Kiss Gy. Zsófia logopédus

1. Kedves Zsófia,
   kisfiam 3 éves. Egy ideje, szerintem néhány hónapja, amikor gyorsan akar mesélni, akkor szótagokat vagy szavakat ismételget. Szerencsére nem zavarja őt ez a beszédben, lelkesen magyaráz ennek ellenére. Próbálom nagyon türelmesen és nyugodtan végighallgatni, de azért félek, hogy nem lesz-e ebből probléma. Verseket akár több versszakosakat is nagyon gyorsan megtanul, és elmondja dadogás nélkül. Ha olyan könyvet nézegetünk, amit már nagyon sokszor nézegettünk, és jól tudja a szókincsét, akkor csak néha ejt beszédhibát. De ha valami új dologról, eseményről akar beszélni, akkor nehezen találja a szavakat. Egyébknt már két évesen össze tudott rakni rövidebb mondatokat. Kell aggódnunk, vagy ez csak a beszédtanulással összefüggő múló állapot? Most fogja kezdeni az ovit. Kell attól félnünk, hgoy ez tovább súlyosbítja? Érdemes logopédushoz fordulnunk?
   Köszönettel,
   Emese

   • Kedves Emese!

     A leírtak alapján úgy vélem, a kisfiánál mindez csak a beszédtanulással összefüggő állapot. Rengeteg dolog van már a fejében az anyanyelvről, és főleg izgatott állapotban nehéz mindezt rendszerezetten mobilizálni. Ha nem javul a helyzet néhány hónapon belül, május, június környékére, akkor még nyár előtt keressenek fel egy szakembert. Természetesen ha romlik, beszédkedve csökken, netán zavarni kezdi a megakadás, akkor érdemes logopédushoz fordulni. Az őszi ovi kezdésig szerintem el fog múlni ez a jelenség, de ha nem, akkor érdemes konzultálni az óvodai logopédussal, illetve az óvónénivel együtt, hogy hogyan kezeljék ezt a helyzetet.
     Minden jót! Üdvözlettel,
     Zsófi

2. Kedves Zsófia!

   A 2 év 7 hónapos kisfiunkkal kapcsolatban szeretnénk tanácsát kérni. Kb. 10 napja egyik pillanatról a másikra hirtelen elkezdett dadogni. Azóta a netet bújjuk és próbáljuk betartani az ott olvasott tanácsokat, mi szerint ne szóljunk rá és ne is vegyük észre ezt a problémát. Nem egyszerű, főleg azért mert egyéb „tüneteket” is tapasztaltunk, melyek nem tudjuk összefüggésben állnak-e az esetleges nem folyamatos beszéddel.
   Először is feltűnő, hogy észreveszi a dadogását, láthatóan zavarja és e miatt nem szívesen beszél. Néhány nap elteltével eljutottunk addig, hogy csak igen-nem válaszokat adott. Akkor kétségbeesésünkben azt kértük, hogy suttogjon, ami pár napig bevált. Átmeneti javulás után, most újra ott járunk, hogy a szó elejét nagyon megnyomja, nem szótagokat ismétel, hanem az első betűvel küzd. Sokszor keresi a szavakat, mintha nem jutnának eszébe azok és eddig jól ismert kérdésekre nem hajlandó válaszolni, egyszerűen elfordítja a fejét, vagy annyit mond „nem tudom”. Nem tudjuk, hogy ezért mert fél a dadogástól, vagy azért mert tényleg nem tudja a választ.

   Nem tudunk arról, hogy nagyobb ijedtség érte volna és az életünkben sem állt be olyan változás, ami hatással lenne a gyerekre. A jelenséget úgy kell elképzelni, hogy este lefeküdtünk és reggel ezzel az állapottal ébredt. Megvannak a sajátos félelmei (sötétség, lift és a szilveszter se jött jókor), nem tudjuk ezek összhatásai mennyire lehetnek befolyásoló tényezők?
   Bölcsibe jár egy éve, mindenki szerint kiegyensúlyozott, eleven gyerek. Mióta beállt ez az állapot hullámzó a kedélyállapota. Néhány órát olyan eleven, mint régen, aztán néhány órára sokkal visszahúzódóbb lesz. Beszéde ez idő alatt nem feltétlen változik. Előfordulnak dadogósabb és normálisabb időszakok mindkét állapotban. 1-2 napja már nem nagyon súg, hanem inkább a szája elé emeli a kezét, mintha ezzel segítené feloldani a benne lévő gátakat.

