Témakörök: beszédfejlődés, beszédhibák, írás-olvasás problémák
A szakértő elérhetőségei:
Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpont
1068 Budapest, Benczúr utca 1
Honlap: www.baranyfelho.hu
Kiss Gy. Zsófia logopédus vagyok. 2007-ben végeztem az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karán logopédus tanár-és terapeuta szakágon. Jelenleg diplomamunkámat írom az ELTE BTK magyar szakán. E két iskola tükrözi érdeklődési körömet, mely több irányból is a magyar nyelvhez vezet.
Logopédusként több helyen is dolgoztam, a legkisebbek beszédindító logopédiai terápiáján át felnőttek beszédtechnikai képzéséig sok területet volt módom kipróbálni.
Jelenleg a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban dolgozom. Itt családterápiás szemléletű csapatmunkában dolgozunk együtt gyógypedagógus-, pszichológus-, gyógytornász kollégákkal. Jelenleg nyelvi-és beszédfejlődési zavarokkal-, olvasás-írás nehézségekkel-, hangképzési zavarokkal-, nyelvlökéses nyeléssel küzdő gyermekek (és időnként felnőttek) terápiáját végzem csoportos és egyéni formában. Emellett dolgozom a Haris Fogászaton, ahol szintén nyelvlökéses nyelés logopédiai terápiáját végzem.
Célom, hogy a nyelv, mint ’kommunikáció’ – így a külvilág és az ember közötti egyik legszorosabb kapcsolati lehetőség, mindenki számára örömforrás, pozitív megerősítést eredményező, jól használható rendszer lehessen. Mivel a beszéd, a nyelv, az emberi gondolkodás legmagasabb szintű funkciója, így sok-sok egyéb területnek jól kell működni ahhoz, hogy ezt a rendszert valaki elsajátítsa. Fontosnak tartom, hogy valóban komplex módon segítsünk, minden szükséges területet megtámogatva úgy, hogy a gyermekek szülei lehessenek a legfőbb segítőpartnerek a terápiás úton.
szia a kislányom 2és fél éves azelött fojékonyan beszélt most egy pár napja dadog ismétli mindenszo elejét többször is ! azt szeretném kérdezni mitöl lehet ez ?
Válaszomat fent láthatja, valamiért kétszer kaptam meg ugyanazt a kérdést.
Tisztelt Zsófia!
Gyermekkorom óta vagyok beszédhibás, dadogok. Sokáig nem zavart, úgy gondoltam, hogy én elfogadom magamat így, fogadjon el más is. Most azonban úgy gondolom jó lenne változtatni ezen.
Kb 8-10 éves koromban volt egy hallószerkezetem, amely nagyon sokat segített beszédem javításában. Az egész egy fülhallgatóból, és egy kis mikrofonnal ellátott központi egységből állt (ami mindig az ingzsebemben volt). A szerkezet segítségével visszahallottam a saját hangomat. A saját dadogásom annyira zavart, hogy 2-3 hónap elteltével egyre simábban, folyékonyabban beszéltem. Orvosi vélemény szerint még kb 4-5 hónapot kellett volna használnom, de akkor sajnos abbahagytam.
Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy kapható-e még ilyen szerkezet, illetve mi a neve, hol keressem? Szívesen vásárolnék magamnak egyet. Mit gondol, e készülék segítségével teljesen elhagyhatom a beszédhibámat?
tisztelettel: Zsolt
Kedves Zsolt!
Az említett technika az un. „késleltetett hallási visszacsatolás”, és a szakirodalom szerint valóban nagyon hatékony. Én még nem találkoztam ilyen szerkezettel „élőben”. Sajnos nem tudok abban segíteni, hogy hol találhatna rá ilyen eszközre. Ahol korábban kezelték ezzel azt a helyet, intézményt, szakembert már nem tudja felkeresni? Én még a Démosztenész Egyesületet javaslom (demoszthenesz.hu), hátha ők többet tudnak, mert ott speciálisan foglalkoznak dadogással, talán ilyen eszközről is van információjuk.
