A zöld szín sokféle árnyalatából az olajzöldet kevesen választják a lakásukba. Különösen a matt árnyalatait. Szürkés is, barnás is, csupa kellemetlen asszociációt ébreszt. A mohazöld kellemesebb, finomabb, hűvösebb. Falszínnek választva eléggé behatárolják a lehetőségeket. Kiegészítőként persze más, úgy könnyebb, levegősebb még két ilyen határozott, tömény szín is.
A mellékelt képen mohazöldet, natúr, szürkés árnyalatokat és finom, halvány aranyat látunk együtt. Csudaszép. Megnyugtató, szelíd, hűvös szellő, oldódó feszültség, béke. Ebben persze a színeken kívül a mattól a selyemfényig terjedő felületeknek, a természetes mintáknak és a lágy, levegős térkezelésnek is szerepe van.
A zöldet viszont nem csak megnyugtató színként kezelhetjük. Látványos, klasszikus, régies, ugyanakkor hatásos szobát is berendezhetünk vele. Szó sincs levegős, lebegős szélszínekről, halványarany békéről.
Polírozott, ragyogó mahagóni fafelületekkel, antik rózsaszín kiegészítőkkel, arany fémcsillogással is párosíthatjuk. Bár az alábbi fotó enyhén keleties: ezekből a színekből pazar, nagyon európai lakást is lehet formálni. Angolosat, franciásat, amit csak akarunk.
Próbáljuk mindezt elképzelni csillogó, fényes sötét parkettán, olajzöld falakkal, krémszín fotelokkal, odavetett antik rózsaszín és olajzöld párnákkal, nehéz drapériákkal az ablak körül, arany lábú lámpákkal, arany fogantyús fiókokkal, fényesre polírozott asztalkákkal. Ősszel odamennék teázni, feltétlenül. Télen meghitt kuckó lesz, tavasszal fényben ragyogó, színes háttér – nyáron viszont nem tudom elképzelni. Akkorra legalább a textileket áttetszőbbre, lebegőre, csillogóan világosra kellene cserélni. Csak két-három hónapra.
