Amikor a gyerek nem beszél – a szelektív mutizmus

szőke hajú kislány egy őszi faleveket tart a szája elé
hirdetésLevilla Pöttöm Tanoda

A szelektív mutizmus egy ritka, ám a tapasztalatok szerint egyre gyakrabban előforduló, kommunikációs helyzetekben jelentkező alkalmazkodási zavar. Szaknyelven helyzethez kötött hallónémaságnak, vagy választott némaságnak nevezik.

Utóbbi azt sugallja, hogy ezek a gyerekek szándékosan nem beszélnek, és gyakran a szülők is ezt gondolják, hiszen bár tudják, hogy idegen helyen mindig is félénk volt gyermekük, otthon bátran és sokat beszél. A mutizmus lényege pont ez. Otthon, ismerős körben, ismerős személyekkel a gyerek életkorának megfelelő színvonalon beszél. Idegen helyzetben, főként felnőttekkel (súlyosabb esetben kortársakkal) azonban nem. A noszogatás, erőltetés, büntetés nem segít, sőt, csak növeli a gyerek szorongásait.

A mutizmus hátterében egyrészt hajlam, másrészt általában erős szorongások állnak. Közösségbe kerülés előtt csak annyit lát a szülő, hogy gyermeke az átlagosnál kissé félénkebb idegen helyzetekben. Amikor óvodába (ritkábban iskolába) kerül, akkor válik egyértelművé a probléma. Enyhébb esetekben csak a felnőttekkel nem beszél a gyerek (kérdésre sem válaszol), esetleg a szülő jelenlétében súgva kommunikál. Súlyosabb formában a kortársakkal sem beszél, sőt egyes családtagokkal sem. A szülők gyakran értetlenül állnak az események előtt, mert otthon a gyerek nem csak hogy beszél, de sokat beszél, sokszor nagyon dacos is, indulatkitörései lehetnek. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy ezt nem direkt csinálja a gyerek, szenved tőle!  Szeretne megszólalni, de szorongásai szűrőjén át félelmetes számára az adott helyzet, és szorongása, félelme megbénítja.

A mutizmus enyhébb formái, melyek a beszoktatásra adott enyhe reakciók, spontán elmúlhatnak. Azonban ha 1-2 hónap alatt nem kezd el beszélni, illetve ha kortársakkal sem beszél, érdemes pszichológushoz fordulni, hiszen akkor a beszoktatásra adott szorongásos reakciónál komolyabb problémával állunk szemben.

Infinety hirdetés

Nem érdemes megvárni a terápiával az iskolakezdést, mert addigra általában egyéb problémák is társulnak már hozzá, mint pl. depresszió, viselkedészavar, evészavar, alvászavar vagy a szobatisztaság zavarai. Ráadásul a nehezített beilleszkedés miatt izolálódhat, nem lesznek barátai, sok negatív visszajelzést kap, ami az évek során negatív énképhez vezethet. Szociális készségeiben egyre inkább elmaradhat kortársaitól. Mindezek következtében személyiségfejlődése is hátrányt szenvedhet.

A szelektív mutizmus kezelése, terápiája általában hosszú időt vesz igénybe, és a szülők, óvónők, családtagok türelmét és segítségét is igényli.

Amennyiben mutizmus gyanúja áll fenn, úgy érdemes felkeresni a körzetes Pedagógiai Szakszolgálatot, vagy a Korai Fejlesztő Központok egyikét.

Fotó: stocknaps.io

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.