Interjúalanyunk, Dr. Menis Yousry a Londoni Egyetemen (University of London) szerezte diplomáját és doktorátusát család- és rendszer-pszichoterapeutaként.12 évig a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál dolgozott vezető családterapeutaként. Az elmúlt 20 évben személyiségfejlesztő kurzusokat dolgozott ki és szervezett az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Bulgáriában, Magyarországon, Svédországban és Oroszországban, többször szerepelt a televízióban és rádióban, munkássága során több ezer embernek segített már világszerte. Évente több alkalommal Magyarországon is tart önismereti kurzusokat.
Dr. Menis Yousryval beszélgettünk a szülő gyermek kapcsolatról és arról, hogyan tanítsuk meg gyermekünket gyermeknek lenni.
Mit tehet egy szülő, ha a saját szülei próbálnak beleszólni a gyermeknevelésbe?
Ismeretes, hogy ez rengeteg konfliktust szül, előjönnek generációs különbségek, szokások és így tovább. Szülőként hogyan lehet jó döntést hozni a gyermek érdekében?
Kockázatot kell vállalni!
Mindjárt érthetővé válik, miért mondtam ezt. Azt tapasztalom, hogy sajnos Kelet-Európában sok szülőnek kell a nagyszülőre rábízni a gyerekét, többnyire gazdasági okokból. A nagyszülőnek ilyenkor van rá módja, hogy beavatkozzon a gyerek nevelésébe. Ezt észben tartva térjünk vissza a kérdésre!
Az első számú szabály az életben: csak egy vezető lehet, nem kettő. Egy országot sem vezethet egyszerre két vezető. Ha egy hajónak két kapitánya van, akkor a hajó elsüllyed. Ebben az esetben egyértelműen a szülő a vezető. Tehát nem a nagyszülő a vezető. A nagyszülőnek nem szabad beleszólnia, mert különben tönkreteszik a gyereket.
Ilyenkor általában az áll a dolog mögött, hogy a nagyszülő bűntudatot érez a saját gyermekével kapcsolatban és az unokával próbálja helyrehozni azt, amit korábban elrontott, de ezáltal csak beleavatkozik a szülő tekintélyébe. És ezt le kell állítani! Ezért mondtam, hogy kockázatot kell vállalni, mert amikor kiállunk magunkért a szüleinkkel szemben, akkor ezt tesszük. Nem lehet a gyermeknek négy vagy hat szülője egyszerre. Mekkora zűrzavar támadhat ebből!
Korábban már mondtam, hogy a gyereknek állandóságra van szüksége ahhoz, hogy gyermek maradhasson. Az állandóság biztonságot jelent a számára. A gyermek nem képes az előre nem látható dolgokat vagy az új megközelítéseket kezelni, amivel éppen szemben állnak. Ha sokan nevelik, akkor lesz, aki hatkor, lesz, aki hétkor és lesz, aki kilenckor ad neki vacsorát. Van, aki több édességet ad, és van, aki sok cukrot. Ilyenkor a szülőnek vállalni kell a kockázatot és megmondani a nagyszülőknek, hogy „ez az én gyermekem és az én felelősségem.” Ezt nem könnyű megtenni, hiszen szükségünk van a nagyszülőkre.
Egyszer mondott a lányom nekem egy fantasztikus dolgot. Valahányszor meglátogatom őket, látom, hogyan bánik a gyerekeivel. Előfordul, hogy olyat látok, ami nem tetszik, de soha nem szólok, mert megtanultam már ezt. Egy nap azt mondta nekem a lányom: „Teljesen lenyűgöz, hogy sose szólsz semmit a gyerekekkel kapcsolatban” – és igazából ez fantasztikus, hiszen emiatt ő is valódi anyának érezte magát. Ami rendben van, hiszen ő a szülő nem én. Persze látok olyat, amitől a fejemhez kapok, hogy „Te jó Isten”, de nem szólok soha. Természetes, hogyha kérdez valamit, akkor válaszolok, de ha nem kéri ki a véleményem, akkor nem szólok. Ott a lányom a főnök és nem én. Nem az én gyerekeim az övéi.