Remélem tudtam segíteni,
üdvözlettel,
Zsófi
Tisztelt Zsófia!
Nagyon köszönöm a válaszát, már írtam a Démosztenész Egyesületnek.
Szűcs Zsolt
Tisztelt Zsófia!
Kisfiam 11 hónapos múlt. 10 hónapos korára már használt értelemszerűen néhány szót, pl pápá, apa, mamma, nem,körülbelül 6-7 szót. Most azonban nem hogy új szavakat nem tanul ,hanem néhány hete a pápán kívül semmit sem mond. Az ujjával mutogat mindenre, közben kiált egyet, hogy e vagy i, hangszínváltozásokkal képes teljesen megértetni magát. Tehát tulajdonképpen ezen a területen visszaesett a fejlődése. Nagy gond lehet ez, vagy elképzelhető, hogy a mozgásfejlődés miatt, torpant meg a beszéd fejlődése, nem tudom ez mennyire butaság, ezt olvastam pár napja. Ebben az időben még nem próbálkozott önállóan járni, csak bútorok mellett kapaszkodott. Jelenleg minden erejével az önálló járással kísérletezik, most kezd már 5-6 lépést sikerrel tenni. Koraszülött volt, és egy enyhébb oxigénhiányon is átesett. Nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelt Édesanya!
Valóban összefügghet ez a jelenség a mozgásfejlődés aktív szakaszával. Az idegrendszeri különböző területeinek érése hat egymásra, van olyan, hogy egy terület fejlődik sokat, míg más terület kissé megáll a fejlődésben (pl. a szobatisztaság is szokta befolyásolni a beszédet). Emellett azt gondolom, hogy a születés körüli oxigénhiányos állapot miatt nagyon fontos lenne a mozgásfejlődést magát alaposan végiggondolni, szakemberrel megvitatni, hogy e téren nem maradt-e ki valamilyen fontosabb állomás, milyen az egyensúlya, mennyire harmonikus a mozgás, mennyit és hogyan kúszott, mászott
A beszédfejlődéssel szorosan összefügg a mozgásfejlődés. A mászás például rendkívül fontos, jó volna tudni, hogy mennyit és hogyan mászott. Szimmetrikus volt-e korábban a kúszás, majd később a mászás? Ezeket a területeket egy alapos mozgásvizsgálattal – melyet a legkisebb korosztállyal foglalkozó mozgásterapeuták, gyógypedagógusok, gyógytornászok szoktak végezni, (nálunk a Bárányfelhőben is zajlik ilyen vizsgálat) – kideríthető, ha az idegrendszer megfelelő érését befolyásoló mozgás kimaradt, vagy nem állt fenn elég sokáig ahhoz, hogy ezután ez a terület jótékonyan befolyásolja a beszéd érésének területét.
Nem kell megijedni, de javaslom, hogy egyelőre ne a beszédre, hanem a mozgásra koncentrálva keressenek fel egy szakembert, mert a mozgásfejlesztés nyomán a legtöbb esetben ebben a korban a spontán beszédfejlődés szépen elindul. Még nincsenek semmivel elkésve, a mostani jelenség a normál fejlődés része is lehet, de a korábbi oxigénhiány miatt érdemes lenne ennek mielőbb a végére járni.
Remélem tudtam segíteni,
minden jót kívánva:
Zsófi
Üdvözlöm !
Kisfiam 5és fél éves és óvodába jár komplett fejlesztést kap csak sajnos a logopédiai fejlesztés az kevés amit ott kap és érdeklődnék hogy ebben segítséget kérni hova tudnám + elvinni mi a 18-ban lakunk de megoldható a máshova elmenjünk. Sajnos az óvoda nem tud segíteni ebben.
Köszönöm előre is.
Üdv:. Móni
Kedves Móni!
Én a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban elérhető vagyok, http://baranyfelho.hu/ a honlapon van telefonszám, ímél cím, térkép,stb. Ez a VI. kerületben van.
Amennyiben lakóhelyhez közelebbi logopédust keres, a http://logopedia.lap.hu/
honlapon találhat további szakemberekről információt.
