Kalmár Alexandra alvás és altatás szakértő

1. Szia Szandi!

   A következő problémával fordulok hozzád: kislányom majdnem 9 hónapos. 4-szer szopizik még egy nap, egyszer kap valami mást. Szép lassan leszokott arról, hogy napközben belealudjon a cicizésbe, vagy babakocsiban alszik, vagy ringatással max. 15 perc alatt, ha jól eltalálom mikor álmos annyira. 3-szor alszik egy nap, 25-45 percet. Az esti rutinunk mindig állandó, születése óta 7-kor fürdés, KÖZVETLEN utána cici és elaludt rajta, átvittem az ágyába, és ritka kivételekkel, de végig szokta aludni az éjszakát. Amióta elkezdett előre mászni (4-5 hete) egyre jobban felélénkül a fürdés után, holott előtte már hulla fáradt. (tegnap Pesten voltunk és kimaradt egy alvása, már majd leesett a feje a vonaton hazafele, 7-re hazaértünk és háromnegyed 10 volt mire el tudtam altatni) Egyszerűen felpörög, cicizni esze ágában sincs, jön-megy a nagy ágyon, nézelődik. Már leszoktam arról, hogy az esti etetés közben TV-zzek, tudom, hogy nem helyes, de amúgy meg egész nap nem megy, szóval ő nem nézi, de mostanában azt is leste a császkálás közben, szóval már tejes nyugi lenne neki estére. De mégsem… Azt írtad valakinek, hogy ilyenkor már ne legyen hancúrozás, de pont ilyenkor annyira vevő rá. Nem tudom mit csináljak. Jobb, ha lefárasztom, és játszok vele, vagy hagyjam, hogy egyedül fárassza le magát? Néha odamászik hozzám, cicizik pár másodpercet, aztán rohan tovább. Ilyenkor már el szoktam rakni, hogy ne gondolja, hogy „játékszer”. És ha kellően fáradt, úgy mint napközben látszik rajta, akkor szintén ringatással elalszik. Tegnap pl. 3 perc alatt. Pont azért ragaszkodtam eddig az esti rutinunkhoz, hogy neki is meglegyen a megszokott rend, és nekem is nagyon jó volt az az 1-2 óra miután elaludt, hogy helyre tudtam rázni a lakást. De ilyenkor már 10 körül kedvem sincs neki állni. Ha az számít, foga még nincs. De éjszaka többnyire alszik mint a tej. Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett.

   Köszönöm előre is!

   Mindig olvaslak, és nagyon hasznosnak találom a tanácsaidat! Minden jót kívánok.

   Zsuzsi

   • Kedves Zsuzsi!

     Amit tapasztaltok az teljesen normális és nem te rontottál el valamit. Így működnek, fejlődnek a babák, hogy éppen amikor azt hisszük, hogy jól kifáradt és most már elég nagy baba, hogy gyorsan elaludjon és még rituálénk is van estére akkor nem hajlandó aludni. Hiába a szopi, a nyugodt környezet, a kifárasztás, nem és nem.

     Ez éppen azért van, mert írtó nehéz nekik kikapcsolni a napi nyüzsgésből. Ilynekor már nagyon sok ingert be tudnak fogadni és a mi kultúránkban éri is őket sokkal több minden, mint az feldolgozható lenne számukra és nem tudnak kikapocslni.

     Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy csak lazán! Ha éppen látszik, hogy felpörög akkor ne eröltessük az alvást, kevés fénynél próbáljunk valami nem túl prögős játékot adni neki vagy simogatni, énekelni neki, addig amíg megyint olyan állapotba nem kerül, hogy elfogadja a cicit és el tud rajta aludni. Ez nagyon gyakori 6hónapos és 1.5-2éves kor között, tehát nem érdemes semmilyen rutinhoz vagy időponthoz nagyon ragaszkondi, mert a rugalmasság és a kreativitás lesz a nyerő. Ha te is nyugodtabb vagy, nem gondolod hogy ez nagy probléma és próbálod kreatívan kezelni a helyzetet és minden estét külön külön akkor ő is jobban fog tudni ellazulni. A meleg fürdő, masszírozás, simogatás, éneklés és ringatás, szoptatás és ezek váltogatása egyszer csak meghozza a sikert. Mikor ez, mikor az működik jobban.
     A lakás meg várhat, ott lesz 1 év múlva is és akkor majd oda is fogsz tudni jutni előbb mint 10óra!
     Minden jót!
     üdvözlettel,
     Szandi

