Genetikai okai is lehetnek annak, hogy egyre több gyermek válogatós, és nem eszik meg akármit, pontosabban csak néhány dolgot – állapították meg amerikai kutatók. A szakemberek azonban arra is figyelmeztetnek, a szülő-gyermek kapcsolat is komoly hatással van a fiatalok étkezési szokásaira.
Egyre több gyermekről mondják a szülei, hogy válogatósak, alig esznek meg valamit. Éppen ezért kezdtek az amerikai Illinoisi Egyetemen (University of Illinois) az okok kutatásába, pontosabban most azt vizsgálták meg, a jelenség pusztán társadalmi hatásokra, vagy akár genetikai okokra is visszavezethető. Összesen 153 két és öt év közötti gyermeket vizsgáltak meg, vagyis olyan korosztályt választottak, amelynek a tagjaira még a szülői minta talán kevésbé hat az ételek kiválasztásánál, sokkal jobban hagyatkoznak saját megérzéseikre.
Az Independent cikke szerint az alaphipotézis bizonyítást nyert, és találtak két olyan gént, amely befolyással lehet az emberek ételválasztására. Vagyis a kemoszenzoros észlelés (például ízlelés) befolyásolja a válogatósságot. Talán nem meglepő módon az egyik éppen a keserű ízekért is felelős TAS2R38 nevű gén, illetve annak különböző módozatai. A kutatók tanulmányuk összegzésében jelezték, eredményük úgy jött ki, hogy nem vették figyelembe az érintettek nemét, életkorát, anyatejes státuszát, illetve a szülők iskolázottságát. A vizsgálat készítői jelzik, oda kell figyelni, ha a kicsik csak piszkálják az ételt, mert „főleg az iskolás kor előtt a jelenség könnyen alultápláltsághoz, vagy túlsúlyossághoz vezethet”.
A kérdés, vagyis a gyermekek étkezési szokásainak kialakulása régóta foglalkoztatja a kutatókat. A brit lap cikkében megszólal Sarah Schenker orvos-dietetikus, aki szerint bizonyos esetekben helytálló lehet az az általánosan elterjedt vélekedés, hogy a gyermekek azért piszkálgatják az ételt, hogy saját egójukat kicsit megerősítsék. „A kicsiknek ez a viselkedése abból indulhat ki, hogy egy kicsit visszavegyék saját életük irányítását, van egy helyzet, amikor ők dönthetnek, hogy az étel melyik részét eszik meg, és melyiket hagyják ott. Ellentétben szinte minden más szituációval, amikor a szüleik mondják és határozzák meg, hogy mit csinálhatnak” – fogalmazott a táplálkozási szakember.
Sokaknál a válogatósság nem okoz egészségügyi kockázatot, „azonban ha az étkezés folyamatosan csatározással telik, az akár örökre meghatározhatja egy ember étkezési szokásait, komoly negatív hatást eredményezve” – mondta a dietetikus. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a gyermekek a szüleiket utánozzák, még az étkezőasztalnál is. Ha azt látják, hogy a szülők nagy kedvvel és étvággyal falatoznak a különböző ételekből, kisebb valószínűséggel lesznek válogatósak. Persze genetikai és a már említett „lázadás” okán ez mégis előfordulhat. Kétségbeesni mégsem érdemes, pár trükkel kezelhető sokak problémája.
Az étkezési szakember azt tanácsolja az érintetteknek, hogy főzzenek, süssenek különböző színű, textúrájú ételeket. A fiatalokban benne van az új felfedezése iránti vágy, így akár kalandvágyból is megkóstolhatnak egy újszerű ételt. Segít a japán modell is, a szigetországban az étkezésekkor nem csak az összetevőkre, hanem a feltálalt ételek színharmóniájára is odafigyelnek. Vagyis izgalmasabbá lehet tenni mondjuk az uzsonnát – a gyermek számára – ha az sokszínű, van a dobozban egy mosolygós joghurt, egy kis rúd müzli. A komolyabb esetekben, amikor láthatóan a fiatal alul- vagy túltáplált a remek trükkök alkalmazása mellett mindenképpen érdemes dietetikushoz, vagy először háziorvoshoz fordulni.