   Nem tudjuk, hogy induljunk-e pszichológus, vagy neurológus irányába, vagy esetleg ezek a tünetek még beleférnek a „nem folyamatos beszéd” időszakába?

   Azt még hozzáteszem, hogy eleve kicsit nehezebben indult meg a beszéd, majdnem két éves volt, bár utána nagyon szépen fejlődött, most már bármiről tudtunk vele beszélni.

   Válaszát előre is köszönöm!

   Kata

   • Kedves Kata!

     A leírtak alapján azt javaslom, hogy keressenek fel egy logopédust, illetve a neurológiai vizsgálat is célszerű lehet. Pszichológushoz csak mindezek után érdemes elmenni, a fenti szakemberek véleménye alapján… Nehéz eldönteni ebben az életkorban, hogy ez a tünet a nem folyamatos beszéd, vagy a dadogás tünete. Azért is érdemes utánajárni, mert zavarja a gyermeket, és a viselkedését befolyásolja. Ha a szavak elején a hangokba „ragad bele”, nem pedig ismételgeti a szó elejét, az inkább a kezdődő dadogás jellemzője lehet, de hangsúlyozom, hogy csak lehet, nem kell megijedni, megelőzés céljából járjanak utána. Egyébként csoportos dadogásterápiával nagyon szépen javulnak ezek a dolgok. Ha dadogást állapítanak meg, akkor sem jelenti, hogy egész életét ez végigkíséri. Életkoránál fogva az is lehet, hogy mindez csak egy átmeneti állapot.
     Nagyon nehéz a szülőknek mindezt átélni a gyermekkel együtt. Az, hogy nem javítgatják, jó dolog. Érdemes azonban ezt a jelenséget nem úgy kezelni, mint „valami, amiről nem beszélünk”. Biztosíthatjuk a gyermeket arról, hogy látjuk, hogy neki ez nehéz, megvárjuk őt, nyugodtan mondja el, amit akar a saját tempójában. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy görcs, pl. egy fejfájás, abban a pillanatban nem tud tenni ellene semmit a gyermek, csak várni, amíg elmúlik.

     Személyesen is szívesen segítek, remélem mielőbb megoldódik ez a problémájuk.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

3. Kedves Zsófia!

   Szeretném a segítségét kérni egy az életünkben fellépő problémával kapcsolatban:
   Kisfiam tegnap volt 2 éves. Már rég óta érthetően beszél, mondatokban fogalmazza meg mondanivalóját, versel, énekel, … Sokkal fejlettebb a korabeli gyerkőcöknél, ez elfogulatlanul is kétségtelen.
   Sokat mondókázunk itthon, és amikor más tevékenységet végzünk a háttérben majdnem mindíg szól valamilyen gyermekdal, mondóka, mese. Ez születése óta így van, talán ez is hozzájárult a gyors beszédfejlődéséhez.
   Néhány napja a mondatok/kifejezések végére alig hallható „tsz-tsz” hangot hallat. Nem mindíg van így, de gyakran előfordul.
   A Férjem azt mondja biztosan dadogni fog, és ennek ez az első jele.
   Családunkban nem dadog senki, és súlyos pszichés problémával sem rendelkezünk.
   Kérem segítsen, hogy mi lehet a probléma oka, illetve hol tudjuk kezeltetni a problémát.
   Előre is megköszönve válaszát,
   tisztelettel,
   Dalma

   • Kedves Dalma!