2. Kedves Alexandra !

   Köszönöm az eddigi megnyugtató szavakat, de most ismét egy új problémával küzdünk. Kisfiam 7 hónapos, 1 hónappal ezelőőtig 1 x kelt éjjel. Mostanában pedig nagyon változó, van, hogy 1,5 óránként kel. Nem sír, valamire felébred és nem tud visszaaludni, csak, ha megszoptatom. Éhesnek biztos, hogy nem éhes, mert 1,5 óránként még nappal sem eszik…Fogzás gondolom elindult nála, igaz, még nem látszik, de sokszor nyŰgös nappal, nyálzik, kipattogzott az álla, mindent ráág… A hozzátáplálást is elkezdtük, de csak nagyon lassan és fokozatosam, pár kanállal kap, mert a túl sok pépestől kakigondok vannak nála. Volt, hogy azt vettem észre, hogy addig addig forgolódik az ágyban, míg az ágya széléhez ér, és arra ébred fel, hogy nem tudja elfordítani a fejét… Ez lehet a magyarázat pár felébredésre, de ha nem emiatt, akkor meg másmiatt felébred. Mitől lehet ez ? Hogyan tudnék neki segíteni, hogy ne riadjon fel ilyen sŰrŰn, és igazából az lenne a legjobb, ha magától vissza tudna aludni. Nappal sem tud egyedül elaludni, vagy ringatni kell, vagy a cicin alszik el. Nappal kb 2 óránként alszil 45 percet. Ez még normális nála? Azt hallottam, ilyenkor már 2x kellene nappal aludni.. Mikorra várható javulás ezen a téren ?
   Köszönöm!

   • Kedves Szilvia!

     A babák nagyon kölünbözőek és nagyon sokféle alvásmintázatot mutatnak. Semmit nem csináltatok rosszul, nem feltétlenül azért ébred iylen sűrűn, mert éhes (bár az is előfordulhat, mert nem tudják a babák a vércukorszintjüket tartani és éjjel is nagy szükségük van az anyatejre még ebben a korban!). A babák ahogy érnek, egyre jobban ki tudják fejezni hogy mennyire szükségük van a testközelségre, biztonságra, éjjel-nappal. Ilyen melegben szomjasak is lehetnek. Fájhat az ínyük. És erre MIND a szoptatás nyújt nagyon hatékony és gyors segítséget. Erre van szükségük és érdemes olyan elrendezést választani éjszakára, hogy könnyen tudj a szopik között és alatt te is pihenni.

     Az alvás érése is nagyon különbözően alakul a babáknál, hogy ki melyik korban mennyit alszik azt nehéz így előre megjósolni. Vannak babák akik többször alszanak rövidebbeket és vagy egyszer nagyobbat és az is normális. Figyeld a babádat és ha álmos, biztosíts olyan körülménykete (szoptasd, ringasd) hogy el tudjon aludni, ha megébred megint legyél ott (szoptasd ringasd) a többit rábízhatod! Tudja mire és mennyire van szüksége!
     Minden jót!
     Szandi

3. Kedves Szandi!

   Kisfiam elmúlt 9 hónapos. Az éjszakai alvással egész pici kora óta minden rendben van, 2 hónapos korától alussza végig, eleinte 8 órát, mostanság 10 órát alszik egyhuzamban. szinte születésétől 3 hónapos koráig hasfájós volt. Nappal szinte semmit sem aludt, ha mégis, az ringatva-bugyolálva sikerült. Ezután, ha a kiságyába tettük nagyjából 15-20 perc múlva ébredt. Ahogy a hasfájás elmúlt, a nappali alvás is rendeződni látszott, rendszeres lett és gyakran békésen aludt el egyedül az ágyában. Aztán ahogy lábra állt, 6 és fél hónaposan, újra felborult a megszokott napirend, mert a kiságy is egy „játszótér” lett, ha lefektettem felállt és kérezkedett kifelé.. Ha ölbe vettem szinte néhány másodpercen belül elaludt. Ekkor nagyjából 2 óra ébrenlét után láttam a fáradtság jeleit, ringattam és a kiságyba téve aludt hosszabb-rövidebb időt.Naponta 3x aludt így, délelőtt, ebéd után és uzsonna után, ezután már csak fürdés és vacsora után, fél 10 körül aludt.Nagyjából 8 hónapos kor körül próbáltam nyújtani az ébren töltött időn, mert egyre nehezebben aludt el a szokásos időben, gondoltam már nincs szüksége szüksége ilyen gyakori alvásra. Teljesen felborult a napunk és ezután már sem ölben ringatva, sem babakocsiban nem tudott aludni. Hogy ez a nagy melegnek, a fogacskáknak vagy felborult napirendnek köszönhető, magam sem tudom. 2 ilyen, nappali alvás nélkül töltött hosszú nap után elolvastam A suttogó mindent megold című könyv alvással kapcsolatos részét és másnaptól ezzel a módszerrel próbáltam altatni a fiamat. Meglepően rövid idő elteltével nyugodtan aludt, ráadásul nemcsak fél-háromnegyed órát, hanem délelőtt 1-1 1/2 órát, délután pedig akár 2-3 órát is. Nagyon jó volt látni, hogy miután a kiságyba teszem rámmosolyog, oldalra fordul és békésen elalszik. Az éjszakai alvással ezután is minden rendben ment, a szokásos esti rituálé után szépen egyedül alszik reggelig. Ezután vidékre utaztunk a szüleinkhez , ott újra minden felborult, de gondoltam, nagy változás ez neki, új kiságy, új környezet, más hangok veszik körül, otthon majd minden megint visszatér a rendes kerékvágásba. De nem így történt. Már másfél hete újra küzdünk a nappali alvással, ráadásul soha ilyen nehezen nem ment még. Hiába próbálom, nagyon ritkán, szinte soha nem tud elaludni a Suttogó módszerével. Teljesen elbizonytalanodtam, hogy jót teszek-e a kisfiammal, hogy így próbálom altatni. Ráadásul a családomtól sem kapok pozitív visszajelzést egyik módszerrel kapcsolatban sem. Sosem hagyom egyedül a kisfiamat, amikor a kiságyban szívszaggatóan sír, persze könnyek nélkül, de nagyon-nagyon megerőltető ez nekem lelkileg. Próbálom könnyedebben felfogni a dolgot, de az tény, hogy szüksége van az alvásra, és hogy sokkal nyugodtabban és többet alszik, ha egyedül sikerül elaludni. Ringatás után maximum 20 percet alszik, ezután már sehogy sem sikerül visszaaltatnom. Próbálkozzam tovább a Suttogó módszerével, vagy hagyjak fel az efféle „elvárásokkal” és ringassam? Ha igen, akkor hogyan nyújtsam meg az alvás időt, mivel látom, hogy ez kevés?

