előző levelemben kisfiam cicin alszik el, de napközben ez gondot okoz, mert 1 óra alvás után arra ébred, hogy feszíti a büfi… Hason alszik, segítene ha háton altatnám? Vagy feltétlen meg kellene büfiztetnem?Csak mert elég hamar elalszik így, és sokára jönne csak a büfi… Várom segítségét! Üdv:Szilvia
Kedves Szilvia!
Igen a hozzátáplálás okzhat éjszakai ébredést és olyat, hogy a baba nem alszik vissza hanem elkezd „játszan”, mintha nappal lenn. Érdemes fokozatosan és nagyon pici mennyiségekkel próbálkozni, az első év végéig a hozzátáplálás csak kóstolgatás, ízlelés és a WHO ajánlása, hogy az első szülinapra érdems oda eljutni, hogy 2/3 anytej és 1/3 hozzátplálás legyen. Tehát cska fokozatosan és mindeemellett sok szoptatás szüksége továbbra is, igény szerint!
A büfizés is lehet, hogy megszűnik ha többször kerül meller a baba, mert nem az történik hogy a nagyon üres gyomorot kell jól megtömni a babának.
Érdemes szoptatási tancásadóval is átbeszélni a dologt vagy egy szoptatás támogató csoportba lemenni.
http://www.hordozo.hu http://www.lll.hu
üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
A problémám a következő:
Kisfiam éppen ma 3 hetes és amióta kihoztuk a kórházból azóta nem alszik nap közben. Délelőtt szinte soha se alszik, délután pedig teljesen véletlen, hogy mikor sikerül elaltatni.
Mondjuk úgy, hogy délután, kb. 10-ből 2x sikerül. Az éjszakák annyira nem vészesek általában egyszer szokott felkelni. A nem alvás miatt nagyon nehezek a nappalok, semmit se tudok csinálni, se főzni, se takarítani, se pihenni – holott mindenhol azt hallom, hogy próbáljak pihenni a babával – de hogy??? – amikor ő napközben sosem alszik.
Mindennel próbálkoztam szinte – becsavarni takaróba, ringatni, simogatni, cumit is próbáltam használni megnyugtatásként, volt, hogy azt hittük, hogy éhes, és ezért sokszor cicire tettük, de nem ez volt a gond. Hasfájásra is gondoltunk, használtunk Infacolt, Protexint, sajnos eredménytelenül.
Mit javasol? Egy ilyen kisbabát hogy lehet arra „rávenni”, hogy aludjon? Mert ugye mindenhol azt olvasni, hogy egy újszülött napi átlag 16 órát alszik. Hát az enyém jó, ha 6-8-at. Szerintem ez nagyon kevés. Ráadásul a fáradtságtól már délutánra nagyon nyugtalanná válik, szinte semmit se lehet vele kezdeni mert csak sír és sír.
Ön mit tudna javasolni?
Várom szíves válaszát!
Köszönöm!
Zsófia
Kedves Zsófi!
A Te válaszoddal jó rég adós vagyok, elnézést, remélem még tudod hasznosítani, amit írok.
Nem tudom azóta hogy alakultak a napok a kisbabával, de nagyon sok újszülött egyáltalán nem alszik 16 órát, mert ez egy átalg szám, amin onnan jön, hogy vannak babák akik 9órát alsznak és vannak akik 18-at, és ez mind normális.
Sokszor amikor azt mondják a mamák, hogy nem alszik a baba napközben, kiderül, hogy azért 10-20perceket alszik párszor egy nap. De mivel a mi kultúránkba beleégett hogy csak az az alvás és a normális ha hosszú órákat alszik egyben az ember, ezt nem számítják annak és azt hiszik valami baj van vagy valamit rosszul csinálnak. Pedig éppen ellenkezőleg, a babák így működnek, hogy nappal több részletben viszonylag keveset alszanak és ez telejsen normális.
Ha éjjel csak párszor ébred akkor nappal kell pótolnia a mellne levést, mert az éjszakai ritka szoptatás miatta esetleg nem jut elegendő táplálékhoz, megnyugtatáshoz.
