Konferenciát tartott a Magyar Védőnők Egyesülete és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a kilencven évvel ezelőtt megalakult zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatra emlékezve szeptember 29-én Gödöllőn.
A védőnői hálózat különleges érték
Beneda Attila, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkár (Emmi) köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt kilencven év is azt jelzi, időtálló a védőnői szervezet. Nincs ma fontosabb feladat, mint segíteni a családokat, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen. A védőnői hálózat azért is különleges érték, mert a tagjai bizalmas barátként tudnak segíteni a családoknak – fűzte hozzá.
Gémesi György polgármester felidézte, hogy kilencven éve Gödöllőn jött létre az egészségügyi mintajárás, majd a zöldkeresztes szolgálat is.
Az emlékülésen elismeréseket adtak át, majd a résztvevők előadásokat hallgathattak meg egyebek mellett a védőnői szolgálat történetéről, a védőnőképzés múltjáról és jelenéről, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről.
Visszatekintés
Az 1920-as évek utolsó harmadában a hazai egészségügynek egy új vonása kezdett kibontakozni: a megelőző jellegű közegészségügyi munka. Ennek keretein belül fontos szerepet kapott: az általános egészségvédelmi rendszer kiépítése, a „zöldkeresztes” egészségvédelmi szolgálat megteremtése, a megfelelően képzett egészségügyi személyzet a védőnők képzése.
Előtérbe került a falusi lakosság elhanyagolt egészségi állapotának javítása. A különböző tanulmányok megállapították, hogy azokat az intézményeket nem lehet ugyanúgy megvalósítani egy kis községben, mint a nagy városokban. Az egészségvédelmi munka új rendszerét kellett kialakítani: az általános családvédelmet, mely a család minden egyes tagjának védelmével foglalkozott.
Az egészségvédelmi munka célja:
- a falun élő lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítása
- a fertőző betegségek elleni küzdelem,
- a közegészségügyi állapotok javítása és ennek érdekében a hálózat kiépítése voltak.
A fenti sorokat olvasva szinte napjaink kihívásait látjuk.
Vajon hogyan tud a 102 éves hivatás a tradíciók megtartásával megfelelni a jelen kor kihívásainak? Mit üzen a zöldkeresztes szemlélet napjaink védőnői számára?
Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a gödöllői Jubileumi Védőnői Konferencián.
A kezdetek – Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat -1927
A védőnői szolgálat létrejötte a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik, aki kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, „Zöldkereszt” Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. Ennek az volt a célja, hogy az otthoni gondozás során az ápolással kapcsolatos problémák megoldására is felkészítse a védőnőket. Itt egyértelműen és összefüggésében fogalmazták meg e két hivatás különbözőségét és kapcsolódását:
„Az ápolónő és az egészségügyi védőnő hivatásban igen sok a rokon vonás, csupán a feladatuk és a működési területük különbözik egymástól… Az ápolónő a gyógyító munkában vesz részt, a védőnő ezzel szemben a bajmegelőzés szolgálatába szegődött”
A zöldkeresztes védőnők feladatai öt területre terjedtek ki (1930-44-ig):
- anya- és csecsemővédelem
- iskola-egészségügy
- nemi betegségek és TBC elleni küzdelem
- szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése
- szociális gondozás
A védőnők a családgondozási szemléletet tartották a legalapvetőbb szempontnak: „Előnyösebb, ha egy védőnő a megfelelő módon a megfelelő időben oktat egy anyát, mintha több oldalról kap sokszor ellentétes tanításokat.”
A védőnői hivatás tudományos alapokon nyugszik, és magas szinten képezték az erre jelentkezőket. „A védőnőt – ahogy az orvost az egyetemes orvostudományra- ugyanúgy ki lehet képezni az egészségvédelem minden ágában…”
A Stefánia Szövetség, amely 1915-ben alakult az anyák és csecsemők védelmére, és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett. A védőoltásokkal kapcsolatos tennivalók is a védőnői tevékenység részét képezték, melynek eredményeként jelentős mértékben lehetett csökkenteni a fertőző és járványos megbetegedéseket.
Azt vajon tudtad-e, hogy a magyar védőnői szolgálat nemzetközi szinten is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer?
Így felkerült a magyar hungarikumok közé is!