   • Kedves Timi!

     Amit a csecsemők alvásáról tudni érdemes, az az, hogy segítségre van szükségük az elalváshoz (tehát nem elvárható, hogy egyedül, segítség nélkül aludjanak el). A normális segítség a szoptatás: a szoros testközelség, a szopó mozgás a folyó anyatejjel együtt nagyon hatékony altató. Ha ez már nem része az életeteknek akkor a cumisüvegből folyó tápszer, testközelben adva is lehet ilyen hatékony. A nyugtatócumi és szoros testkontaktus is működhet jól. A mozgás is remek altató, ezért sok baba babakocsiban, autóban, karban ringatva vagy egy hordozóeszközben szorosan a mamáján vagy apukáján könnyen elalszik. Akárhogyis, az nagyon fontos a babáknak, hogy biztonságban érezzék magukat és a legnagyobb biztonságot a te testközelséged jelent számára. Mi felnőttek is jobban alszunk, könnyebben elalszunk ha a párunkhoz bújunk, miért éppen a nagyon pici fejlődésben lévő babánktól tagadnánk meg ezt?

     Érdekes lehet még tudni, hogy miért gondoljuk mi itt a nyugati társadalomban hogy az az egészséges a babánknak ha „megtanítjuk” elaludni és egyedül alszik el. Nincs még egy kultúra ahol a gyerekeket külön altatják – még Japánban (ami azért elég hasonlóan fejlett) sem jut eszükbe a családoknak a babát külön altatni és nem testközelben. Az önállóság nagyon fontos számunkra és azt gondoljuk, hogy ehhez úgy vezet az út, ha minél előbb minél több, dolgot egyedül csinál már a gyerek. Hogy így lesz majd felnőttnek is önálló. Holott a tapasztalat éppen azt mutatja, hogy ha egy gyereknek ott vagyunk amikor még éretlen, amikor szüksége van segítségre akkor ha már érett lesz rá, sokkal önállóbb és magabiztosabb lesz, mert megkapta kiskorában azt az érzelmi és fizikai biztonságot és támogatást amire szüksége volt. Ennek a babát nekünk kell trenírozni, nevelni, rászoktatni szemléletnek amit a suttogó is képvisel éppen az az alapja, hogy nem bízunk a gyermekünkben, a biológiai működésben, azt gondoljuk, hogy rajtunk múlik hogy a gyerekünk képes lesz-e valamire később vagy sem. Ahogy próbáltátok is látszik, hogy van hogy a babák elfogadják, belenyugszanak egy olyan rendszerbe ami egyáltalán nincs összhangban az ő aktuális szükségletükkel, de történhet egy változás vagy éppen semmi különös és mégis elkezdenek „lázadozni” és felborul minden. Alapvetően arra van szükségük, hogy segítsük őket és támogassuk azon az úton melynek végén maguktól megérnek majd arra, hogy egyedül is, segítség nélkül is el tudjanak aludni.

     Az alvásszükséglete minden babának más és nagyon sokat változik, érik az is. Figyeld a babád, ahogy eddig is tetted és segíts neki elaludni vagy visszaaludni, de azt rá rábízhatod, hogy mennyit alszik, visszaalszik-e egy egy rövidebb alvás után.

     Ha van még kérdésed, írj bátran!
     Üdvözlettel,
     Szandi

4. Kedves Alexandra!
   Kislányom 7 hónapos lesz!Soha nem volt erőssége az alvás!Egy hónapja fél óránként felkel éjjel!A leghosszabb idő max 1.5 óra amit egybefüggően alszik.Nappal se alszik sokat.van,hogy összesen 2 órát vagy max 3-mat,de azt ritkán.Védőnő 3 hós kora óta mondja,hogy biztos a foga miatt,de azóta sincs jele még a fogaknak!
   vÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!
   Rita

   • Kedves Rita!

