A Munka törvénykönyve és a kismamák – változások júliustól

2012. július 1-én hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amely szemléletében és gyakorlatában is nagyon sok változást hoz a munka világában. Cikkünkben összefoglaltuk, mire számíthatnak a várandósok, kisgyermekes szülők és a munkába visszatérni szándékozók.

Rugalmasabb foglalkoztatás, kötelező részmunkaidő

Az új Munka törvénykönyve bevezet több rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt. Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a  munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

A gyes-ről és gyed-ről visszatérőket ezentúl a versenyszférában is kötelező lesz visszavenni részmunkaidős foglalkoztatásra. Azaz ha a munkavállaló kéri, a munkáltató köteles – a gyermek hároméves koráig – napi négy órás munkakört felajánlani a részére. Természetesen annak nincs akadálya, hogy ennél hosszabb időtartamra is megállapodjanak a részmunkaidős foglalkoztatásban, és eltérhetnek attól a rendelkezéstől is, hogy a részmunkaidő mértéke a törvényes munkaidő fele – dolgozhat a kismama négy óránál többet vagy kevesebbet is. A közszférában ez a lehetőség már 2009 óta fennáll.

Szabadság, pótszabadság, apa-szabi

Az új Mt.-ben az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak. Életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, ettől a kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság is, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A gyermekek utáni pótszabadság mértéke változatlan marad azaz egy gyermekre 2, két gyermekre 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság jár. Változás, hogy ha a szülők elváltak, akkor a munkáltató igazolást kérhet arról, hogy a pótszabadságért folyamodó szülő valóban részt vesz a gyermek életében.

Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig 5 nap, ikergyermekek születése esetén 7 nap pótszabadság jár.

A szülési szabadság változatlanul 24 hét, és továbbra is jár a gyermek hároméves koráig (tartós beteg gyermek esetében 10 éves koráig) a fizetés nélküli szabadság. A rendes szabadság a tgyás és a gyed első hat hónapja alatt gyűlik, és a tgyás idejére járót meg is lehet már pénzben váltani idén.

Felmondás és felmondási védelem

Az új  szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg – ez utóbbi a rendkívüli felmondást váltja fel. A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, hanem összefoglalva jelöli meg, hogy  a felmondás oka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet. A megszüntetés okának a felmondás indokolásból világosan ki kell tűnnie. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.

A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek azt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum hat hónapos próbaidő köthető ki.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát akkor is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot.

Azonban új Mt. 66. paragrafusának 5. bekezdése szerint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonya mégis megszüntethető, ha a gyermek hároméves kora előtt megy vissza dolgozni és a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nem tudnak neki megfelelő munkát ajánlani. Vagyis nincs olyan másik munkakör, amely megfelel a munkavállaló által korábban betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának, vagy azt a munkavállaló alapos indok nélkül nem fogadja el. Eddig a munkáltatónak, ha nem volt munkahely, teremtenie kellett, ha pedig nem tudott, az állásidőre járó bért kellett fizetnie a kismamának a védettség lejártáig.

További változás, hogy a védelem csak és kizárólag a megnevezett jogcímek időtartamára vonatkozik – azaz a gyermek három éves kora utáni 30 nap védelmi idő megszűnik, a kismama azonnal elbocsátható.

Fontos szabály, hogy a védelem csak akkor áll fenn, ha a munkavállaló előzetesen tájékoztatta a munkáltatót az ezt okozó tényekről, például a várandósságról.  Az eddigi gyakorlattól eltérően tehát a kismama nem hivatkozhat később a terhességére, ha nem akarja közölni azt korán a munkáltatóval vagy nem is tud még esetleg róla.

Felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt a jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének időtartama alatt, de maximum a megkezdéstől számított 6 hónapig. Megszűnik viszont védelem a gyermek ápolási táppénz igénybe vétele alatt.

A munkaidő beosztása

Új szabályként kötelező a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani, ha a várandóssága megállapításától a gyermek egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi szakvélemény alapján – eredeti munkakörében nem foglalkoztatható.

A várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak hozzájárulással foglalkoztatható, heti pihenőnapjai egyenlőtlenül nem oszthatóak be, és nem rendelhető el számára rendkívüli munkaidő, készenlét vagy éjszakai munka.

Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a most életbe lépő új kódexet, az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot pedig júniusban hagyta jóvá a Ház, megkönnyítendő az új munkajogi szabályozásra való áttérést. Sem az új Mt., sem az átmeneti rendelkezéskről elfogadott törvénytervezet nem tesz említést arról, hogy július elsejét követően új munkaszerződéseket kellene kötni – az új szabályok alkalmazandók függetlenül attól, hogy a munkaszerződés még a régi rendelkezések alapján került megkötésre.

Kocsisné dr. Péterfy Hajnal, szakértő: dr. Farkas Zsuzsanna munkajogász, Tudatos Életért Egyesület

Tisztelt Érdeklődők! A cikknél a kérdezési lehetőséget lezártuk. Kérjük, hogy kérdéseiket közvetlenül dr. Farkas Zsuzsanna munkajogász szakérőnknek tegyék fel az alábbi linken:
https://babafalva.hu/dr-farkas-zsuzsanna-jogasz-hr-szakerto
köszönettel, a Szerkesztőség munkatársai