Az valóban nagyon nehzé, hogy ilyen rövid blokkobabn alvó babával hogyan lehet pihenni. Lehet, hogy a hordozás itt is segíthet benneteket: ha apa hordozókendőben vagy más eszközben el tudja hosszabban altatni, akkor te is tudsz pihenni, aludni, töltődni 1-2órát. De a mosogatás, főzés, takarítás most nem a te feladatot kell hogy legyen, mert úgy nem lehet bírni, nem lehet kisbabát gondozni, hogy ez is ate válladat nyomja. Érdemes bevetni nagyszülőket, baároktat hogy néhány hétig hozzanak neked ennivalót, hogy ne kelljen főznöd, vagy ugorjanak fel 1 órára és vigyék el a babát hordozóeszközbe vagy babakocsiba aludni és akkor te tudsz pihenni.
A nyugtatócumit nem tudom jó szívvel ajánlani, mert számos csoptatási problémához vezet és sokszor a jól szopizó babák nem fogadják el, ahogy írod is, de nem is baj, mert nincs rá szükség.
A szoptatással nem tudom, hogy álltok most de ha gondok vannak akkor érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni, akár engem is megkeresni.
Üdvözlettel,
Szandi
Kedves Alexandra!
3,5 éves fiamnak nem az alvással van gondja(bár napközben nem mindig alszik el),hanem az ébredéssel,ugyanis ha napközben pl.autóban elalszik és nem piheni ki magát,akkor nagyon-nagyon nyűgös,sír,alig lehet megvigasztalni,csukja be a szemét,hogy folytatná az alvást,és hisztizik.Nem marad ilyenkor a nagyszülőknél sem,ha rosszul kel nagyon morcos.Azt hittem,ha nagyobb lesz kinövi,de már nem tudom hogy mit csináljak.
Egy kicsit vigasztalom,ébresztgetem,de amikor átmegy hisztibe,és már teljesen ébren van,akkor hagyom hadd sírjon,mert sokszor még engem sem akar ilyenkor.két éves korában éjjeli ébredéskor volt ilyen vigasztalhatatlan.Ő a középső gyerek,nincs elkényeztetve,nem kap meg mindent,foglalkozok is vele aktívan.Hogy változtathatnék ezen a magatartáson,vagy hová forduljak?Köszönöm a válaszát:Edina
Kedves Edina!
Azt gondolom, hogy teljesen normális, hogy ha nem tudja magát valamilyen külső körülmény miatt kialudni a kisfiad, akkor annak hangot is ad, hiszen ezzel az állapottal, kellemetlne érzéssel nem tud mit kezdeni, nem képes még egyedül kijönni belőle. A gyerekek, mint azt tapasztalod is, nagyon kölünbözőek, van akinek elaludni nehéz és van akinek ébredni.
Nem gondolom, hogy ez összefügg a kényeztetéssel és persze jó volna tisztázni, hogy mit értesz ez alatt.
Nem hiszem azt sem, hogy ez egy magatartási probléma lenne, amit neked kellene megoldani, kezelni.
Inkább az elfogadás, hogy ő ilyen és a jelenlét, együttlét az ami enyhülést hozhat. A szeretetedre és az elfogadásodra ilyenkor még inkább szüksége van, mert láthatóan nem bírkózik egyedül a nagy érzésekkel.
Nagyon kicsi is ahhoz még, hogy azt mondhatnánk, hogy már sosem fogja kinőni a dolgot. Ahogy érik, úgy fog ez is változni.
Az alvás érése egy hosszú többéves folyamat és a gyerekek alvása csak tínédzserkorra érik meg olyanná, mint a felnőttekké. Mindez nem azért, mert megtanítjuk nekik, vagy mert egy bizonyos elfogadható módn viselkedünk velük, hanem mert megérnek rá, mint ahogy arra is megértek, hogy megtegyék az első lépésüket vagy pelenka nélkül legyenek.
Minden jót!