     Amit írsz, hogy nem erőssége az alvás, az valójában a normális, természetes babaműködés része. Vagyishgy a babák egyben nem hosszú órákat alszanak, hanem mivel rövid 40-50perces az alvásciklusuk, egyszerre csak maximum ennyit vagy ebből kettő (tehát kb. 1.5órát). Ez azért fontos számukra, mert így jutahatnak elegendő anyatejhez, így nem lehet hogy magukra maradjanak hosszabb időre és így fog a mellben is elég tej termelődni. Előfordul az is, hogy még ennél is kevesebbet 10-20-30perct alszanak egyszuszra babák, mert ebben az első 20perceben olyan felületes alvásfázisban vannak amiből könnyem megébrednek.

     Az alvás szempontjából a 6-18hónap közötti szakasz szokott legintenzívebb lenni, ezért érdemes olyan elrendezést találni, ami hosszútávon bírható a számodra és hatékonyan tudsz visszaaltatni és te is visszaaludni. A szoptatás és együttalvás szokott a legjobban működni, de nem írtad, hogy szopik-e még a babád.
     Ha bármi kérdésed van még, írj bátran.
     Üdv, Szandi

5. Kedves Alexandra!
   Nemrég válaszoltál nekem egy elég régi levélre – amikor ha jól emlékszem a kisfiam 3 hetes volt. Most 2 hónapos múlt, egy nap kb. 2x alszik nappal, egy nagyon rövidet (kb. 45 perc) és egy hosszabbat – 2-3 óra. Ez normális? Nem kéne többet aludnia? Az éjszakákat szépen átalussza, van, hogy 9 órát is egyben. Egy gondunk van – állandóan ölben kell sétálni vele, hogy megnyugodjon, elaludjon. Mástól meg halljuk, hogy az ő gyereke simán elalszik úgy, hogy beteszik az ágyba evés után és elalszik. Mit csinálunk rosszul? Nem szeretném még 10 kilósan is cipelni a gyereket – azt szeretném ha önállóan aludna el. Hogy lehetséges ez?
   Válaszodat köszönöm!
   Zsófi

   • Kedves Zsófi!

     A nappali alvás nagyon különbözően alakul a gyerekeknél, és a 45perc az egyáltalán nem rövid, éppen egy alvásciklusnyi. A legtöbb testközelben gondozott csecsemő egy nap többször alszik, 20perceket egyszerre vagy néha egy-egy hosszabbat, mert a szoptatásra ilyen gyakran szüksége van. Így az sem ideális, hogy éjjel 9 ótát alszik, nem tudom, hogy szoptatsz-e még, de a szoptatás és így a babák is úgy működik, hogy éjjel is többször szükség van rá, különben nem termelődik elegendő tej és a babák sem tudják egyenletesen tartani a vércukorszintjüket, valamint a hízásuk sem szokott jól alalkulni, ha éjjel nem szopizhatnak.
     Azért van szüksége a cipelésre, mert a csecsemők nem tudnak egyedül elaludni, segítségre van szükségük, ami elsődlegesen a szoptatás. Ha járkálsz vele az is segítség, de persze sokkal nehezebb, mint összebújni és megszoptatni.

     Azok a gyerekek, akiket pici korukban így magukra hagynak éjszaka ahogy írod, olyasmivel kell hogy egyedül boldoguljanak, amire amúgy még nem érettek. Lehet hogy nem nagyon zavarják a szüleiket éjjel, de nagy valósznínűség szerint nem is szopiznak és mivel magukra vannak hagyva sok órán keresztül, stresszhormonszintjük is magas lehet, ami a hosszú távú egészségükre is rossz hatással van. Az egéssésgügyi világszervezet azt javasolja, hogy legalább 6 hónapig egy szobában aludjunk a babával, mert így a babák jelzéseit tudja venni a mama. Én azt gondolom, hogy éjszaka mi felnőttek sem szeretünk egyedül lenni, nekünk is szükségünk van biztonságra, amit egy másik ember nyújt, és erre a babáknak és nagyobb gyerekeknek is nagy szüksége van.

     Sajnos azeket a babákat, akikről azt állítják, hogy csak lerakják őket és alszanak, legtöbbször hagyták néhány éjszaka sírni, és ők megtanulták, hogy nem érdemes jelezni, mert nincs aki válaszol. Tehát nem aludni tanultak meg, hanem a jelzésről szoktak le és kutatás bizonyítja, hogy attól hogy alszanak, ugyanolyan stresszt élnek át mint amikor sírnak. Az is lehet, hogy cumival alszanak, vagy az ujjukat szopják és az segít nekik, de a cumi használata szintén nehezíti a szoptatást.

     Infrakamerás felvételek bizonyítják, hogy ezek a babák is ébrednek éjjel, csak éppen nem sírnak, nem jeleznek, hanem macijukhoz bújnak, cumijukat szopizzák vagy az ujjukat és úgy alszanak tovább.