Üdvözlettel,
Zsófi
Kedves Zsófia!
Kisfiam 2 év 8 hónapos.Szépen beszélt mondatokban. Két hete nagyon elkezdett dadogni. Pl.: aaanya, mimimiaz, hohohol,azazaz, ezezez, nem mindig beszél így csak akkor ha izgalomba van vagy hirtelen ki akar mondani valamit. Ha kérdezek tőle akkor mindig szépen válaszol. A családban senkinek sincs beszédhibája, epilepszia, asztma. Olvastam, hogy nem minden dadogás ami annak tűnik cikket, szeretném tudni meddig tart ez a korszak vagy egyáltalán az én kisfiam ebben a korszakban van? Kérdésem forduljak logopédushoz vagy várjak még? Nagyon aggódom, hogy igy marad. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Klaudia!
Véleményem szerint még nyugodtan várhatnak őszig, ha addig sem szűnnek a tünetek, akkor ősszel érdemes felkeresni a lakóhely szerinti nevelési tanácsadót, logopédiai szakszolgálatot, főként azért, hogy mindenki valóban megnyugodjon.
Ebben a korban ez természetes jelenség, főként, ha izgalmi állapotot, örömet, kíváncsiságot követ. A korszak 2-2,5-3 éves kor között jelentkezhet, akár fél évig is eltarthat, nagyon egyéni dolog ez.
Nyugodtan, lassan beszéljünk a gyermekkel, amikor beszéde nem folyamatos, akár mondhatjuk neki időnként, hogy „lassan mondjad, nyugodtan”. Legfontosabb, hogy ne erősítsük ezt a jelenséget sem kimondott, sem háttérben meghúzódó ijedtséggel. Az aggódást nagyon könnyen megérzik a gyerekek, azt, hogy „nincs rendben velük valami”. Természetesen, kedvesen kezeljük ezt, még ha szülői szemmel ijesztő is időnként.
Remélem tudtam segíteni, minden jót kívánok:
Zsófi
Kedves Zsófia!
Kisfiam 2 év 8 hónapos.Szépen beszélt mondatokban. Két hete nagyon elkezdett dadogni. Pl.: aaanya, mimimiaz, hohohol,azazaz, ezezez, nem mindig beszél így csak akkor ha izgalomba van vagy hirtelen ki akar mondani valamit. Ha kérdezek tőle akkor mindig szépen válaszol. A családban senkinek sincs beszédhibája. Olvastam, hogy nem minden dadogás ami annak tűnik cikket, szeretném tudni meddig tart ez a korszak vagy egyáltalán az én kisfiam ebben a korszakban van? Kérdésem forduljak logopédushoz vagy várjak még? Nagyon aggódom, hogy igy marad. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Zsófi!
Az unokám i.u.Ashpyxia,Hypoxia,Dystress áll.-ban császárral született 41.ik héten.A szűrő vízsgálaton kiderült,hogy a bal fülére nem reagál,majd 1-re sem,3-hó,és 6-hósan.
Az Amerikai úti Ideg Klinikán MRI.- vizsgálat negatív,de a BAEP vizsgálat szintén mind 2 fülre teljes halláscsökkenést jelzett.Majd a Heim Pál Kórház,BERA vizsgálat 20-db-es hallás csökkenést mutatott,9-hónapos és 14-hónaposan is.Gyógypedagógus szerint F82H0 Motoros funkció specifikus fejlődési rendellenesség ,a befogadó és kifejező nyelvi készsége életkorától elmarad.Kedves ,barátságos,érdeklődő kisfiú,mozgás igénye nagy.
Válaszát és a tanácsát előre is köszönöm:
Tisztelettel:Laczó-Birkás Magdolna
Kedves Magdolna!