Szandi
Elnézést, előző levelemhez elfelejtettem megírni, hogy egy fogunk sincs még, illetőleg „nyomát” sem látni, mivel a tüneteket sem produkálja (piros íny, hasmenés stb.). Válaszát előre is köszönöm!
Szia!
Végső elkeseredésemben fordulok Hozzád! Kisfiam 8,5 hónapos és hónapok óta tartó alvási problémákkal küzdünk. (3 hónapos koráig hasfájós volt, szerencsére kinőttük, mivel egyik szer sem használt). Nappal rendkívül kiegyensúlyozott és mosolygós baba, éjszaka viszont nagyon sokszor felsír, születése óta egyszer sem aludta át az éjszakát. 21 óra magasságában egyedül alszik el, illetőleg az éjszakai ébredéskor sem ringatjuk vissza, hetek óta nem vesszük ki a kiságyból. Otthonunkban saját szobája van, a Szüleimnél egy szobában vagyunk vele, tehát a kiságy elhelyezkedése, illetőleg a matrac keménysége sem lehet probléma (mivel különbözőek). Fürdetés után 200 ml tápszert fogyaszt el és utána még cicizik is egy kicsit. Többnyire mindig nyugodtan alszik el (vagy egy kicsit játszik még), melyből azt hinnénk, hogy mélyen alszik, de van, hogy 30-40 perc múlva ébred és sír. Találkoztál már esetleg ilyen helyzettel? Mit tehetnénk még???? Már jártunk a Madarászban is, ahol tápszert javasoltak, mondván éhes a gyerek. Hetek bizonyítják, hogy nem ez áll a háttérben. Nagyon várom válaszod, mert teljesen kikészít már ez a folyamatos éjszakázás. Köszönöm, Anita
Kedves Anita!
Megnyugtatlak, hogy nemhogy találkoztam már ilyen helyzettel, hanem CSAK ilyen helyzetekkel találkozom! 🙂 Életkori sajátosság, hogy a babák ebben a korban elalvás után hamarosan ébrednek, a 30-40perc amit írsz, az éppen egy alvásciklus a babáknál, aminek a végén felületesebb fázisba érnek és segítségre van szükségük, hogy újabb ciklust kezdjenek.
Tehát teljesen normális, hogy ébred és hogy segítséget kér. Ha szoptatsz, akkor az egy nagyon hatékony altató és ráadásul te is tudsz közben pihenni. Nincs ok rá, hogy megvonjátok a kisbabátoktól éjszaka a gondoskodást, mert alapvető szükséglete, hogy biztonságban érezze magát és ezt a biztonságot a te testközelséged adja.
Mivel egy éves korig fő táplálék az anyatej (WHO!) ez pedig éjszakai szoptatás nélkül ritkán teljesül, a babák elemi érdeke hogy ébredjenek és szopizhassanak. Az anyatej gyorsan emésztődik és a sok más fizikai, érzelmi fejlődés, ami ekkor éri, mind azt eredményezi, hogy ébred és gondoskodásra vágyik.
Éppen hasonló életkorhoz köthető kérdések voltak mostanában, érdemes visszaolvasni a hozzászólások között, hogy lásd más mamák hogyan boldogulnak.
Vagy gyere el a szoptatást támogató csoportjaimba:
http://www.hordozo.hu/programok/a-la-leche-liga-zugloi-baba-mama-csoportja
http://www.hordozo.hu/programok/szoptatast-tamogato-csoport-havi-rendszeresseggel
vagy a nem vagy nem kizárólag szoptató édesanyák támogató csoportjába: http://www.hordozo.hu/programok/nem-szoptato-anyak-tamogato-csoport
ott is keressük együtt a válaszokat!
Minden jót!
Szandi
🙂
Kedves Szandi!Nem tudom hogy korábban volt-e ilyen kérdés vagy hozzászólás, ha igen akkor elnézést az ismétlésért.
