Mint fotós természetesen azt mondom, hogy IGEN!
Ez a foglalkozás a hivatásom, lehet, most mosolyogsz, de akár ingyen is csinálnám, ha a párom egy zsák pénzzel térne haza minden nap. 🙂
Akik ellenem vannak, azok legtöbbször az apukák és a védőnők. Mert ugye a védőnők (nagyon értenek a dolgukhoz, azt mondják, amit 20 éve tanultak, tisztelet a kivételnek) azt mondják, 1 hónapig ne vidd levegőre a gyereket. Természetesen ködös, szutykos időben terítsd le a babahordozót arra a 2-2 percre, amíg a kocsiba be- és kiteszed, de semmi baja nem lesz.
Nálam egy kényelmes, jól felfűtött stúdió várja a kicsiket. Nagyon sok kellékkel, pihe-puha sapikkal, takarókkal és kiegészítőkkel várom a hozzám érkezőket.
A baba biztonsága a legfontosabb, nem történik vele semmi olyan, amit ő vagy a szülők ne akarnának.
Térjünk vissza az apukákra:
Általában 5 típusú apuka jár hozzám:
- Az első, aki azt gondolja, két kattintás és meg is vagyunk (anyuka direkt nem mondja neki, hogy 3-4 óra egy ilyen fotózás)
- A második típus, aki végig aggódja. „Úr Isten, odakakilt, most miért nincs rajta pelus?” Nem érti az egészet.
- A harmadik típus, a hős, aki végig segít és figyel, anyának csak pihennie kell.
- A negyedik típus, szót fogad a védőnőnek, inkább maradnak otthon. Ilyen esetben kérésre házhoz megyek.
- Az utolsó típus, aki kimegy, és a kanapén szundít egyet J
Az anyukák azért lazábbak. Van, akin nem is látszik, hogy „kipréselt” magából 10 napja egy babát és fittebb, mint én valaha. Segítenek, figyelnek, elájulnak a kiegészítők láttán. De van, aki teljes nyugalommal hátra dől, és mindent rám bíz. Ilyenkor dagad a mellkasom és büszkeséggel tölt el, hogy látják, milyen hamar egy hullámhosszra kerülök a babákkal.
Vannak fotósok, akik szigorú szabályokhoz kötik a fotózást, kórházi eltávozás után egyből hozzá kell menni és van, aki 12 napnál idősebb babát már el sem vállal. Bevallom, én nem szoktam nagyon senkit sem elutasítani.
Változó, hogy alszik-e a baba, vagy sem. Nem tudom a személyemnek köszönhető-e, de eddig még a 2 hónapos babát is el tudtam altatni és nyugodtan végig aludta a fotózást.
Van egy wrappolási technika, amit nagyon szeretek használni. Így hívjuk azt a bugyolálást, mikor a babának se keze se lába. Ilyenkor felveszik a magzat pózt és szorosan bebugyolálva nyugodtan szuszognak.
Ezt a módszert általában minden fotózáson használom, mert a legtöbb babát tényleg megnyugtatja. Valamint van egy „titkos zene”, amit használok, Baby Shusher a neve, ez is nyugtató hatással van a babákra.
Csak azt sajnálom, hogy a babaillatot nem tudom megörökíteni!
Most jöjjön a kakis, pisis téma :). A pelus lekerül a babákról a fotózás kezdetekor. A pelussal csak a baj van, jobban szeretek anélkül dolgozni. A szülők alig győznek bocsánatot kérni a gyakran megeső balesetek miatt, de higgyetek nekem egyszerűbb velük így dolgozni és a képeken is jobban fognak mutatni.
Úgy veszem észre Békéscsabán és környékén még új keletű dolog a fotózásnak ezen oldala. Gyertek sokan, és bebizonyítom, nincs is ennél maradandóbb emlék. A babák napról napra változnak, ne hagyd, hogy elrepüljenek az első napok emlékek nélkül.
Látogassatok el az oldalamra, ha kiváncsiak vagytok további képeimre is!