Fent leírtak alapján komplex gyógypedagógiai fejlesztésre van szüksége az unokájának, ami mozgásfejlesztésen keresztül történő beszéd-és értelmi fejlesztést takar. Az eddigi vizsgálatok alapján gondolom már javasoltak szakembereket, korai fejlesztést az orvosok, gyógypedagógusok. Leírása alapján nehezen tudnék konkrét dolgokat írni. Valójában miről szeretne többet megtudni? Most mennyi idős a gyermek? Jár-e valamilyen fejlesztésre? Mindenképpen mihamarabbi beszédfejlesztés szükséges. Részben a hallássérültekkel foglalkozó szakemberek (szurdopedagógusok) területére tartozik ez a probléma, bár a 20 dB-es halláscsökkenés, ha jól tudom, még minimálisnak számít. Javaslom, hogy a Heim Pál Kórházban érdeklődjenek, ahol a vizsgálatot végezték, hogy milyen fejlesztésre, hová lehetne járni.
Érdemes a területileg illetékes nevelési tanácsadót is felkeresni, hogy a környéken milyen korai fejlesztéssel foglalkozó központ van, mik a lehetőségek. Mára szerencsére egyre gyakoribbak az olyan bölcsődék is, ahol van gyógypedagógus, illetve sok helyen – bár a nevelési tanácsadó, vagy pedagógiai szakszolgálat jellemzően óvodás kortól fogadja a gyermekeket, azért tudnak kisebb gyermekek számára is javasolni szakembert. Amennyiben van lehetőségük, a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban mi is tudunk segíteni önöknek.
Minden gyermeknél szoktam javasolni, de ilyen esetben fokozottan fontos, és előremozdító lehet a lassú, kifejező, egyszerű mondatokban történő kommunikáció, az, ha leguggolunk a gyermekhez, ha látja az arcunkat, ha a háttérzajt minimalizáljuk, Tv-t, rádiót kikapcsoljuk.
Remélem tudtam segíteni, üdvözlettel:
Zsófi
Kedves Zsófi!
Kisfiam 19,5 hónapos és még nem kezdett el beszélni. Semmi érthetőt nem mond még, a szavak elejét sem. Érdekes, mert 10-11 hónaposan már mondta a vau-vaut, ha kutyát látott, sőt az „autó” szót gyönyörűen ismételte utánunk. Hónapok óta már ezeket sem mondja! Egyébként egész nap „beszél”, de a saját kis halandzsa nyelvén. Mindent megért, amit mi mondunk neki, vagy kérünk tőle. Mindig beszélünk hozzá, együtt nézegetjük/olvassuk a mesekönyveket. Próbálunk mindent megtenni, hogy végre megszólaljon.
Kérdésem az lenne, hogy kell ebben a korban aggódni, ha nem beszél?
Mit tudunk (még) tenni?
Köszönöm válaszod!
Annamari
Kedves Annamari!
Azt javaslom, hogy keressenek fel egy logopédust – ha gondolja, szívesen segítek személyesen is, a fenti weblapcímen megtalál – mert több dolog is állhat ennek hátterében, ami személyes találkozás alapján különíthető el. Nem kell megijedni, de az a tény, hogy a korábbi meginduló beszédfejlődés elmaradt, mielőbbi „kivizsgálást” igényel véleményem szerint.
Érdemes végiggondolni, hogy milyen beszédfejlődést akadályozó tényezők állhatnak a háttérben, pl.gyakori felső légúti megbetegedések, mandulaproblémák vannak-e. Hallásvizsgálatra, úgynevezett ‘tympanometriai’ vizsgálatra érdemes elmenni. Még akkor is fontos ezeknek utánanézni, ha látszólag a gyermek érti a beszédet. Az okos gyerekek gyakran a szituációkból remekül következtetnek, és így nehéz észrevenni, ha a hallásuk, a hallási figyelmük, vagy a hallási észlelésük érintett, ez azonban befolyásolja beszédfejlődésüket. Érdemes már most az otthoni háttérzajt minimalizálni, ha esetleg gyakran szól a TV a háttérben azt mielőbb megszüntetni, és amikor a gyermekhez beszélünk, akkor lehetőség szerint úgy tenni ezt, hogy az arcunkat is lássa.