     A kérdés mindig az, hogy mit szeretnénk hosszú távon a gyermekünk tarsojában tudni? Azt hogy segítek, fordulhatsz hozzám, ismerem az igényeidet és itt vagyok, ha szükséged van rám. Vagy azt, hogy boldogulj egyedül, vannak tárgyak amikhez fordulhatsz és a biztonságot ezek adják, nem az emberek.
     Remélem, hogy sikerül felvértezned magad minél több információval és megtalálod a ti utatokat és úgy tudsz dönteni arról, hogyan gondoskodsz a kisbabádról, hogy az a legbelsőbb érzéseiddel is összhangban van.
     Az alvásról itt találsz még sok hasznos dolgot: http://www.egyuttalvas.blogspot.com
     Minden jót!
     Szandi

     • Kedves Alexandra!
       Köszönöm válaszát – akkor én már végképp tanácstalan vagyok. Mert az orvostudakozóban lévő doktornő, illetve a gyerekorvosunk is azt mondta, hogy egy 2 hónapos babának 8 órát éjjel tudnia kell aludni, az átalvás nem egyedülálló, sőt Gina Ford, a híres bestseller író, aki több száz babával foglalkozott is azt vallja, hogy 6 hetes korban már át lehet aludni az éjszakát az ő módszerével. Könyvének címe: Kiegyensúlyozott babák, nyugodt mamák. Valamint Dr. Eduard Estivil könyvében is az szerepel, hogy egy babának meg kell tanulnia egyedül elaludni. Nyilván én egyik könyvet se tartottam be, hanem inkább az arany középutat választottam. A baba amúgy anyatejes+tápszert is kap, de azt sose hagytam, hogy a cicin aludjon el – végül is annak mi értelme van? Mert akkor büfiztetni sem lehet. Márpedig anélkül felesleges lefektetni, ugyanis a bent maradt bubiktól úgyis fel fog ébredni. Attól meg végképp óva intettek minket, hogy egy ágyban aludjunk a babával – ezt pont a szomszédunk mondta, aki így járt, és a lánya 14 évig velük aludt egy ágyban, ami azért egy házasságnak se tesz jót – na ezt végképp nem akartam. Majdnem egy légtérben alszunk, pici a lakás, meghalljuk ha a baba jelez, de mindig az ágyában aludt már a kezdetektől.

       • Kedves Zsófi!

         Amint azt a bemutatkozásból is olvashatod, én éppen azon dolgozom gőzerővel, hogy ezek az orvosi köntösbe bújt évszázados tévhithegyek leomoljanak végre és a családok korrekt információt kapjanak arról, hogy mik a baba VALÓDI szükségletei és ezek alapján tudjanak döntést hozni arról, hogy hogyan gondoskodjanak a gyermekükről.

         Kb 40ezer évig, de még az elmúlt pár ezer évben sem merülhett fel olyan kérdés:” azt sosem hagytam, hogy a cicin aludjon el – végül is annak mi értelme van?” hiszen biológiailag erre van összerakva baba és mama. A baba éppen csak annyira éretten jön a világra, hogy a karunkba töltse a napját és minden nyikra, minden bajra, minden szükségletre, elalvásra is! mellre kerülhet. Nem volt ez a luxus, hogy van cumi, tápszer és kiságy, különszoba és forgó zenélő.
         Az elmúlt úgy 100 évben ezek hiába vannak, és hiába van viszonylagos biztonságban a csecsemő a szomszéd szobában, sejt szinten nem változott semmi, ugyanazzal az elvárással jönnek a babák a világra, mint 40ezer éve – ott lesz anya és mindent megold, sírni sem kell, folyik a tej, lehet szopizni.Fel sem teszi a kérdést, hogy én ettől nem leszek-e elkényeztetve vagy hogyan fogok felnőni, ha ő most megszoptat.

         Minden más, Gina Fordtól a doktornőig kultúrális elvárás, mítosz és generációs örökítés, aminek isszuk a levét minden nap. A civilizációs betegségek, az érintés hiánya a kultúránkban, a stressz, a pánik és még sorolhatnám, mind itt gyökeredzik a baba korban, amikor kialakul a stresszválasz rendszer és eldől, hogy hogyan tud majd felnőtt korban boldogulni a gyermek. És mi igen gyéren kaptunk az érintésből, ma is halljuk: „Elkényezteted!”” Fejedre nő!” és ” Had sírjon, erősödik a tüdeje!” és igen ebben a sorban van a „Meg kell tanulnia egyedül elaludni!” „Jó baba? Átalussza már az éjszakát?”.

         A szoptatásból ilyen körülmények között szintén nem sok jutott, hiszen a mell-tejtermelés nem így működik, nem lesz elégséges ha a baba átalussza az éjszakát és csak 4 óránként kerül mellre nappal is.

         A büfiztetés is ennek a rendszerakarásnak, időre etetésnek a folyománya, ugyanis egy testközelben gondozott babának (aki egy órában akár többször mellrekerül és nappali óráit gondozója testén tölti, éjszaka meg mellette alszik) nincs szüksége rá! Ez mind a sok óra szopizás nélkül, majd sírás, jól meg kell tömni a pocakot, sok levegőnyelés következménye.

