Múlt heti cikkünk folytatásaként újra 5 módszert adunk neked, amik mögött valódi nők, valódi tapasztalatai vannak, amiket továbbgondolni, saját igényeinkhez igazítani érdemes. Mert azt már múlthéten is írtuk, hogy szexuális életünk nem önjáró, nem egy perpetuum mobile, ami egyszer elindult, és elműködik bármeddig, megújulás kell…
Elmesélem neked
Novellát az tud írni, aki ebből él, vagy aki elszántan gyakorol. Egyszer mégis meg kéne próbálni egy megtörtént vagy egy vágyott együttlétünket megírni részletesen, nem is azért, hogy divatos kiadóknak, új divatos sztárja lehessünk, hanem hogy megszerezzük a szavakat, hogy ha eddig nem voltak testrészeinkre, vágyainkra, érzéseinkre, érzeteinkre kifejezésünk, akkor legyen, ha leírni tudtuk, elsuttogni is tudjuk majd, és ha gyógyító beszélgetésre lesz szükségünk párunkkal, akkor sem kínlódunk majd gyerekes körülírással.
De mit nyerünk még? Tükröt kap a férfink, ha megénekeljük őt, hogy ő milyen, mit tud, mit csinál, olyan lesz mint egy eposzi hős, mi meg, aki megírtuk, olyanok vagyunk mint egy szenvedélyes titkos szerelem, nagy örömet szerezhetünk vele. Figyeljük meg, az írás közben, hol kapunk lendületet, hol mosolygunk, hol ébred izgalom az alhasunkban, és jegyezzük is meg, ennek nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy mi is okoz nekünk igazán örömet, és sose szégyelljük ezt kérni, úgy rendezni együttléteinket, hogy a felismert örömeinknek helye legyen, hiszen már tudjuk kérni, hiszen már szavaink vannak rá.
Rekord gyorsan
Váratlanság és meglepetés. Nem törekszünk sem a teljes testi gyönyörre, sem a tökéletesnek vélt körülményekre, sem a szokásrendhez nem igazodunk, ha egyszer csak, minden előzmény nélkül azt mondjuk párunknak, most jöjjön! Eldobjuk, amivel foglalkozunk, nem készülünk elő, nem akarunk sokat, nem akarunk mindent, csak a villámgyors egymásra hangolódást. Így lesz nekünk remek ötperces játékunk, elvárások és csalódások nélkül, csak annak örülve, hogy képesek vagyunk felébreszteni a vágyat magunkban is, társunkban is. Sehol nincs az előírva, hogy csak frissenmosakodva, meztelen, és sötéteste lehet szeretkezni, a letolt nadrág, a felhúzott szoknya ideje bármikor itt van, annyi idő alatt még a rántás se ég le, és talán csak egy-egy nemfogadott telefonhívást hívunk majd vissza, egymásra mosolyogva, miközben azt mondjuk: elnézést, valamiért nem halottam, hogy csengett…
Rekord lassan
Valahogyan el kell érni, hogy legyen több óránk kettesben! Ha kínos a nagyszülők előtt, akkor füllentsünk színházat, de szaladjunk inkább haza. Ráérősek és céltalanok legyünk az együttlétben. Nem kell most valami olyasmit megélni, amit még sohasem, nem kell semmi újdonság, csak az időtartam számít, az órákig fenntartott, meg újraélesztett érdeklődés egymás iránt. Nézegessünk művészeti albumokat, akt gyűjteményeket, az évről évre valahogyan kiadott Káma szutrát, de ne azt keressük benne, hogyan lehetetlen a pozitúra, azt fogalmazzuk meg egymás számára, melyik kép miért izgalmas nekünk. Legyünk ezekben az órákban meztelenek, nem csak az ágyban, vacsorát is tálaljunk meztelen, járkáljunk a lakásban meztelen, ha nem vagyunk teljesen jóban testünkkel, akkor se legyen egy nyitott pongyolánál több rajtunk. Megpróbálhatjuk együttlétünket nem végigvinni, félbehagyni újra meg újra, az együttlétet, a direkt izgatást hagyjuk félbe, de a hangulatot ne! Problémákat, napi gondokat két együttlét közé illeszteni megszakításként hiba lenne, nagyon nehéz onnan újra indulni. Játék kell, valami közös, csak a miénk szertartás, amit nem tudunk a hétköznapokon elővenni, de ha úgy alakul, ha úgy alakítjuk, hogy van pár nyugodt óránk, akkor mindketten tudhatjuk, hogy most ennek lesz terepe.
Felvételről
Receptre írnák fel a szakemberek, és ha tehetnék, köteleznének rá azok a barátnőink, akik már kipróbálták: fénykép, videofelvétel, vagy ha más nem egy tükör! Nincs ebben semmi ördögi, semmi büntetendő, de van benne rácsodálkozás, felismerés, és rengeteg, hosszú időre kiható erotikus erőtartalék, amiből majd táplálkozhatunk. Meglátjuk testünket, meghalljuk hangjainkat, kívülről nézünk párunkra, ahogyan még soha, és meglátjuk a vágyat, a testek egymáshoz viszonyulását, hogy abban szerelem van, meg szándék, nem is hittük, hogy még mindig, hogy ennyi év után is. Amikor már nehéz beleszeretni, a sok éve ismert párunkba, akivel már annyi minden megtörtént, aki már annyit hibázott, és akinek évről évre csak több idegesítő szokása van, akkor még mindig bele lehet szeretni a szerelembe magába. Szabad a felvételtől zavarban lenni, szabad zavartan nevetgélni is, és csodálkozni magunkon, hogy meg mertük tenni. Ezt mind szabad, és amit kötelező: megkeresni, meglátni a két testben a szépséget, és büszkének lenni a még mindig élő vágyakozásra.
Utazással vigyázni!
Kuponoldalak, hirdetések, akciók sokasága igyekszik minket rávenni egy wellness hétvégére, és gyakran valóban olyan kedvezőek az ajánlatok, hogy megengedhetjük magunknak. Egy ilyen hétvége sok mindenre jó, de nem a legjobb szexuális életünk megújítására, és ha kifejezetten ezzel a céllal megyünk, még nagyobb a nyomás rajtunk és párunkon, csalódás lehet a vége. Egyik nehézség ezzel a programmal: a bőséges svédasztalos étkezés, ami különösen a férfiak szexuális aktivitására hat rosszul, ezt vegyük számításba, és fogadjuk el, és semmiképpen ne frusztráljuk párunkat a vacsora közben, hogy „túl sokat eszel, így nem fog menni…”
Az ilyen hétvégében mindig van egy elvárás magunk felé, hogy most jól kell csinálni, önmagában ez is elég teher, és nehezítő tényező. Ha úgy utazunk el, hogy hetek, hónapok óta gondjaink vannak, nem szabad itt várni a megoldást, de azzal a céllal mehetünk, hogy más környezetben leszünk együtt, amiben bármi megtörténhet. Sokat segíthet az is, ha nem akarunk 48 órát együtt tölteni, legyen könyvünk, legyen újságunk, vagy csak aludjunk a medencék partján úgy, hogy éppen látótávolságban vagyunk, de messze egymástól, töltsünk így egy délelőttöt. És ha összetalálkozunk, csak mosolyogjunk egymásra, mint két egymásnak szimpatikus idegen, ha merészek vagyunk, flörtöljünk, nem kell nagy színészi alakítás, de próbáljuk elhinni, hogy valóban nem ismerjük egymást, és hogy olyan szabadok vagyunk, hogy még akár egy kaland is belefér.
Paulon Viktória
