A rekedtség okai és kezelése

A téli, megfázásos-náthás időszakban gyakran előfordul, hogy a betegség miatt hangunk is megváltozik: rekedtté vagy orrhangzóssá (nazálissá) válik. A nátha megszűntével az orrhangzósság el is múlhat, de a rekedt hang sokszor tovább is megmarad. Mi okozhatja a rekedtséget, hogyan lehet rajta segíteni? Mi a gyermekkori rekedtség?

A rekedtség okai

Ha a hangmagasság, hangerősség megváltozik, a hang fátyolossá vagy rekedtté válik, elveszíti csengő jellegét és a tiszta hanghoz a hangszalagok nem megfelelő rezgése miatt zörejelemek társulnak,  diszfóniáról  beszélünk. Ez változatos okokra vezethető vissza:

• Okozhatják különböző gyulladásos megbetegedések.
• Létrehozhatják a hangképző szervek fejlődési rendellenességei.
• Következménye lehet hormonális problémáknak.
• Létrejöhet pszichés stressz, külső neurotizáló tényezők miatt (ha valakinek hirtelen „elmegy a hangja”).
• Leggyakrabban a helytelen hangképzési technika eredményezi; a hangszalagok megerőltetése, görcsös hangindítás, túl nagy igénybevétel, „munkahelyi ártalom” következménye (gondoljunk a pedagógusok, előadóművészek különösen igénybevett hangjára)

A rekedtség vizsgálata és kezelése

Ha rekedtségünk három hétnél is tovább tart, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, mert a hang túlzott megerőltetése, a hangszalagok egymásnak feszülése fizikai elváltozást, hangszalagcsomót okozhat.

A fül-orr-gégész orvos fájdalommentes vizsgálattal, gégetükrözéssel állapítja meg, hogy a rekedtségnek van-e szervi oka, majd eldönti, hogy szükséges-e a műszeres vizsgálat. Sok esetben az alapbetegség (allergia, torokgyulladás) gyógyszeres kezelése mellett a hang pihentetése, a csendkúra elegendő arra, hogy a rekedtség megszűnjön.

A csendkúrát vegyük komolyan, ilyenkor suttogni sem szabad! Tartózkodni kell a túl hideg vagy túl forró italoktól, a szénsavas üdítőktől, és nem ajánlott az erősen fűszeres ételek fogyasztása sem.

Ha a szakorvos úgy látja jónak, akkor logopédushoz irányítja a rekedt hangú beteget, akinél hangterápia végzése segíti a helyes beszédtechnika kialakítását. A logopédus útmutatása alapján elsajátítható a helyes beszédlégzés, a lágy hangindítás, az alkatnak megfelelő hangmagasság használata, a beszédszervek izmainak lazítása. Rendszeres otthoni gyakorlással kiküszöbölhetők a hibás automatizmusok, és megszűnik a beszédszervek megerőltetése nyomán kialakuló rekedtség. Helyes beszédtechnikával a kiabálás sem erőlteti meg a hangot, és nem okoz rekedtséget.

A gyermekkori rekedtség

Kisgyermekeknél is előfordulhat a rekedtség. Aki járt már óvodai csoportban, vagy végigment egy iskola folyosóján óraközi szünetben, az tudja, mekkora zaj lehet ezeken a helyeken. A közösségbe kerülő kisgyerek túl akarja kiabálni társait, és ha ezt helytelen technikával teszi, rekedt lesz a hangja. Vannak olyan gyerekek, akik alkatuknál fogva harsányabbak, de előfordulhat az is, hogy utánoznak valakit, aki rekedten beszél.

Rekedt kisgyermek kezelésekor a szakorvosi vizsgálatot követően a logopédus játékosan, heti egy-két alkalommal végzi a hangterápiát. A foglalkozásokon jelen van az a felnőtt is, aki otthon gyakorolja a gyermekkel a logopédus által adott feladatokat. Brummognak, mint a kismackó, bimm-bammoznak, hosszan kitartott zöngével, egyszerű mondókákat, verseket mondanak, a hét napjait vagy a hét törpe nevét sorolják helyes légzéssel. Napi 10-15 perces rendszeres gyakorlás révén, a játékos légző-, hangindítási, zümmögési gyakorlatok végzésével, és a rendelkezésre álló terápiás hanganyagok segítségével a gyermekkori diszfónia jó eredménnyel, hatékonyan javítható.

Elges Renáta logopédus