     Be kell, hogy valljam, nem találkoztam még ilyen problémával. Véleményem szerint a dadogáshoz ennek semmi köze. Már csak ezért sem, mert a dadogás a szavak, a mondandók elejét érinti, az említett tünet pedig a beszéd végén jelenik meg. Szerintem ez nem logopédiai területre tartozik. Amennyiben tartósan fennmarad ez az állapot, neurológiai vagy pszichológiai irányban érdeklődnék tovább, mert így leírás alapján ez leginkább tik-jelenségnek tűnik. Ez olyasmi, mint a körömrágás, vagy száj-rágogatás, önkéntelen arcizom rándulás, torokköszörülés stb. tehát inkább idegrendszeri, vagy lelki háttere lehet. De mindezeket én is csak nagyon óvatosan írom le, hiszen nem ismerem a gyermeket, viszont talán tudok ezzel az „ötleteléssel” segíteni.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

4. Kedves Zsófia! 2,5 éves kislányom nemrég került óvodába, az óvónők panaszkodnak rá, hogy nem értik a beszédét. Ez nem csoda, mert sok hang hiányzik a hangkészletéből Az i helyett e vagy a, az é helyett á, az ö, ü helyett o, u, az l és r helyett j, az ny és ty helyett n és t, a gy helyett valami d-szerű hangot használ, de sok más hangja (f, z) sem tiszta. 2 évesen, fél évvel ezelőtt kezdett egyáltalán beszélni, naponta 1-2 szóval gyarapodott az aktív szókincse, 6 hét múlva alkotott önálló mondatokat. Persze 2 éves kora előtt is mindent megértett.
   Énekel, mesét, verset, mondókát mond, csak sajnos a szülein kívül nem sokan értik. Egyébként szerintem mindenben megfelel a korának, pár dologban jóval meg is haladja a kortársait (főleg a festési-rajzolási ügyessége és a rendkívül nagyfokú önállósága miatt gondolom így).
   Ráadásul fordított szempontú a kislány beszéde, például az, hogy „kérsz inni” azt jelenti: kérek inni, az „odaadom” pedig azt jelenti: add oda… Nem szoktam javítgatni, nem akarok benne gátlásokat kialakítani, de vajon mikorra fogja helyes számban/személyben megfogalmazni a mondandóját?
   Kell-e logopédushoz vagy orvoshoz fordulni? Javasoltam az óvónőnek a logopédiai szakvélemény kérését, bár pedagógus végzettségem van, és úgy tanultuk, 5 éves kor előtt nem kezdik meg a beszédhibák javítását, legfeljebb a beszédindítást. Az óvónő is korainak tartja a logopédiai foglalkozást, ugyanakkor mégis panaszkodik a kislány beszédére. Mit tehetnék?
   Köszönöm
   Ágnes

   • Kedves Ágnes!

     A leírtak alapján, főképp a magánhangzók cseréi miatt, mindenképpen javasolnám a logopédiai vizsgálatot, illetve a terápiát. Sajnos az óvodákban annyira leterheltek a logopédusok, hogy valóban nem szokták vállalni a legkisebbek fejlesztését. Spontán módon is sok probléma megoldódhat, tisztulhatnak hangok, ugyanakkor mindaddig, amíg nem lesz érthetőbb a beszéd, a gyermek kommunikációja a külvilággal nehezített, és ez sok egyéb problémát okozhat, amit jobb megelőzni. Nagyon jó, hogy otthon nem javítgatják, nem szólnak neki, viszont sokat mondókáznak, énekelnek, mesélnek.
     Javaslom, hogy először keressék fel a kerületi nevelési tanácsadót, vagy a logopédiai szakszolgálatot, ahol létezik úgynevezett logopédiai ambulancia, ahol fogadnak minden óvodás korú gyermeket. Ezen kívül a gyermek vizsgálatát a szülő is kérheti a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál (XI. ker. Halmi út).
     Valamint hallásvizsgálatra, audiológiára kellene még elmenni, ennek eredményét bármely logopédián kérni fogják, és mindenképpen hasznos kizárni az esetleges bármilyen beszédhanghallást akadályozó tényezőt.
     Remélem tudtam segíteni, továbbiakban is szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

5. Kedves Zsófia!

   Fiatal felnőttként halk beszédemen szeretnék javítani, ami nekem, lámpalázas előadónak külön gondot jelent. A hétköznapi beszédhangomat is sokan nagyon halknak mondják, és rendszerint könnyen elfárad a torkom, ha sokáig beszélek.
   Egy retorikai villámkurzuson logopédiai szakember felkeresését javasolták.

   Szeretném megkérdezni, mit tanácsol:
   lehet-e még ezen változtatni felnőtt korban, hová fordulhatok,
   vajon fogadnak-e a budapesti logopédiai szakrendelőkben felnőtteket is,
   ill. vajon milyen legrövidebb idő alatt lehetne elérni észrevehető javulást?

