A választott orvoson, szülésznő mellett van még egy segítő foglalkozású ember, akire a szülésnél számíthat a család: ő a dúla. Kereshetjük már a fogantatástól, és bízhatunk benne, hogy a kisbaba világrajöveteléig biztosan velünk lesz. Mit tud ő, miben segíthet? Erről kérdeztem Miskolcziné T. Ildikó dúlát.
– Szó szerint segítő vagy, azaz dúla, aki a szüléseknél segít. Mit is jelent ez a foglalkozás, miben különbözik a szülésznőtől, mikor tud segíteni a dúla?
A szülésznő elsősorban klinikai feladatokat végez, testi folyamatokra koncentrál. De a szülés legalább annyira érzelmi, mint fizikai történés, ezért a dúla feladata, hogy az érzelmi változásokat figyelemmel kísérje, ezáltal a kórházi gondozást kiegészítse. Személyre szabott, megszakítás nélküli, állandó jelenlétet, gondoskodást biztosít a vajúdónak és párjának, amikortól a pár azt igényli, egészen az első sikeres szoptatásig. Odaadó figyelemmel kíséri az anyát, érzékelve és követve minden olyan pillanatot, amikor támogatásra, bátorításra, bíztatásra van szüksége.
Vajúdás alatt igen jelentős érzelmi változások is zajlanak. Ha ezek a változások nem kapnak kellő figyelmet, érzelmi blokkok alakulhatnak ki, melyek magát a szülés folyamatát is blokkolhatják. Néha pusztán az, hogy az ilyen érzelmi blokkokat feloldjuk, elegendőek ahhoz, hogy a szülés tovább haladjon a maga természetes útján. A dúla jelenléte minden esetben jótékony hatással van a szülésre, segítséget nyújt ahhoz, hogy kevesebb beavatkozásra legyen szükség – ezt kutatások is bizonyítják.
Dúla által kísért szüléseknél az apák is érzelmileg sokkal oldottabbak, aktívabban tudnak részt venni az eseményekben. Mindemellett a dúla tudja, hogy a párnak intimitásra is szüksége van, érzékenyen figyeli, hogy mikor, és a megfelelő időben, biztosítja azt.
– Az orvosoknak fekete bőrtáskájuk van, tele műszerekkel, vajon mi van a dúlák „tarisznyájában”?
Elsősorban azok az ismeretek, melyek segítenek megérteni a szülés természetét, annak az erőnek a működését, melyek előre viszik a szülést, és lehetővé teszik, hogy kiküszöböljem a szülést gátló tényezőket. Dúlaként segítséget tudok nyújtani, hogy a várandós megszabaduljon mindazoktól a félelmektől, melyek a szüléssel vagy a gyermek fogadásával kapcsolatosak. Segítek, hogy biztonságban érezze magát, érzelmileg feloldódjon, hiszen ahol biztonságban érzi magát, ott fog biztonságban szülni is.
Mit tudok még?
Segítek, hogy a lehető legkényelmesebb, a baba haladását könnyítő testhelyzetet tudjon felvenni a vajúdó.
Masszírozok, borogatást és homeopátiát alkalmazok, hogy gyógyszermentesen csökkentsem a fájdalmat.
Segítek relaxálni, ellazulni az összehúzódások között.
Segítséget nyújtok a vajúdó, a partnere és kórházi segítők közötti kommunikációban, hogy minden esetben egyéni mérlegelés, ne pedig a rutin döntsön a beavatkozások mellett vagy ellen. Fontos, hogy minden várandós pár alapos és megnyugtató választ kapjon a kérdéseire.
Vigyázok, hogy tiszteletben tartsák a vajúdó magánszféráját, intimitásra való igényét.
Segítek a szülésterv elkészítésében.
Biztosítom, hogy elegendő folyadékot és táplálékot tudjon magához venni a szülő nő, ezáltal is elősegítve a „szülőhormonok” szabad áramlását a szervezetben.
Segítek, hogy minél hamarabb közvetlen szem és bőrkontaktus jöhessen létre anya és gyermeke között, és hogy meg tudja szoptatni babáját.
– Miben tudod az édesapákat támogatni a szülés alatt?
Mindig tájékoztatom a folyamatokról, hogy éppen hol tartunk. Segítek neki meglátni, hogy mit tud tenni a vajúdás előrehaladása érdekében, és hogy hogyan tud segíteni a szülés közben. Azáltal, hogy folyamatosan együtt vagyok a vajúdóval, lehetőséget adok neki, hogy legyen ideje evésre, ivásra, hogy pihenjen, ha szüksége van rá. Igyekszem őt megnyugtatni, bátorítani, az esetleges félelmeit, gátlásait oldani. Figyelek arra is, hogy milyen hatással vannak rá a történtek, hogy megkíméljem az olyan jellegű beavatkozások látványától, ami esetleg megrázó lenne számára. Igyekszem gondoskodni róla, hogy az apa is zavartalanul átélhesse a csodálatosan szép élményt, hogy kisbabájuk született és hogy ők ezzel, egyben családdá is váltak.