         Én bíztatlak továbbra is, hogy informálódj és arra menj ahol oylan támogatást kapsz, ami összhangban van veled és azzal amit érzel amikor a babádra nézel. És ha a szíved azt súgja: szüksége van rám, segítséget kér – akkor nem is kell tovább menned, jó irányba visz. Szomszéd, védőnő, anyós mondhat akármit!
         Minden jót!
         Szandi

         • Kedves Alexandra!
           Eszem ágában sincs okoskodni, vitázni meg pláne, de azért azt mégsem gondolhatod komolyan, hogy egy 40 ezer évvel ezelőtti vagy akár 100 évvel ezelőtti világot összehasonlítasz a maival. Ostobaság lenne. Nem vonom kétségbe, hogy sejt szinten valóban ugyanazok a babák igényei, viszont a környezet már teljesen más – persze nem mondom, hogy ez a jó, de sajnos muszáj valahogy alkalmazkodni, van, hogy akár a túlélésért is. Sikerült egyetlen mondatrészletet kiragadnod úgy irományomból, hogy annak totál más az értelme, így, nem teljesen végigolvasva. Természetesen nem gondolom azt, hogy a szoptatás, rossz, vagy felesleges. De a nézeteim teljesen eltérőek. Tanácsot szerettem volna kérni, hogy szoktassam le a kisfiamat a cipelésről, nem arra kértelek, hogy írd le az első fejezetét a „Hogy rontsunk el egy gyereket 10 nap alatt” című könyvnek. Lásd pl. a legutóbbi hozzászólót – 18 hós babáját próbálja leszoktatni a cicin alvásról. Már előre fél a következményektől, a sírástól, stb. Pont erről beszéltem. Ebben a korban pláne nagyon nehéz szerintem. Mindig mindenki kitalál valami elméletet, mindenkinek vannak kutatásokból származó bizonyítékai, a lényeget mégse tudja senki. Annyit mondhatok, hogy a Te elméleted számomra nagyon Bálint Antóniás. Nem akarom, hogy majd a kínok kínját kiállva kelljen az 5-10 éves gyerekemet a cicimről levakarni. Pláne – mi van azzal, akinek egy csepp teje sincs? Mi van azzal, akinek idő előtt vissza kell mennie dolgozni, mert egyedül álló anya és kell a pénz? Akkor az rossz ember? Nem szeretem a végletes megoldásokat, az arany középút híve vagyok. Sose hagytam magára a babámat, nem is fogom, de nekem ez már túlzás. Nem vagyunk egyformák, de így szép az élet.

           Üdv. Zsófi

6. Kedves Szandi!

   Kisfiam tíz hónapos. A szopizás szerencsére kezdettől fogja jól alakult, a visszaaltatás is mindig szopizással történt (kezdettől fekve szoptatok, ez mindkettőnknek kényelmes, és én is tudok pihenni közben). Kezdetben éjszaka kb. háromóránként kelt, majd mellen gyorsan visszaaludt; 4-5 hónapos korban időnként 5-6 órát is aludt egyhuzamban, de kb. 6 hónapos kora óta megint 2-3 alkalommal kel éjszaka, és a szokásos módon, cicin altatom vissza. Féléves kora óta külön szobában alszik (előtte próbáltuk az egy ágyban alvást hárman, de a férjem nem tudott aludni a picúrtól, ő nem olyan jó alvó). Van a gyerekszobában egy heverő, és az első éjszakai ébredéskor, amikor átmegyek hozzá, általában „ottragadok”, és együtt alszunk reggelig. Én az első hónapokban rettentően kimerült voltam, de mióta így félig-meddig együtt alszunk, sokkal kipihentebb vagyok (és így együtt alszunk el este a férjemmel, amit szintén fontosnak tartok). A férjem és a környezetem azonban egy ideje már mondogatja, hogy mostmár meg kellene tanítani egyedül elaludni, mert ez fontos a későbbi jó alvása miatt; valamint a szoptatással altatásról is sokan negatívan vélekednek. Több ismerősöm is akkor szoktatta rá a cici nélküli elalvásra a babáját, amikor elérte az egy éves kort; ez így valóban helyes?
   A másik kérdésem az, hogy napközben és éjjel továbbra is szépen visszaalszik cicin a kisfiam, viszont este ez már kevés neki; szopizás után felpattan négykézlábra, vagy felhúzza magát a heverő végénél, szóval újra aktív lesz, ilyenkor sétálgatok vele és énekelek neki, de sokszor fél-háromnegyed óra alatt sem alszik el (vagy ha el is alszik, rögtön felébred, amint leteszem az ágyába). Szóval hetek óta az a menetrend, hogy szopizás után séta-altatódalok fél órán át, majd amikor már nem bírom, beküldöm az Apukáját, ő pedig pár perc alatt elaltatja. Tehát ha szopizással már nem megy az esti altatás, mit tudnál javasolni helyette?

