Fülöp Hajnalka, munkaerőpiaci-tanácsadó, újságíró

Fülöp Hajnalka

Témakörök: álláskeresés, munkaerőpiaci-ismeretek, önéletrajz-írás, visszatérés a munka világába GYES-után, digitális lábnyom, felnőttkori tanulás, átképzés, a jelen és a jövő munkakörei.

A szakértő elérhetőségei:

www.facebook.com/hfulop
e-mail: [email protected]
telefon: 06-30/8660523

Fülöp Hajnalka vagyok, öt kisgyerekkel voltam 25 évig GYES-es vagy főállású, de dolgozó anya. Minden gyerek előtt-és után is léptem egyet a pályámon,  20 éves korom óta vagyok kisgyerekes szülő, tehát 25 éve, jelenleg a legkisebb is már 9 éves. Az elmúlt 25 évben is ügyeltem arra,  hogy folyamatosan dolgozzam és tanuljak. Mindig figyeltem, hogy legye munkatapasztalatom, nem feltétlenül állás, de felelős munka, és hogy kisgyerekes-kisbabás anyaként se zárkózzam el a gyerekneveléssel a munka világától, tudjanak rólam a munkaerőpiacon. Saját élettapasztalatomon kívül 2013 óta a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karán tanulok, andragógiát,  munkavállalási tanácsadó szakirányon. .

Pályám elején felnőtt szakápoló voltam, egy budapesti sürgősségi osztályon dolgoztam. Ezt a megszülető első  két gyerekem mellett részmunkaidőben, állandó éjszakásként és hétvégi műszakot vállalva tudtam folytatni. A harmadik gyerekünk érkezése után váltottam pályát. A vele való babázás alatt  – illetve két óvodás testvérével együttesen pörgősen töltött évek alatt eldöntöttem, hogy gyerekkori vágyamat valósítom meg az átmeneti „csak gyerekezés” ideje alatt. Elvégeztem egy OKJ-s újságíró-tanfolyamot, nyelvvizsgát szereztem, majd saját szervezésben gyakorlatot, az akkor beinduló hazai internetes sajtó segítségével.  Önkéntes munkával kezdtem, szerető, védett, elfogadó, támogató közeget jelentett ez, mindenkinek csak ajánlani tudom. Tanulni, munkatapasztalatra szert tenni is lehet így. Újságíróként jelentkeztem feladatok, projektek elvégzésére, pályázatokon indultam, e-mailen küldött anyagaim mellett irreleváns volt, hogy egy agglomerációban élő háromgyerekes, kisbabás anyuka vagyok-e,vagy egy egy budapesti autós szingli. Ha kellett, egy-egy alkalomra személyesen mentem el, akár a gyerekekkel is: konferenciára, kiállításokra, sajtótájékoztatóra, nem foglalkoztam az elvárásokkal, általában kellemes meglepetést okoztak, mintsem ellenérzést.  Főállású anyaként megbízási szerződéssel dolgozhattam. Közben hirdetésszervezőként is vállaltam megbízást, ez sok lótás-futással járó, nem mindig biztos jövedelmet jelentett, de legalább a gyerekekkel együtt tudtam végezni, és úgy fejlesztettem magam, hogy legyen eredménye: ha szereztem hirdetőt, kaptam jutalékot. És szereztem.

Nagyon sok erőt adott, hogy a gyerekekkel is teljes időben tudtam foglalkozni, és a munkában is tudtam előre lépni. Sokat kellett tanulnom, olvasnom, beszélgetnem, kérdeznem, előadásokat hallgatni, nézni, hogy tudjam követni az információs társadalmat, de mivel érdekelt, meg tudtam tenni. Látványosan visszaigazolta a munkaerőpiac a tudásom megszerzését, ahogy szakértelemre tettem szert valamiben, rögtön több feladatot, munkát kaptam: irjak, tartsak előadást, tanítsak. Én is kerestem a lehetőségeket és „ajánlottam magam”.  Folyamatosan jelen kellett lennem a fórumokon, ezt is megtanultam, hogy digitálisan hogyan legyek jelen a világhálón szakmai témákban, mint munkavállaló, hogyan érjenek el.