Kisfiam 8 hónapos, az első három hónapban 2szer kelt éjszakánként, de mindig szépen visszaaludt a szopi után, 4 hónaposan fél óránként kelt-szerintem a fogzás miatt, vettünk borostyánláncot-ami lehet hogy csak placebó- de bevált, legalábbis nem olyan sűrűn kelt, most általában 8 körül kerül ágyba, majd éjfélig óránként kel, de ahogy felveszem megnyugszik és visszaalszik. Majd jobb esetben csak 4 körül kel de akkor másfél-2 órán keresztül nem alszik vissza. Külön szobában alszunk már a kezdetektől, viszont karban alszik el, ilyenkor járkálatok vele, énekelek, ringatom.Próbáltam rászoktatni hogy magától aludjon el, hagytam sírni (55 percig bírtam-persze többször bementem hozzá megsimogattam, nyugtatgattam)de ez nem vált be, így úgy döntöttem hogy nem kísérletezek tovább hiszen amúgy ált. nagyon hamar elalszik.Próbáltam hogy magunk mellé veszem akkor meg nem hogy lenyugodna hanem felpörög elkezd nyűgösködni, cumizni nem tud mert ha berakom a szájába azonnal kiveszi elkezdi vizsgálgatni, forgatja a a kezében, rágcsálja össze vissza mindenhol-kivéve persze azt a részt amit tényleg kéne:)Plüssállattal nem alszik, inkább leköti mint megnyugtatja. Csak akkor szopizik ha szomjas is, csak úgy nyugtatásképpen nem kell neki a cici…szóval hogy mit is akarok kihozni a levelemből?Normális hogy ennyiszer felébred és hogy nem alszik vissza? Fontos hogy magától aludjon el vagy baj hogy még mindig én altatom? Hogy tudnám elérni hogy nyugodtabbak legyenek az éjszakáink mert lassan már kezdek teljesen kimerülni így 3-4 órás alvások mellett?Ill azt még elfelejtettem hogy nappal 2szer alszik, ébredés után 2 órára másfél órát alszik majd köv. ébredés után 2-3 órára egy órát, így ált. fél három után már nem alszik csak este 8-kor.Előre is köszönöm válaszod és segítséged!
Kedves Kinga!
A kisbabáknak segítségre van szükségük az elalváshoz, nagyon jól teszed, hogy ringatással, szoptatással segíted a kisfiad, hogy elaludjon és visszaaludjon.
Az éjszakai ébredés teljesen normális még éveken át, nem csak ebben a pici korban.
Azt írod, hogy nem nyugszik meg mellen és hogy nem tud elaludni, ha szoptatod – ezt érdemes lenne átbeszélni egy szoptatási tanácsadóval, mert lehet, hogy találtok megoldást!
Alapvetően a szoptatás az, amit a természet adott, hogy a babákat könnyen meg lehessen nyugtatni és gyorsan el lehessen altatni. Éjjel ez nagy segítség lenne neked is hiszen nagyon fárasztó ringatni és járkálni, amikor összebújva szoptathatnál is és alhatnál tovább. Ha egymás közelében aludnátok, akkor csak gyorsan mellre rakhatnád minden ébredésnél és már pihennétek tovább együtt.
A cumi és a plüss tárgy az mind az anyai testközelség helyett van és a legtöbb testközelben gondozott, szopizó babánál hiánycikk, hiszen nincs szüksége rá.
A hajnali ébredéseknek és annak, hogy nem alszik vissza lehet az az oka, hogy ilyenkor leesik a vércukorszint és ezt folyamatos mellen levéssel szokták a babák kiegyensúlyozni, de ha te nem rakod mellre, csak ringatni próbálod akkor az nem elég hatékony ilyenkor és nem tud visszaaludni.
Próbáld ki a különféle hordozóeszközöket is, mert karban ringatni az nem egészséges megterhelés. Vigyázz magadra!
A babáknak szükségük van a mozgatásra és a ringatózás az egy természetes altató, használd ki. De nappal! Éjjel bújjatok össze, szoptasd meg és pihenj te is amennyit csak tudsz!
Minden jót!
Szandi