Persze én is a munkámon keresztül tanultam meg ezt. A nagyszülőknek ezt meg kell tanulniuk az unoka érdekében. Ha beavatkoznak, azzal összezavarják a gyermeket, de még a párkapcsolatot is. Igen: a szülők kapcsolatába is beavatkoznak ezzel.
Ha valakinek nincs még gyereke, de tervez, mondjuk 1-2 éven belül, fel tud valamivel készülni arra, hogy jó szülő legyen?
Érdekes, hogy míg keleten azt mondják, hogy „minden gyermek vagyont hoz magával”, addig nyugaton azt kérdezik: „mennyibe fog nekem kerülni ez a gyerek?”, meg azt, hogy „hogyan készüljek fel rá?” Miért kéne felkészülni? Ez az életben a legtermészetesebb dolog, ami történhet velünk, és akinek van gyereke, magától fogja tudni, mit kell tennie.
Talán egy dolog van, amire érdemes felkészülni. Amerikában megfigyelték, hogy nagyon sok gyerek van, aki bűncselekményt követ el és megállapították, hogy ez oda is visszavezethető, hogy az anyukák a szülés után két héttel már mennek is vissza dolgozni. Szerencsére Európában hosszabb ez az időszak általában, de sokan így is korábban visszamennek, mert félnek, hogy elvesztik a munkahelyüket vagy félnek, hogy nem lesz elég a pénzük. Pedig ez később sokkal többe kerülhet, és sok fájdalommal kell majd szembenézni emiatt.
Az a helyzet, hogy amikor a gyereket két-három éves kor alatt beadják az óvodába vagy bölcsődébe, akkor szeparációs traumát él meg: azaz más emberekhez kerül, akik a szüleik pótlékai és nagyon sok gyerek van egy helyen. Ez valójában károsíthatja a gyermeket. A legjobb előkészület, amit tehetünk, ha megpróbáljuk megszervezni, hogy ne kelljen túl hamar visszamenni dolgozni.
Ez a trauma akkor is kialakul, hogyha az apuka marad otthon a gyerekkel?
A gyermekről gondoskodó személynek sajnos az édesanyának kell lennie. A gyermeknek először az édesanyához kell kötődnie, mert neki van meg a kötődés képessége, az édesapa egészen más képességekkel rendelkezik. Sok kutatás igazolja, hogy az anya nagyon sok mindent ad át a gyermeknek a kapcsolatokról, a kötődésről az első években. Az apa szerepe később jelenik meg és vele más mintázat jelenik meg.
Az apa egyfajta pozitív értelemben vett agresszióra tanítja a gyermeket, amelynek a fő funkciója, hogy az ki tudjon állni magáért. Tehát az anya és az apa egész mást tanít meg a gyermeknek. A világban tudnunk kell kötődni, de meg kell tudni védeni magunkat és mindkettő egyformán fontos.
Előbb azonban a kötődést kell megtanulnunk, ebben pedig az anya szerepe az elsődleges. Sajnos lehetnek olyan helyzetek, hogy az édesanya nincs jelen. Ilyenkor az apa sok esetben pótolhatja az anyát, de az anyától való elszakadásnak óriási, életre kiható jelentősége van.
Nem vagyok biztos benne, hogy a férfiak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy ugyanolyan minőségben kommunikálják az emberi kapcsolatok jelentőségét egy kisbabának, mint egy anya. A nőknek meg van az a képessége, hogy érezzék az érzelmeket, inkább mint a férfiak.
Folytatása következik…
Dr. Menis Yousry legközelebb 2017. október 6-7-8-án tartja Budapesten az Esszencia Alapkurzust, amely során a szülő-gyermek kapcsolatokat és a siker kérdését is érinti gyakorlatok és előadások vegyítésével. Amennyiben szeretnél egy esélyt adni magadnak, hogy megváltoztasd az életed 3 nap alatt, jelentkezz ide kattintva a szemináriumra.
2017. augusztus 6-ig leadott és befizetett megrendelés esetén 60.000 forint helyett mindössze 35.000 forint a részvételi díj. Kérjük, jelentkezéskor írd be a megfelelő mezőbe, hogy a babafalva.hu oldalon találtál rá az Esszenciára. Kérdés esetén fordulj bizalommal az Esszencia közösséghez annak Facebook oldalán írt üzenetben vagy az [email protected] címre írt e-mailben!
