Az alapvető jogok biztosa szerint a kórházban ápolt gyermek után is járnia kellene a gyermekápolási táppénznek, illetve amennyiben szükséges és társadalmi igény van rá, indokolt lehet az ezzel kapcsolatos egészségbiztosítási jogszabályok módosítása is.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a gyermek kórházi ápolásának idejére a szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre.
Azok a szülők, akik a gyermekük mellett maradnak a kórházban, jogellenes megoldást találtak: a háziorvosuk saját betegségükre hivatkozva, vagy másik gyermekük jogán írja ki őket táppénzre annak érdekében, hogy ez az időszak a lehető legkevesebb jövedelem-kieséssel járjon, és ne kockáztassák munkahelyüket.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet igazgatója hívta fel erre a helyzetre Szabó Máté ombudsman figyelmét. Az alapvető jogok biztosa pedig megállapította, hogy mindez ellentétben áll a jogbiztonság követelményével – olvasható a közleményben.
Szabó Máté rámutatott: a tartósan beteg, és tartósan, vagy időszakosan visszatérően kórházi ellátásra szoruló gyermekek szüleinek korlátozottak, illetve végesek a lehetőségei, hiszen ők hosszabb időre csak a munkahelyük és a család anyagi biztonságának kockáztatásával, vagy táppénzcsalással tudnak a gyermek mellett maradni.
Mint írták: az ombudsman a táppénz bevezetésével kapcsolatban szakmai szervezetek és a szakminisztérium véleményét kérte. Szabó Máté egyetértett a minisztériumnak azzal az érvelésével, amely szerint a folyamatos szülői kapcsolattartásból nem következik olyan állami kötelezettség, amely a szülő számára a gyermek kórházi ellátásának idejére is – benntartózkodása esetén – lehetőséget teremtene táppénz igénylésére.
A biztos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben erre társadalmi igény van, és rendelkezésére áll a szükséges forrás, indokolt lehet az egészségbiztosítási jogszabályok módosítása és a szülők számára kedvezőbb szabályozás is.
MTI