   Válaszát előre is köszönöm,
   K.Zsófi

   • Kedves Zsófi!

     Változtatni szerencsére mindig lehet 🙂 Mint minden terápiás folyamat, ez is nehezen határozható meg időben. Sajnos látatlanban végképp nem tudok arról nyilatkozni, hogy mennyi idő alatt lenne látványos javulás a hangjában, beszédében. A hangterápiás illetve beszédtechnikai módszerek rengeteg gyakorlást igényelnek. Ha kellően elszánt, és azzal a tényezővel is számol, hogy hangunk, beszédünk személyiségünk része, tehát egy ilyen változtatás érint sok mélyebb réteget is, akkor nagyon szép eredményeket lehet elérni.
     Sajnos legjobb tudomásom szerint állami logopédiai rendelőben nem foglalkoznak felnőttekkel. Néhány kórházban (például a Szent János Kórházban) azonban a fül-orr-gégészeti, foniátriai szakrendelésen lehet jelentkezni, hiszen a fáradékony hang panasza mögött légzéstechnikai, hangképzési eltérések húzódnak meg, és ez okozhat organikus elváltozásokat is. Itt lehet foniáternél vagy kórházi logopédusnál tanulni hangképzést, ami államilag támogatott. Ezen kívül magán úton lehetséges még az önképzés. Amennyiben érdekli, személyesen, további információt tudok adni, keressen fel a fenti honlapon keresztül.

     Üdvözlettel és sok sikert kívánva!
     Zsófi

6. Kedves Zsófia!

   A kislányom 28 hónapos, 3. hete járunk bölcsödébe, leszokóban vagyunk a pelusról,de ezért székrekedése lett – 2-4 napig is képes visszatartani a székletét és csak pelusba hajlandó, -. Az utóbbi párnapban elzavar mindenkit mellőlem ha hazahozom a bölcsödéből még az apukáját is. A bölcsibe könnyen beszokott, se sírás, se semmi, DE TEGNAP ELKEZDETT DADOGNI, úgymond szó eleji ismételgetésbe kezdett. Látom, hogy hiába csak 1 napja kezdődött nagyon zavarja a dolog, inkább nem folytatja a mondanvalóját, sőt leverte magát az ágyra amiért nem sikerült kimondania a mondatot. Már kezdett mondatokban beszélni, de a mondat elején már elakad a szóismétlés miatt.
   Forduljak szakemberhez? Félek, mert nagyon sok tényező hat egyszerre rá, és tartok attól, hogy ez nem csupán az élettani dadogás. Bár próbálom elhesegetni a gondolatot, hogy nem így van.
   Köszönöm válaszát
   Krisztina

   • Kedves Krisztina!

     A leírtak alapján úgy gondolom, hogy ezzel a dologgal foglalkozni kellene, mert nagyon egyértelmű, hogy a bölcsődével összefügg. Bár gyermeke pont abban a korban van, mely a nem folyamatos beszéd jelenségének korszaka, ami egy természetes szakasz, azért mégis jó, ha látja egy szakember. Nagyon fontos az észrevétele, hogy sok tényező egyszerre hat rá. Az idegrendszert biztosan nagyon leterheli, hogy a szobatisztaság épp csak elindult, és közben adódott a bölcsődei újdonság is. A széklet visszatartás is jelzi, hogy valamiféle görcsös állapotot, szorongást okoz neki a bölcsőde, vagy a sok újdonság. Ennek egy másik megjelenése lehet a dadogás tünete is. Az, hogy a bölcsiben „tartja magát”, nem sír, még nem jelenti azt, hogy könnyedén veszi ezt az újdonságot. Az otthoni viselkedésével is jelzi, hogy a bölcsődei „egyedül hagyott állapotot” otthon ellensúlyozni kívánja anya kisajátításával. Érdemes lenne tehát felkeresni a kerületi nevelési tanácsadót, vagy logopédiai szakszolgálatot, és beszélni személyesen egy logopédussal. Emellett fontos lenne, hogy erről a bölcsődei gondozónőkkel is beszéljen, így ők is jobban oda tudnak figyelni a gyermekre, tudnak tanácsot adni, mivel lehetne még könnyebbé tenni a bölcsődei beszokást.

