Védőoltások: gyakori kérdések

A kötelező védőoltásokról egy magam készített írásos tájékoztatót viszek a hathetes korban történő látogatásomkor a kismamáknak. Még a csecsemőlátogatások során, amikor gyakrabban találom őket otthonukban, megbeszéljük az oltásokkal kapcsolatban felmerülő félelmeiket is.

Milyen szövődményeik vannak az oltásoknak?

Az oltásokat csak teljesen egészséges csecsemőnek és kisgyereknek adjuk be, még akkor is körültekintően járunk el, ha netán beteg környezetében volt, vagy a családban beteg valaki. Természetesen az oltásokat az előírt időben célszerű beadni, de ha szükséges érdemes várni 1-2 hetet. Így a szövődmények elkerülhetők.

Mit kell tenni, ha az oltás után láz lép fel?

Az oltások előtt nem célszerű lázcsillapítót adni, hiszen a láz azt jelzi, hogy a szervezet dolgozik. Az oltás után természetesen figyelni kell a gyermekek lázát, 38,5 felett lázcsillapítót javasolt adni. Éjszakára szoktam nyugtatós lázcsillapítót ajánlani, ha nagyon sír, nyugtalan, nyűgös a gyermek, hiszen betegként kell kezelni az aktív védőoltások beadása után és egy beteg gyerek számára legmegfelelőbb a pihenés, alvás.

Mennyi ideig lehet lázas?

Általában 48 óra, de 72 óráig elfogadható, egyénenként változó lehet.

Közösségbe mehet-e az oltás után a bölcsődés vagy óvodás korú gyermek?

Ötgyermekes édesanya lévén, azt szoktam kérni, ha lehetséges, oldják meg az otthoni pihentetést. Ha ez nem megoldható, természetesen mehet közösségbe, hiszen nem fertőző. Strandolást, kirándulást viszont kifejezetten nem ajánlom.

Mi a teendő a helyi reakciókkal?

Állott vizes borogatás, izomlazítás, gyulladáscsökkentő krémek használata javasolt, különösebb teendő nincs vele. Ha ennél nagyobb a helyi reakció, akkor úgyis fel kell keresni a gyermekorvost.

Miért kötelező, mi lesz, ha nem hozzák oltásra?

Valóban nem demokratikus kijelentés, hogy kötelező, de ezzel szemben jó hír, hogy miután kötelező, ingyenes. Van olyan nyugati ország, ahol nem kötelező, de ott közösségbe (tehát pl. állami iskolába!) fel nem vehető, fogorvos nem látja el, ha nincs beoltva, és ráadásul igen drágák az oltóanyagok, amit saját költségből kell finanszírozni. Itthon pénzbüntetés lehet a következmény, végső esetben állami gondozásba vétel is szóba jöhet.

A betegségek nagyrészt már nincsenek, miért kell az oltás?

A betegségek többsége pont az oltások miatt nincs, ha elhagynánk őket ismét járványok lennének. A higiénés körülmények sem feltétlenül jobbak ma, mint évekkel ezelőtt. Egyébként himlő elleni védőoltás kötelezően már nincs, mert a betegség évekig nem fordult elő. Én viszont erről azt gondolom, hogy mi szülők be vagyunk oltva himlő ellen, tehát ha járvány lenne, pont a mi, most felnövő gyermekeink nincsenek védve,tehát pont őket támadná meg ez a betegség elsősorban.

Svédországban pertussis járvány volt nem régiben, Olaszországban és Németországban pedig morbilli. Természetesen a védekezésben fontos szerepe van a helyes táplálkozásnak, személyi higiéniának, a gondoskodásnak, de önmagában mindez nem elegendő.

Az egyszerre beadott oltások nem terhelik le nagyon az immunrendszert?

Folyamatosan antigének milliárdjainak vagyunk kitéve, a táplálkozás, a levegővétel, a víz minősége, illetve a cseppfertőzések miatt. Kevesebb trauma éri a gyermeket, ha egyszerre kap meg bizonyos oltásokat, és természetesen kevesebb alkalommal is kell a rendelőbe jönnie tanácsadásra.

Szabó Béláné Rita védőnő

Forrás: www.szuleteshete.hu * Rövidített, szerkesztett változat