Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.
A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.
A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, a magyarok csupán ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét.
„A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.
Az élet első 1000 napjában is nagyon fontos
„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett (a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora) D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.
A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.
Saját tapasztalat, hogy ennél többre van szükség.
2011 novemberében laborvizsgálaton derült ki, hogy D-vitamin hiányom van, az alsó határérték fele volt csupán a szint.
A háziorvos 1000 NE szedését javasolta. Másfél hónap után kontroll vérvizsgálat, gyakorlatilag meg sem mozdult. Többszöri ellenőrzés után napi 6000 NE-re álltam rá. Ezzel a dózissal tavasz közepére elértem a normál tartomány alsó határértékét. Nyárra sikerült egy jó középértéket.
Innentől kezdve kb. fél évente ellenőriztettem a D-vitamin szintet, és a napi 3000 NE bizonyult alkalmasnak arra, hogy normális D-vitamin szint legyen mérhető. Mostanra évente ellenőriztetem, ez az adagolás jónak tűnik.
Nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenkinek biztosan ez a jó adagolás, hanem egyrészt azt, hogy jó eséllyel az ajánlott 1500-2000 NE kevés, ha valakinek már kialakult hiánya van, másrészt pedig hogy egyénre szabottan, vérvétellel rendszeresen ellenőrizve kellene meghatározni, hogy mennyi is az annyi.