Emellett a felkeresett logopédus biztosan ki fogja kérdezni a születés körülményeit, hogy milyen volt a mozgásfejlődés, mi a helyzet a szobatisztasággal, az alvás, étkezés, játék és egyéb dolgok hogyan zajlanak, mert ez is sok-sok információt adhat a beszédről. A személyes találkozás nyomán lehet azt is kideríteni, hogy a figyelme, figyelem irányírhatósága milyen, és a logopédus azt is meg tudja állapítani, hogy a szituációtól független beszédértés, vagy pl. a passzív szókincs milyen szinten van. Fontos információ lehet még, hogy volt-e a családban megkésett beszédfejlődés.
Sajnos gyakran halljuk manapság is, hogy „majd kinövi” a gyermek ezt a szakaszt, és beszélni fog magától. Könnyen lehet, hogy valóban nem kell logopédiai vagy idegrendszer érését segítő mozgásos foglalkozás, és minden rendeződik magától. Mivel azonban a beszéd a legmagasabb funkció a gondolkodási területek között, így érdemes ebben az esetben körültekintően megvizsgálni mindent, amire a beszéd épül, hogy mielőbb kiderüljön, ha van valami elmaradás.
Üdvözlettel,
Zsófi
Kedves Zsófi!
Köszönöm a gyors választ!
Kisfiamnak soha nem volt még felső légúti megbetegedése, sőt más betegsége sem, így gondolom ezt kizárhatjuk. Hallásvizsgálaton nem voltunk vele, mert úgy látjuk, hogy azzal nincs gond. A TV sajnos megy reggel is kb. 1,5-2 órát. Néha nézi a mesét, de inkább csak a háttérben szól. Valamint este, amikor mi nézzük a híradót, akkor szoktuk bekapcsolni. Ezen igyekszünk változtatni. A születése körül nem volt probléma, természetes úton, komplikációk nélkül jött a világra a kisfiam. A mozgásfejlődés is rendben zajlott, 3 hónaposan hasra fordult, 5 hónaposan oda-vissza forgott, kúszott. 6,5 hónaposan elkezdett próbálkozni a mászással, inkább még „fókázott”, 7 hónaposan már négykézláb mászott, egyedül felült, 7,5 hónaposan felállt, 8 hónaposan bútorokba kapaszkodva lépegetett + mászott folyamatosan. 11 hónaposan 1-1 önálló lépést megtett, 11,5 hónaposan elindult, az első szülinapján két lábon totyogott (még kicsit bizonytalanul). 13 hónaposan már szinte szaladt. Nem szobatiszta, még bilit sem használunk. Mivel nem beszél, nem is jelzi, hogy van-e kaka a pelusban. A napokban azonban már szeretnénk bilit venni, és próbálkozni vele.
Férjem csak 3 évesen kezdett el beszélni, talán ez befolyásolhatja, hogy a kisfiam se beszél még? Később férjem logopédushoz is járt, mert nem tudta rendesen kimondani az „r” betűt.
Köszönöm a válaszát!
Annaamri
Kedves Annamari!
Férje késői beszédindulása lehet hajlamosító tényező, mindenképpen fontos információ. A sok halandzsázás is gyakori a beszédkésést mutató gyermekeknél.
A szobatisztasággal kapcsolatban csak azért érdeklődtem, mert bár még ráér ez a dolog, és a nyár mindig egy sokkal kedvezőbb időszak arra, hogy egy ilyen érés létrejöjjön, azért az idegrendszer különböző területeinek érése egymást befolyásolja, vagyis ha egy terület épp nagyon sokat „ügyesedik”, akkor szokott néha más területen időleges visszaesés mutatkozni. De ezek szerint a bilizés még nem befolyásolja itt a dolgokat…
A sok éneklés, mondókázás, a rövid, egyszerű mondatokban fogalmazott mesék, illetve este az aznapi események összefoglalása, mi minden történt vele, stb. nagyon hasznosak. Érdemes igazán lelassítanunk a beszédünket, gyakran észre sem vesszük, hogy milyen gyorsan beszélünk.