   Válaszodat előre is nagyon köszönöm!

   Andi

7. Kedves Alexandra!
   22 hónapos fiam alvásproblémájával fordulnék hozzád.Egyéves kora óta vannak gondjaink a nappali alvással eleinte ölbe, aztán babakocsival, s most jelenleg kerékpárral tudunk csak elaludni délben-délután. Ezidáig az éjszakai rendben volt, este 9-kor fürdés, mese, 10 fele pediglen alvás (villany le, csend és kb 5 perc múlva elaludt magától velünk egyszobában) reggel 9-ig csak inni kelltünk fel 2-3 alkalommal. Egy hónapja azonban hirtelen minden felborult.Tudnod kell, hogy mi együtt élünk férjem szüleivel és a fiam nagyon nagyapás mivel ő nyugdíjas napközben sokat van vele is. Lett egy torokgyulladása és este kitalálta, hogy tatával alszik el miközben hintalovaznak.Mi engedtünk neki sajnos,merthát ki nem engedékeny a beteg gyerekével.Azóta azonban odáig jutottunk, hogy fürödni sem hajlandó, minden este csak hintalovazással alszik el tatával, ami 1-2 órát vesz igénybe a tévé előtt (ami napközben egyálltalán nem is érdekli) 11-12 fele, reggel 5-6 óra körül ébred,költi nagyapját tévé,hintaló s van, hogy visszaalszik van hogy nem. Napközben esik össze a fáradságtól, hisz a megszokott alvásokból lett 6-7 óra plusz még nappali 2-3 óra. Próbáltuk szépszóval, türelemmel, határozott fellépéssel amiből óráig tartó üvöltés és hiszti lett.Tanácstalanok vagyunk, hisz a viszony az egész családban kiegyensúlyozott nem értjük ezt a hirtelen tatához való esténkénti elfordulást.
   Előre is köszönöm válaszod!

   • Kedves Melinda!

     Amit írsz, hogy ölben, babakocsival, biciklivel tud elaludni délután a kisfiad 1 éves kora óta az egyáltalán nem probléma, nagyon is természetes és normális. Szüksége van segítségre a gyerekeknek az elalváshoz, egyedül, segítség nélkül nem tudnak. A mozgás azért is nagyon hatékony és jó segítség (pláne ha tesközelben van, mondjuk egy hordozóeszközben), mert az agy érése szempontjából nagyon fontos ez az inger.
     Ezért is működhet a hintaló is, mert az is mozgás. Az azonban nem szerencsés, hogy közben a TV is megy (TV hatásáról a gyermekek agyára itt olvashatsz bővebben: http://www.egyuttalvas.blogspot.hu/search/label/k%C3%A9perny%C5%91 ).
     A szopó mozgás is nagyon jó altató és nagy szükség lehet még rá ebben a korban. Nem tudom, hogy a fiadnak van-e cumija vagy szopja-e az ujját, mert ezek is segíthetnek kiváltani a mozgást.
     A testközelség is nagyon jól szokott működni már ebben a korban. Összebújni, mesélni és a mese alatt elaludni az nagyon jó élmény a kicsiknek! Próbáljátok meg!
     Az elalvás körülményeit ti alakítjátok, ha sírás van, az azért van általában, mert valamilyen kielégítetlen szükségletét fejezi ki így a fiatok. Például, hogy szüksége van testközelségre, biztonságra elalváskor és napközben is többet. Érdemes ezt a dolgot körüljárni és megnézni, hogy mi az amiben hiányt szenvedhet.
     Minden jót!
     Szandi

8. Kedves Barbi!

   Amit rossz alvásnak hívsz, az nagyon is normális és természetes, hogy segítséggel (szoptatással) aludt el eddig is a kislányod és most is szüksége van rá. Ami nem normális az éppen az az elvárás, hogy egyedül aludjon el. EZért van a: még pisilni kell, még inni kell és nem akar elengedni. Nyugodta altasd el a melleden és ha elaludt ki tudsz jönni mellőle, vagy olvass neki mesét amíg el nem alszik és csak akkor gyere ki ha már álomba merült.
   Ha nagyon sokáig nem tud alomba merülni annak ellenére hogy mellette vagy akkor lehet, hogy még valóban nem álmos, és most nyáron sokáig világos van, ezért az esti lefekvés általában kitolódik.
   Igen a bölcsi valóban ilyen hatással szokott lenni a gyerekekre, hiszen sok órát külön töltenek nappal a gyerekek a szüleiktől és nagyon fontos lesz számukra, hogy leaglább éjszaka a mamájukhoz, papájukhoz bújjanak!
   Ebben a korban az észérvek nem sokat érnek, a gyerekek egy nagy érzelemzsák, a ráció nagyon távol áll tőlük. SÉ számunkra is az jelenti a biztonségot éjjel ha a párunk velünk van, akkor alszunk jól. A gyerekeknek meg pláne fontos ez a biztonság. Az esti elalvást azzal teheted számára kellemesebbé, hogy vele vagy amíg el nem alszik és utána kezded az esti saját idődet. És ha megszoptatod lehet hogy valóban 9re aludni is fog, mert a szopizásnál hatékonyabb altató nincs! És gondolom már nem ébred óránként utána, tehát ha elaludt akkor nyugodtan magad lehetsz.
   Minden jót!
   Szandi

