A gyermekrajzok elemzése a szülők, nagyszülők számára is fontos, hiszen gyermekük érettségét olvashatják ki belőle. Erről is beszélt a Mindenki Akadémiáján A gyermekrajzok üzenete című előadásában Pázmány Karolina Ágnes, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola módszertant oktató tanára.
A gyermekrajzok világára, különlegességére a XIX. század végén figyeltek fel a szakemberek, művészek. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kisgyermek először jeleket rajzol, mint az ősember. Később az ember-tájábrázolás ugyanazokon a fázisokon megy végig, mint az emberiség a művészettörténeti korszakokban.
Több szakaszra bontható az ábrázolás
Az első helyre teszik a firkakorszakot. Ez egyéves kortól négyéves korig tart. Innen jut el a kicsi a kompozíciós szakaszig. A következő nagy korszak az óvodáskorra jellemző, amikor a gyermekek eljutnak a kezdetleges emberábrázolástól az iskolaérettségnek megfelelő teljes emberábrázolásig. Az úgynevezett sematikus szakasz az alsó tagozatra jellemző, szinte ez a legvarázslatosabb, legcsodálatosabb korszaka a gyermekrajzoknak.
A következő korszak a realizmus hajnala. A 13-14 évesek a valóságot szeretnék megmutatni. Csökken a mágikus gondolkodás, legtöbben abba is hagyják a rajzolást, kudarcként élik meg, hogy már nem tudják saját elvárásaik szerint kifejezni magukat, gyermekesnek tartják saját képi megjelenítésüket. A kamaszkor utolsó szakaszában az értelmezések kora köszönt be. A fiatalok szeretnek műszaki- szerkezeti rajzokat készíteni, képregényeket rajzolni. A lezárás a középiskola befejezésére esik, ez a döntések kora. Ilyenkor már képes eldönteni, tehetséges-e, akar-e ezen a pályán maradni.
A kicsik örömmel, a kamaszok kevésbé szívesen rajzolnak
A képi beszéd feltétele, hogy a gyermekeknek legyenek élményeik, legyenek képeik. Ehhez szükség van grafo-motoros érettségre, melynek feltétele a kéztő csontosodása. Az utolsó fejlődési szakasz 9-10 évesen következik be. Ekkortól tudja tökéletesen fogni a ceruzát, ecsetet. A kicsik még marokkal tartják a krétát, és ilyenkor még csak a mozgás- és a nyomhagyás okoz örömet. Ebben a korszakban motiválni, segíteni kell a kicsiket, hogy örömüket leljék a tevékenységben. Lassan kialakulnak a kedvenc formák, sémák, például ekkor dől el, milyen lesz a virág szirma, a ház alakja.
A csodás alkotásokhoz elengedhetetlenek a megfelelő eszközök >>>
Az ötévesek mágikus gondolkodására jellemző, hogy amit fontosnak tartanak, azt valamilyen módon kiemelik. Így lesz valakinek valamiért hosszabb a lába, nagyobb a keze. Az egyes figurák egymáshoz viszonyított távolságával fejezik ki az emberi kapcsolatokat. Az alsó tagozatosok meséket dolgoznak fel, illusztrációkat készítenek, de megjelennek azok a témák, amelyek előrevetítik a realizmus hajnalát. Aki lovagol, annak a rajzán szinte biztosan megjelenik a ló, egyre tökéletesebb mozgásábrázolással. A kamaszok már úgy ábrázolják a világot, ahogy látják, és nem úgy, ahogy gondolják. Ezt követően sokan abba is hagyják a rajzolást. Ilyenkor nagyon fontos a pedagógusok felelőssége, hogy változatos témával, a váltás okának feltárásával szinten tartsák, vagy visszahozzák a rajzolás örömét.
Beszédes gyermekrajzok CD – gyermekrajzról grafológus szemmel
A XIX. században fedezték fel a gyermeki rajzok sajátosságát
A gyermekrajzok iránt később pszichológusok és pszichiáterek is érdeklődtek. Tudni akarták, mit fejeznek ki a gyermekek a képi elemekkel. Több szempontot is figyelembe vettek. Az egyik, hogy formailag hogyan fejezi ki magát a kisgyermek. A másik a tartalmi kérdés, vagyis az, hogy mit látunk a képen. A harmadik a fejlődéslélektan, vagyis, a kisgyermek az átlaghoz képest hogyan áll az ember- vagy a térábrázolással. A gyermekrajzok fejlődéslélektani szakaszolása nagyon fontos egy szülő, nagyszülő számára, hiszen onnan tudja megállapítani, hogy eléri, vagy túlhaladja a gyermek az életkorának megfelelő ábrázolást.