Ha a kerületi logopédiai szakszolgálatnál kérnek segítséget, akkor érdemes volna még ebben a tanévben felkeresni őket, mert nyáron nincsenek nyitva. Természetesen néhány hónapon nem múlik semmi, sőt, lehet, hogy rendeződnek spontán módon is a dolgok. Biztos vagyok benne, hogy mint szülők, önök tudják a legpontosabban, hogy olyan probléma merült-e fel, amiben most kell személyes segítséget kérniük, vagy lehet még egy kicsit várakozni ez ügyben.
Üdvözlettel,
Zsófi
Kedves Zsófia!
Nemrégiben hallottam egy úgynevezett jelölő beszédről, amit a pici babáknak tanítanak meg, s még mielőtt bármit is tudna beszélni, már el tudja mutogatni, mit is szeretne. ( Olyannak képzelem el ezt a módszert, mint amikor a nagypapa beszélgetett az unokájával a Vejedre ütök c. filmben) Érdekelne véleménye: vajon tényleg létezik-e ez a fajta kommunikáció, s ha igen, nem befolyásolja-e károsan a későbbi normális beszédfejlődést?
Köszönöm!
Tisztelettel
R. Ivett
Kedves Ivett!
Én is hallottam a baba-jelelésről, bár sosem tanulmányoztam mélyebben ezt a dolgot. Néhány helyen olvastam, hogy állítólag segíti a beszédfejlődést, a kognitív funkciókat, még az intelligencia is magasabb lehet tőle…
Néhány fontos dolog jut eszembe erről:
Első, és legfontosabb az, hogy a beszéd-, a gondolkodás-, a szociális fejlődés legfőbb mozgató rugója az érzelmi biztonság. Akire csecsemő, és kisgyermek korban ráhangolódnak, akit megértenek, az később megértő, figyelmes felnőtté fog válni. Nem könnyű, anyát, apát, családot próbáló feladat egymásra hangolódni, megérteni valakit, aki még nem beszél, de ezen az úton keresztül mindannyian sokat fejlődhetünk. Ilyen aspektusból nem értek egyet a szervezett formában tanulható jeleléssel, hiszen a meglévő ösztönös megértésünket, figyelmünket – amit nagyon fontos lenne magunkból „előbányászni” – cserélnénk le valamilyen divatos dologra.
Másodszor: ha jól figyelünk, minden gyermeknél felismerhetőek ezek a jelek, hiszen a nyelvfejlődés természetes része, hogy „általánosítunk”. A verbális korszakban megfigyelhető pl., hogy minden bácsi „apa” egy ideig:) vagy minden állat „vau” stb., és ugyanígy a verbális korszakot megelőzően is megfigyelhetőek hasonló általánosítások, pl: valamilyen mozgással kísért mondókának a mutogatása önmagában azt jelenti a gyermeknél, hogy „Mondókázzunk!”, holott ő maga még nem tudja mondani a szöveget.
Jónak tartom, ha ilyen otthoni egyezményes jelek spontán módon kialakulnak, hiszen ezek valóban segítenek egymás megértésében, és ezt együtt alakítjuk ki.
A nyelv maga is egy jelrendszer, bizonyos hangsorokhoz bizonyos tartalmak kötődnek. Amíg a gyermek nem tudja kimondani ezeket a hangsorokat, addig is fejlődik ez a jelrendszer, rengeteg dolog gyűlik a passzív tudásban, amikhez nem érdemes egy kívülről jövő jelképrendszert hozzákapcsolni, mert egészen egyszerűen nincs rá szükség.
A nyelvi fejlődést az segíti legjobban, ha „Azt mondja a száj, amit gondol a fej és érez a szív” – ahogy Montágh Imre mondja. Vagyis az úgynevezett kongruens kommunikációval, azzal, ha hitelesen, nonverbális, és verbális szinten ugyanazt közvetítjük a gyermeknek, ha következetesen jól érthetően, és szeretettel beszélünk hozzá, ha leguggolunk, az arcunkkal, mimikánkkal együtt adjuk át neki azt a rengeteg információt, ami az anyanyelvünk, akkor biztos, hogy ép intellektusú, normál fejlődésű gyermekeknek jól fog fejlődni a beszéde, a nyelvi rendszere.