Volt, hogy blogot vezettem, volt, hogy levelezőlistákon voltam jelen aktívan, és volt, hogy a közösségi média korabeli (Facebook előtti) megoldásait használtam, hogy megismerjenek munkavállalóként. Közben számítógép-használó, majd rendszerinformatikus képzést végeztem el, később webanimátor kurzust is. Ezeket mind kismamáknak, munkaerőpiacra visszatérni szándékozóknak szervezték, a helyi munkaügyi hivatal és a közeli képzőközpontok szervezéseit figyeltem. Egy országos heti, majd egy napilap több százezer példányszámban megjelenő rovatában lehettem eleinte ideiglenes, majd állandó külsős újságíró. Az ezzel járó sok utazás szintén sokat jelentett nekem, kárpótolt a sok álmatlanságért, amit a gyerekek melletti éjszakai munka okozott. A főállású anyaság utolsó évében még tudatosabban készültem a munkaerőpiacra, és ezúttal állást kerestem. A jogszabályok adta kedvezményeket kevés munkaadó ismerte, de örömmel fogadták. 2014. január óta főállásban dolgozom, felelősségteljes és szakmámnak megfelelő munkakörben, a www.monderniskola.hu köznevelési szakportál főszerkesztője vagyok. (Újabb skilleket tanultam „menet közben”, pld. honlapszerkesztés).

Tehát minden erőfeszítést az annak megfelelő jutalom kísért, ezért újabb és újabb célokat tűztem ki.

Kérdéseiteket a munkaerőpiacra való visszatérés részleteivel kapcsolatban várom, mit lehet tenni a GYES előtt, alatt, hogy legyen munkátok a kisgyerekes időszak után is. Tudok abban segíteni, hogy hogyan tudjátok „eladni” magatokat a munkaerőpiacon, mit és hogyan tudtok tanulni a kisgyerek(ek) mellett. Milyen képességekre, készségekre van szükség az elhelyzekedéhez, és ebben hogyan segít az anyaság. Az utóbbi években nagyon fontos lett a közösségi médiában, az interneten hagyott „lábnyom”, amit szintén tudatosan lehet építeni, a későbbi munkavállalás érdekében.

Sokszor találkozom azzal a hozzáállással, hogy  de hát egy(két-három, stb.) gyerekkel sehova nem vesznek fel.., vagy hogy „mire vagyok jó egyáltalán”? Ebben is tudok tanácsokat adni: mi legyen a következő lépés, hogyan tudsz sikeresen továbbjutni.

S számos más témában is melyet most a teljesség igénye nélkül nem említettem.

Kérdezni a hozzászólásoknál tudsz és a választ is itt találod majd meg. Ha szeretnél azonnal értesülni róla, jelöld be, hogy kérsz e-mailértesítést, ha hozzászólás érkezik.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

hirdetés

1 KÉRDÉS

  1. Kedves Fülöp Hajnalka!

    Kisfiam januárban tölti be 3. életévét, én november elején kezdek ténylegesen dolgozni a régi munkahelyemen, jelenleg szabadságomat töltöm. A főnököm egyenlőtlen munkarendben szeretne foglalkoztatni, ráadásul úgy, ahogy az számunkra a lehető legkedvezőtlenebb, és megindokolni sem tudja (illetve annyi volt az indoka, hogy minden más dolgozónak megfelel ez a munkarend). Úgy tudom, hogy a gyermek hároméves koráig kérhetem, hogy egyenlő munkarendben foglalkoztassanak (elnézést, ha nem ez a pontos neve, arra gondolok, hogy minden nap ugyanabban az időintervallumban dolgozhassak). Az egyik kérdésem az, hogy jól tudom-e? Ha igen, akkor pontosan melyik rendelet mondja ezt ki (csak hogy tudjak mire hivatkozni)? Még egy kérdésem lenne: kisfiam tartós beteg (szerencsére „csak” ételérzékeny), amelyről papírunk is van. Ebben az esetben január után is van számunkra lehetőség az egyenletes munkarendre, vagy az minden esetben kizárólag a gyermek 3 éves koráig érvényesíthető?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Móni

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .