Több kérdés kavarog a szülőkben a védőoltásokról. Nem értik a kötelező miért kötelező, az ajánlottat miért ajánlják egyesek, mások miért nem. Tanácstalanok, hogy mikor tesznek jót, vagy mikor rosszat gyermekükkel. Az eligazodásban próbál segíteni Szabó Béláné Rita kecskeméti védőnő.
Az oltásokkal kapcsolatosan sokakban felmerül, hogy miként demokratikus egy döntés úgy, hogy valami kötelező és nem döntheti el a szülő, akarja-e, igényli-e a szolgáltatást, a védelmet. Jó hír, hogy amelyik országban nem kötelező, ott is valamilyen formában mégiscsak szükséges, mert más előírások szabályozzák, de pénzbe kerül, mert nem kötelező.
A többéves védőnői munkám során nem találkoztam oltási szövődménnyel, gondolom ebben az is közrejátszott, hogy csak egészséges gyermekek kaptak oltást és a szülő fel volt készülve rá lelkileg is.
Fontosnak tartom a szülők korrekt felvilágosítását, megnyugtatását mind a kötelező, mind az ajánlott oltásokkal kapcsolatban. A szülőpár egymás között is értsen egyet, a gyermekeik véletlenül se érezzék a szülők bizonytalanságát, mert akkor olyan tüneteket tudnak produkálni, ami nem éppen megnyugtató.
Amelyik szülő nem tud dönteni az ajánlott oltásokkal kapcsolatban, az üljön le és két kérdést mindenképpen tisztázzon magában az oltásokkal kapcsolatos tájékoztatás után.
- Attól fél-e inkább, hogy gyermeke megbetegedik az adott betegségben és akkor nem tudja mit kezd majd a betegséggel, vagy úgy érzi, hogy akkor nem tud majd megfelelően reagálni a betegségre.
- Attól fél-e inkább, hogy az oltásnak szövődménye lesz és akkor hogyan tud reagálni arra a problémára.
Első esetben oltassa be gyermekét, a második esetben talán ne. Murphy törvénye, hogy az következik be, amitől rettegünk. Minden szülőnek a saját döntése kell legyen, hogy a gyermekét milyen módon védi meg a betegségektől, mert akkor tud helyt állni a probléma felmerülésekor is. A mások véleménye által hozott döntésnél általában bűnbakot keresünk, másokat is hibáztatunk, ha nem jó döntés született.
Az immunizációról röviden
A védőoltások két fő csoportját különböztetjük meg: aktív oltás és passzív immunizálás.
- Aktív oltásról akkor beszélünk, ha a betegség kórokozóját visszük be egészben vagy részben, legyengített vagy elölt formában. Ez kiváltja az immunválaszt és ez által kielégítő védelmet ad. Hogy hatásuk meddig tart, az oltásonként változó, általában néhány hónaptól több évig terjedő időszakkal számolhatunk. Az újraoltások megnövelik a védettség hatékonyságát és időtartamát.
- Passzív immunizálás a védőoltás olyan formája, amikor a már megbetegedett vagy közvetlenül veszélyeztetett ember kap más emberek vagy állatok által termelt ellenanyagokat. Az oltás ilyen formában csak hetekre, de legfeljebb két hónapra nyújt védettséget, mivel az idegen ellenanyagot a szervezet lebontja.
Mivel az oltások nem akarják, és nem is tudják az ember egészségét erősíteni úgy, mint a tengerparti vagy magaslati kúrák, illetve az egészséges táplálkozás, ezért az oltások értékét az alábbi szempontok alapján célszerű megvizsgálni.
- Figyelembe kell venni a betegség veszélyességét, a betegség súlyos lefolyású-e vagy szövődmények kialakulása várható-e, illetve a súlyos szövődmények előfordulási gyakorisága magas-e.
- Fontos a járványszerű fellépés lehetősége, valamint a megbetegedettek halálozási aránya is.
- Az előbbieket össze kell vetni az oltás előnyeivel, a védettség időtartamával és hatékonyságával.
- Figyelembe kell még vennünk az oltás okozta rövid és hosszú távú mellékhatásokat és egyéb nem kívánatos jelenségek összességét is, legalábbis azokat, amelyeket ez idáig már megismert az orvostudomány.
Az oltás tehát értékesnek számít, ha a betegség gyakran súlyos lefolyású és gyakran maradandó károsodásokat okozhat, az oltás nyújtotta védettség pedig jó hatékonyságú és hosszú időre szóló. Ebben az esetben, az oltási szövődmények és egyéb immunrendszeri áthangolódások veszélye is könnyebben vállalható.
A kötelező védőoltásokról
1. Tuberkulózis (BCG)
A megbetegedést a Mycobaktérium tuberculosis vagy ritkábban a Mycobaktérium bovis okozza. A kórokozó behatolásakor a szövetekben nem specifikus gümőkóros gyulladás indul meg, az immunrendszer állapotától függően a betegség lokális marad, vagy több szervet is megtámad. A tbc terjedhet köpettel, vizelettel vagy egyéb váladék útján, függően a betegség lokalizációjától. A BCG oltás élő, legyengített kórokozót tartalmaz, az élet első heteiben (0-6 hét) adják.
2. B-típusú haemophilus influenzae (Hib) elleni védőoltás
A haemophilus influenzae B egy baktériumfajta neve, az igen veszélyes gennyes agyhártyagyulladást előidéző egyik kórokozó. Mivel bakteriális fertőzésről van szó, hatékony antibiotikumos terápiája van. Viszonylag kicsi az esélye annak, hogy a gyermek megkapja ezt a betegséget, viszont a betegség lefolyása súlyos lehet, és előfordulnak maradandó szövődmények is.
Az agyhártyagyulladást okozó számtalan baktériumfajta – többek között a haemophilus a, c, d, e, f, valamint a Magyarországon sokkal gyakoribb pneumococcus, illetve a meningococcus a, b, c törzsek és egyéb vírusos agyhártyagyulladások – ellen viszont nem véd. Az oltás bevezetése óta csökkent a Hib előfordulása. 1999 februárja óta kötelező az oltás, két hónapos korban kapják a gyermekek az első oltást, majd másfél éves korukig még háromszor. Mellékhatásként ritkán hőemelkedés, helyi bőrpír lehet.
3. Diftéria (torokgyík)
A betegség kórokozója a Corynebaktérium diphtheriae baktérium, mely az általa termelt exotoxinnal (a baktérium által termelt erős méreg) okoz fibrines gyulladást elsősorban a légutak nyálkahártyáin. Ez a méreg megtámadhatja a gégét, mely fulladásos halálhoz vezethet, szívérintettség esetén keringési elégtelenséget okozhat. Az oltóanyag a baktérium méreganyagát tartalmazza hatástalanított formában, toxoidként. A toxoid a szervezetben aktív immunitást hoz létre, mely a fertőzés helyén lévő méreganyagot közömbösíti, és ezáltal védi a szervezet többi sejtjét, szerveit.
Magyarországon a gyermekeket 11 éves korukig 5 alkalommal oltják be. Az oltást a tetanusz és a szamárköhögés elleni oltóanyaggal együtt (DPT) adják. Az oltás körülbelül öt évig ad védettséget, ezért fel szokták frissíteni.
Az oltást követően a gyermek belázasodhat, helyi reakcióként az oltás helye kissé bedagadhat, szövődményes esetben tályog keletkezhet. Az allergiás reakció kiváltásában az oltás mindhárom komponense szerepet játszhat, azonban feltehetőleg a legtöbb problémát a szamárköhögés-komponens okozza. Az allergiás szövődmények lehetnek helyi pír, lázas reakció, kiütés vagy izületi duzzanat.
Szabó Béláné Rita védőnő
Forrás: www.szuleteshete.hu * Rövidített, szerkesztett változat