– Mikortól javaslod a kismamáknak, hogy felvegyék Veled, illetve egy dúlával a kapcsolatot? Hányszor szoktak találkozni az anyukák ill. a párok a dúlákkal?
Az első találkozót akkor javaslom, amikor először kérdései merülnek fel a párnak a szüléssel vagy a dúlasággal kapcsolatban, vagy amikor megfogalmazódott az igény, hogy dúlát szeretnének a szülésüknél. Ez lehet akár a fogantatás előtti időpont is, néhány esetben ilyen korai időpontban is megkerestek.
Annyiszor találkozunk, ahányszor csak igényük van erre. Hogy mindent alaposan meg tudjunk beszélni, egy-egy találkozó akár két-három órás is lehet. Legjobb, ha az apa is jelen tud lenni ezeken az alkalmakon.
– Az általad kísért szülések kórházban zajlottak. Hogyan érzed a mai kórházi szokásokat, hogyan ítélik meg a kórházakban dolgozók (szülésznők, nőgyógyászok) a dúlákat?
Én általában kedvező reakciókkal találkoztam a kórházban, bár tény, hogy akad olyan kórház, ahol még idegenkednek a dúláktól. Azok a kórházak, ahol jól ismerik a dúlák tevékenységét és célját, örömmel fogadják őket, mert tudják, hogy a szülésznőknek és az orvosoknak nem áll módjukban folyamatosan, végig a vajúdó nő mellett lenni, és tapasztalják, hogy a dúla megszakítás nélküli támogatása milyen nagy segítséget jelent. Egyébként a dúlák nem függnek a kórházi hierarchiától, tehát a fogadtatás milyenségétől függetlenül mindenhol ugyanúgy végzik a munkájukat, a szülőnő érdekét tartva szem előtt, és őrá fordítva teljes figyelmet.
– Ezek szerint Te ismersz minden eszközt és technikát, amivel beavatkozni szoktak a kórházban, nem mindig indokoltan. Hogyan oldod fel a konfliktust, ha általad nem szükséges eszközt használnak, vagy technikát, pl. gátmetszést alkalmaznak?
Ha én úgy gondolom, hogy valamilyen technika vagy eszköz használata nem kellően indokolt, akkor megkérdezem a szülőpárt, hogy szeretnének-e több információt a tervezett beavatkozásról. Ha még mindig nem találom elégnek a tájékoztatást, megkérdezem a szülőket, hogy van-e még kérdésük. Ha nincs, akkor én teszek fel további kérdéseket az orvosnak vagy a szülésznőnek, úgy hogy a válaszokat a szülő pár is hallhassa. Megkérdezem, hogy a pár kaphat-e még időt, hogy átgondolhassa, mit is szeretnének, hogy a nekik legmegfelelőbb döntést hozhassák, mert a szülő nő beleegyezése nélkül semmilyen beavatkozást sem végezhetnek el rajta.
Az így meghozott, tájékoztatáson alapuló döntésüket maximálisan tiszteletben tartom és támogatom, akkor is, ha nem értek egyet vele, mert nem engedhetem meg magamnak, hogy emiatt konfliktusba keveredjek a kórház személyzetével és főleg nem a szülőkkel, mert a szülőszoba légkörét meg kell őrizni nyugodtnak és békésnek a szülés előrehaladása érdekében.
– Hol képzik a dúlákat? Lehet-e valaki dúla, akinek nincs egészségügyi, pl. szülésznői végzettsége?
A MODULE, Magyarországi Dúlák Egyesülete képzi a dúlákat és az is lehet dúla, aki nem egészségügyi végzettségű. A háborítatlan szülés iránti elkötelezettség és az empátia, ami a leginkább számít. Az ő honlapjukon – www.module.hu – lehet tájékozódni is a közelben lévő dúlákról, ha valaki szeretne dúlát választani.
– Fontosnak tartod, hogy legyen a dúlának saját szülésélménye?
A dúláknál alapvető követelmény, hogy legyen saját tapasztalata a szülésről, bár el kell ismerni, hogy néhány kivételes esetben eltekintettek ettől a követelménytől a képzés során. Azért, hogy dúla lettem sokat köszönhetek a saját gyerekeimnek, a szülésélményeimnek. Sokat tanultam a három szülésből, sok mindenben látom, hogy mit kellett volna nekem vagy a kórházi segítőknek másképp tenni. Nem mondhatnám, hogy ezek miatt az élmények miatt lettem dúla, inkább az élet iránti elkötelezettségről, és arról van szó, hogy szeretek másoknak segíteni, mert mindig is kiemelkedő eseménynek tartottam egy nő életében a gyerekszülést. Viszont a három szülés tapasztalata nélkül biztos vagyok benne, hogy nem lehetnék dúla.
Fülöp Hajnalka
