Születési mátrixok 2.: születésünk hatása életünkre

mátrix.jpg

Minden esemény, történés, érzelmi tapasztalat, amit a fogantatástól a születés utáni néhány napig átélünk, bennünk marad, rögzül valahol az „információs rendszerünkben”. A folyamatot négy szakaszra bonthatjuk, amelyekben a tudattalan vagy félig tudatos később negatív hatású „életprogramok” beindulnak. Cikkem második részében a születési görcsök időszakával foglalkozom.

A magzat normál, háborítatlan szülés esetén lehetőséget kap arra, hogy döntést hozzon, hogy meg akar-e születni vagy sem. Ez a lehetőség alapvetően befolyásolja a későbbi döntési képességét is.

A következő problémás helyzetek alakulhatnak ki a születési görcsök időszakában:

  • Szülei nem várják a csecsemőt és a szülést.
  • Édesapa és édesanya félnek, hogy mi történik a szülés után.
  • Édesanya nem akar szülni, nem akarja elengedni a magzatát. Vagy túl korán akarja megszülni a gyermekét és stimulálja a szülést gyógyszerekkel vagy más módszerekkel.
  • Nincs egybeesés a magzat és az édesanya ritmusa között, az édesanya túl aktív vagy passzív.

Nézzük részletesen a fenti problémákat:

Szülei nem várják a csecsemőt és a szülést.

E problémák hátterében már a fogantatástól kialakuló ellenérzések lapulnak. A szülők már a fogantatástól nem olyan nemű gyereket várnak, mint aki megszületik, vagy egyáltalán nem várták, közömbösek, vagy túl önzőek, és csak a saját problémájukkal vannak elfoglalva. Ebben az esetben többször előfordul, hogy a gyermek sem akar megszületni, és császármetszésre lesz szükség. Amikor császármetszésre kerül sor, ez a helyzet nagyban befolyásolja a gyermek és felnőtt döntési képességét. Gyakran a későbbi döntési helyzetekben a császármetszéssel született egyének képtelenné válnak a választásra, vagy mindig ellenállnak más ember véleményének.

Akiknek a második szakaszban alakult ki a problémájuk, gyakran rágják a körmeiket, tépik a hajukat, vakarják a bőrüket, vagy a fejüket beverve sértik fel önmagukat. Felnőttként a döntési bizonytalanságok gyakran megmutatkoznak, például depresszió, pesszimizmus alakul ki. Nem látnak a problémákból kiutat és megoldási lehetőségeket.

A tapasztalatok újraidézése során átélhetjük az anyák bezártság érzését, ellenállásukat a szüléssel szemben, és érezhetjük, hogy nyomasztó sírás uralkodik rajtuk. A magzat ekkor kicsinek, erőtlennek érzi magát, akire senkinek nincs szüksége.

Az édesapa és édesanya félnek, hogy mi történik a szülés után.

Amikor a szülők félnek, a csecsemők lemásolják ezeket a félelmeket. Sok problémát élnek át az életben, félnek az anyagi gondoktól, szüléstől, az elhagyástól és egyéb nehézségektől. Kritikus helyzetekben mindig erős félelmet élnek át.

Az édesanya nem akar szülni, nem akarja elengedni a magzatát.

Mikor az édesanya túlzottan ragaszkodik a gyermekéhez, azt szeretné, hogy a gyermek örökké a méhében maradjon, ki akarja sajátítani magának a gyermeket. Erős félelem húzódik e mögött a gyermek halálától. Erős függőség alakul ki a magzatban az anyával szemben, hiszen ő irányítja a sorsát.

Az édesanya szorongása miatt túl korán akarja megszülni a gyermekét, és stimulálja a szülést gyógyszerekkel vagy más módszerekkel.

Amikor az anya sietteti a szülést, a csecsemő úgy érzi, hogy kirúgták a méhből és itt is azt éli át, hogy az anya azt csinál vele, amit akar. Ez is függőséghez vezet, az életben mindkét szituáció azt eredményezi, hogy a gyermek életében a döntéseket az anya hozza, szinte mindig jelen van. Állandó menekülésre és visszatérésre készteti a felnőtt embert.

Nincs egybeesés a magzat és az édesanya ritmusa között, az édesanya túl aktív vagy passzív.

Ellenállást hoz létre a gyermekben és a felnőttben, hogy az anya nem képes a csecsemő ritmusát felvenni, és így az életben állandóan vitatkozni kell az anyával. Folyamatos az ellenállás vele szemben.

A második szakasz nagyon fontos szerepet tölt be a szexualitásban, ugyanis az ezen szakaszban kialakult problémák esetén orgazmusképtelenség jöhet létre. A tudatalattiban olyan gát alakul ki, amely megakadályozza a csúcsélmény kialakulását. Az is előfordul, hogy az egyén teljesen lemond a szexualitásról, és ehhez különböző magyarázatokat talál. Pl. a szexualitás csak a házasság előtt szabad, a családban az anya nem élhet szexuális életet, mert az csak a rossz lányoknak való. Ez az elképzelés általában házasságkötés után vagy a szülés után alakul ki.

Folytatás>>

Dobos Andrea Beáta várandósság, szülés, családtervezés | Kérdezd szakértőnket>>

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Tóth Andrea Beáta vagyok, pszichopedagógus és iskolafejlesztő, meditációs és relaxációs tanár, szimbólum és transzlégzés terapeuta. A meditáció, mint életmód és a transzgyakorlatok segítségével célommá vált a szülésre felkészítés, a várandósság és szülés minőségének javítása és a női létezés minél teljesebb átélésének kibontakoztatása.
Előző cikkGyermek a kórházban, szülő a kórházban
Következő cikkCsaládi kedvezmény nyilatkozat TGYÁS, GYED, táppénz esetén

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..