Természetesen másként fejlődő gyermeknél, idegrendszeri-, hallás vagy egyéb sérülés esetén hasznos lehet egy jelrendszer, de egészséges gyermekeknél nem tartom jó dolognak. Amíg egy jelrendszert megtanulnánk, addig inkább mondókázzunk, mozogjunk, nézegessünk mesekönyvet, legyünk sokat együtt! Ezek az igazán csodatevő dolgok!
Üdvözlettel,
Zsófi
Kedves Zsófia!
Kislányom áprilisban lesz 3 éves. Sajnos az utóbbi 3 hétben folyamatosan betegek voltak 1 éves kistestvérével és a fülére is ráhúzódott a baj. A jobb fülére szinte teljesen süket lett, a bal sem volt sokkal jobb állapotban. Kiabálnunk kellett vele, mert nem hallott. A helyzet javult, de a beszéde megváltozott, nem artikulál olyan érthetően, mint korábban. Ha megismételtetjük vele a mondandóját, kérve: szépen mondja, akkor szebben mondja. A kérdésem az, hogy szabad-e így ismételtetni vagy hagyjuk és majd elmarad ez a „lusta” beszédkiejtés. Attól félek, rögzül a rossz kiejtés. A kislány nem veszi rossz néven az ismételtetést egyenlőre.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Jana
Kedves Jana!
Nagyon fontos lenne alaposan utánajárni, hogy valójában most hogyan hall a gyermek! Gyakran az orvosilag ép hallás mögött is meghúzódhat beszédhallást akadályozó állapot. Lehet, hogy már nincsenek a betegségnek tünetei, ám az arcüregben a járatokat mégis szűkíti az ott megtapadt váladék. Ez befolyásolja, hogy a dobhártya hogyan tudja továbbítani a beérkező hangingert. Tympanometria vizsgálatot végeztek? Arcüreg ultrahangot is szoktak ebben az esetben végezni.
Amikor egy gyermek huzamosabb ideig nem hall jól, akkor miután újra hallani kezd – pl. orrmandula műtét után – több idő, gyakran hónapok is kellenek, hogy tisztuljon a beszéde. Érdekes, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire sokat romlott kislányánál a helyzet. Mivel a beszédtanulás érzékeny szakaszában van, mindent meg kell tenniük, hogy a „bemenet”, tehát a beszéd, amit hall minél tisztábban be is jusson. Ennek egyik oldala az orvosi terület, aminek nagyon alaposan utána kell járni. Másik oldala, hogy otthon minimalizálják az alapzajt, igyekezzenek hangosabb beszéd mellett abban is, hogy a gyermek jól lássa a beszélő arcát, a szájmozgás segítsen neki addig is, amíg a hallása nem rendeződik száz százalékosan.
Mindezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha egy gyermek beszédfejlődése rendben volt, szépen, korának megfelelően fejlődött, és egy ilyen probléma miatt változik meg a beszéde, akkor abban kell segítenünk, hogy a beszédpélda jól hallható legyen számára. Nem „lustaság” kérdése ez a megváltozott artikuláció, és jó hallás mellett spontán rendeződnie is kellene az artikulációnak. Persze, játékos formában ismételgetett mondókák, mondatok nem árthatnak, de mindig inkább a példa, a spontán utánzás legyen az alapja ennek, és ne a kérés. Lassan, artikuláltan beszéljünk hozzá, úgy, hogy lássa az arcunkat.
Ha orvosilag minden szempontból kivizsgálták a hallását, és azt teljesen épnek ítélik, ám ez a probléma megmarad, akkor javaslom, hogy keressenek fel egy logopédust, aki részletesen meg tudja állapítani, hogy adott hangok közötti különbséget hallja-észleli-e a gyermek, illetve, hogy milyen oka lehet az artikuláció romlásának.
Üdvözlettel,
Zsófi