Az ember társas lény – szerintem ebben megegyezhetünk. Igen, mindenki képes az önellátásra és idővel bárki megállhat a saját lábán, egyedül is, ha szeretne. Viszont… úgy vélem, alapvetően belénk van kódolva a párkeresés, a megállapodás szüksége. Már egészen fiatalon rálépünk arra az útra, amely a társunk megtalálása felé vezet és ezt az egyént jó esetben idővel meg is találjuk, tehát a leggyakoribb esetben ez az út eléri a célját. De mi történik akkor, ha a cél elérése és a rózsaszín köd elmúlása után az ember egy borongós délután során rájön, hogy mégsem tudja leélni az életét a párjával/házastársával? Mi történik akkor, ha elhagynak minket? Mi történik, ha mi érezzük szükségét, hogy elhagyjuk a másikat? És a leginkább nehéz kérdés, mi történik, ha úgy maradunk szinglik, hogy megszületett legféltettebb kincsünk, egy közös gyermek, akit jó esetben közösen kellene nevelnie a párnak?
Nagyon nehéz feladatot rótt az egyedülálló szülőkre az élet, tudom jól, hogy mekkora megpróbáltatás és mennyire megrémítheti az embert. Így, ha szingli szülőként olvasod soraimat, megpróbálok rávilágítani a nehézségek mögötti helyenként kitapintható pozitivitásra.
*** Autós gyerekülések széles választéka ***
Csak önmagaddal kell kompromisszumokat kötnöd
Szerintem a legtöbb problémát emberi kapcsolatokban az szokta okozni, ha a két fél nem képes kompromisszumokat kötni egymással. Ez eredendő gond, amit mihamarabb orvosolni szükséges, hiszen emberfeletti lehet a nehézsége egy probléma megoldásának, ha nem tudunk közös dűlőre jutni a másikkal. Ilyenkor jönnek a végeérhetetlen veszekedések, amikor egymást hibáztatja a két fél és képtelen engedni a saját maga által felállított igazából.
Viszont, ha egyedül maradsz gyermekeddel, úgy már csak saját magaddal szükséges kompromisszumokat kötnöd, egyedül osztod az idődet. Nincsenek szükségtelen, hangos veszekedések, ebből eredő reggeltől estig tartó stresszel. Az pedig kiváltképp jó hatással lesz a gyermekre is, ha nem veszi körbe idegességgel telt környezet.
Önmagad határozhatod meg, hogy miket engedsz meg gyermekednek, legyen szó esti kintmaradásról, vagy anyagi dolgokról.
*** Ha szükséged lenne egy babakocsira nézz be nálunk! ***
A függetlenség mintaképe lehetsz
Ki kell cserélni egy villanykörtét? Sima ügy! Seperc alatt megtaníthatod a gyermekednek az apró háztartásbeli problémák megoldását. Megtanítod majd neki, hogy miként legyen önálló, erős, mindenkitől független felnőtt. Érezni fogja közvetlen környezetében, hogy igenis el lehet érni önerőből is a céljainkat.
Megtanulod milyen „multifunkciósan létezni”
A szülők eleve sokmindenre képesek, amikor gyermekük lesz. Az irántuk érzett szeretet felemeli az édesanyát vagy édesapát a földről és hirtelen olyan érzésük lesz, mintha szupererejük lenne. Így, ha egyedül maradsz több feladat hárul rád és az adrenalin hatására méginkább alkalmazkodni fogsz az elvárásokhoz. Ebből következően pedig szó szerint kialakul egy amolyan szupererő, amivel bármire képes leszel.
Gyakrabban láthatod a barátaidat és sok embert ismerhetsz meg
Bár nagyon elhivatott maradsz a gyermeked iránt, de házastársi vagy párkapcsolatai kötelességeid alól „felmentve” a szabadidőd nagyrészét eltöltheted új emberek megismerésével vagy a barátaiddal is. Nem feltétlenül főzéssel, takarítással és mosással fog elmúlni minden szabad órád, hanem marad idő a szórakozásra és kikapcsolódásra is. Szorosabb kapcsolatokat alakíthatsz ki, ha módodban áll nagyobb mennyiségű időt fektetni rájuk.
Magabiztossá válhatsz
Az önnön függetlenséged ereje felemel majd a földről. Gyermeked támogatása és szeretete mindennél nagyobb energiával tölthet fel. Hiszen gondolj csak bele, egyedül megállsz a lábadon, egyedül neveled gyermeked/gyermekeidet és igazán nagyszerű értékeket adsz majd át neki.
Lesznek és vannak is nehéz percek… de tudom, hogy lesz elég türelmed megoldani a problémákat, erős vagy, független és minden tiszteletem a tiéd, ha egyedül neveled a csemetéket! Hiszem, hogy csodálatos ember lesz belőlük!