9. Kedves Szandi!
   13 hónapos kisfiam napközben alig tud elaludni mostanában.Eddig volt,hogy elaludt magától a babakocsiban,de mostanában minden érdekli és a nagyok(3 és 5 év) miatt nem tud aludni,így a kertben tologatom.de mostanában az sem jó,ma is 1 óra hosszat toltam de csak pihent,nem aludt.
   Tudom,hogy az ágyában kellene,de vagy a tv megy a nagyoknak,vagy játszanak és arra figyel.este a tápszerrel a karomban alszik el.Milyen módszert ajánlasz altatáshoz?Hogy semmi ne legyen egyszerű,a férjem 3 műszakozik és nincs kialakult napirendünk.mikor ő délutános,akkor van,hogy délelőtt beautózunk a városba,és a kocsiban alszik el.Ha délelőttös,akkor délután ringatja el az autó.fürdés,vacsi kb egy időben van,de az alvás 8 vagy 9 kor,attól függ,mikor aludt napközben.
   Előre is köszönöm a segítséget.

   • Kedves Edina!

     A gyerekeknek szüksége van segítségre ahhoz, hogy el tudjanak aludni, és a mozgás (babakocsi, autó stb) éppen ez a segítség. Csakhogy vannak időszakok amikor ennél több kell és ha nem szopizik már akkor a szoros testkontaktus, a cumi ÉS mozgás jól szokott működni. Arra gondolok, hogy hordozóeszközben (www.hordozo.hu-n találsz sokféle lehetőséget, hogy segíthessünk neked a megfelelő megtalálásában!) séta közben mondjuk a játszótérre a nagyokkal vagy boltba menet jól jöhet ez a megoldás.

     Az, hogy a családotokban így telnek a hétköznapok egyáltalán nem gond, 3 gyerekkel már amúgyis túl sok faktor kiszámíthatatlanná teszi a napot és egy merev rendszer, órához igazodás lehetetlenül nehezíti az életet.
     Szóval csak lazán! Nem attól lesz egy gyerek egészséges, hogy minden nap 8kor fürdik, ez nonszensz! A szerető család, az hogy számíthat a körülötte élő emberekre sokkal meghatározóbb, mint bármi más. A biztonségot ugyanis éppen az jelenti, hogy ott vagy vele és segítesz neki pl ha álmos.
     Minden jót és sok könnyedséget, lazaságot az élethez! 🙂
     üdvözlettel,
     Szandi

10. Kedves Szandi! 2 hónap múlva 3 éves kislányom esti elalvási problémája miatt fordulok hozzád, ami az elmúlt napokban kezdődött. „Előéletünkről” tudni kell, hogy világ életében rossz alvó volt, 2 éves koráig csak cicin aludt el. 2 éves kora után is maradt az esti cicizés, de utána már be lehetett ébren rakni a kiságyba, és magától aludt el. Így volt ez az elmúlt napokig. Valamiért mostanában nem akar kiengedni a szobából, nyafog, hogy maradjak még, énekeljek még, hozzak vizet, takarjam be, stb.stb. Ha mindezeket megtéve, mégis kimegyek, akkor torka szakadtából sír, szólongat, a szívem szakad meg. 1 hónapja bölcsis, egy másik fórumon azt írták, valószínű ez a baj, ezért ragaszkodik most ennyire hozzám, de akkor sem értem, hogy ez miért lehet, hisz délután együtt vagyunk, mindent együtt csinálunk, nem értem ezt az esti hisztit. Sosem hagytam sírni, de megmondom őszintén, 2 napja már megkeményítettem magam, és nem megyek vissza, bármennyire sír… Ahogy írtam, kb. 1 éve van ez az esti pár óra, ami az ő elalvása, és az én lefekvésem között van, amit csak magamra fordíthatok, és ebből nem szívesen engednék, főleg, hogy 2 éves koráig még ennyim sem volt. Nem akarok önzőnek tűnni, de nem akarok megint órákig az ágya mellett ülni/simogatni stb., de azt sem akarom, hogy „mumus” legyen az esti lefekvés, pedig nagyon efelé haladunk. Nem tudom, mit tehetnék, a tanácsodat ebben kérem. Próbálom neki észérvekkel elmondani, hogy itt vagyok kinn a másik szobában, nem megyek sehová, de most már aludjon. Tudnod kell, hogy hajnalonta, amikor felébred, mindig átjön hozzánk, tehát ebben sincs korlátozva, én tényleg csak ennyit szeretnék, hogy este 9-től éjfélig, míg le nem fekszem, legyen egy kis nyugodalmam. 🙁 Elnézést, ha hosszúra nyúltam.

Comments are closed.