     További kérdéseire is szívesen válaszolok,
     üdvözlettel,
     Zsófi

7. Kedves Zsófia!
   Tanácsot szeretnék kérni, hogy hova és kihez forduljak?

   Most augusztusban lett 3 éves a kisfiam, 2011 februárjában vettük észre először hogy dadog. 2010 novemberében kis tesó született, gyerekorvos szerint ezzel függ össze a dolog és ki fogja nőni, csak hogy engem ez nem nyugtat most már meg, mivel azóta eltelt 7 hónap és mondhatni 3 hete rosszabb lett a beszéde, néha másodpercekig tart mire kimond valamit, olyan is előfordult már hogy nemtudta kimondani amit szeretne és inkább belekezdett másba. Vagy elkezdte mondani de nem ment, inkább belekezdett egy másik mondatba, az elmondta kisebb-nagyobb sikerrel és visszatért az előző mondandójához és volt hogy még akkor sem sikerült kimondania.
   Főleg szó elei ismétlésről van szó aaaaaaaanya, mimimimikor, őőőő….

   Volt időszak amikor javult, és szinte napokig fel sem tűnt a dadogás, de 3 hete visszaesett és nagyon dadog.

   Sajnos apuka epilepsziás, bár tünetmentes évek óta gyógyszeres kezeléssel.

   Mit tegyek, kell aggódnom hogy ez már így marad? Nagyon ijesztő a dolog amikor látom hogy nem sikerül kimondania és előfordult már hogy el is szégyellte magát emiatt.
   Mit tegyek hova forduljak, Debrecenben élünk tudna ajánlani szakembert aki segíthet?

   Válaszát előre is köszönöm!

   • Kedves Édesanya!

     Nem alaptalan az aggodalma. Az édesapa epilepsziája, és a tünetek újbóli felbukkanása elég ok arra, hogy mielőbb logopédushoz forduljanak. A kistestvér születése természetesen fokozhatja a tüneteket, de így látatlanban is javaslom, hogy keressenek fel egy szakembert. Egyáltalán nem kell attól aggódni, hogy mindez így marad. Ez egy állapot, amin sok esetben nagyon jó eredménnyel tudnak segíteni! Nehéz ilyen helyzetben látni a gyermeket, ugyanakkor nagyon fontos, hogy bízzanak abban, hogy könnyebb lehet neki, ha célzott segítséget kap. Fontos, hogy érezze a gyermek is, hogy nincs mindenki megrémülve körülötte, és nincs egyedül a problémájával. Sokat segít, ha a gyermek felé is ki merjük mondani, hogy észrevettük a nehézséget, amivel ő küzd, türelmesen kivárjuk, hogy mit akar mondani, és igazán nincs miért szégyenkezni. Nem jó, ha tabu témává válik ez a dolog, ha ez az, „amiről nem beszélünk”… Tehát a szakmai segítség mellett fontos, hogy a családban maximális elfogadást tapasztaljon a gyermek, és a lehetőségekhez mérten minél kevesebb riadalmat.
     Debrecenben nem ismerek sajnos senkit személyesen. Információim szerint a Nevelési Tanácsadóban, vagy a Pedagógiai Szakszolgálatban a logopédusok között van olyan, aki dadogással foglalkozik. Ezen kívül az alábbi linken találhatnak szakembereket országszerte, illetve itt kérhetnek további információt:
     http://demoszthenesz.hu/

     Remélem tudtam segíteni, minden jót, üdvözlettel
     Zsófi

8. Kedves Zsófia!

   Kisfiam 22 hónapos, de még nem beszél, csak halandzsázik, de azt rengeteget. Vannak megszokott kis „szófordulatai”, melyeket szívese ismételget, illetve azt is mondogatja, hogy „be”, amikor kerül valami a pelenkába. Pár hete már azt is kezdte mondogatni, hogy baba, mama, papa, de most már nem hajlandó. Most született kistestvére, akit kissé nehezen, dacosan fogadott, sokat mérgelődött, amikor nem tudtam azonnal vele foglalkozni a kicsi miatt. Amúgy sok dolgot megért, nagyon örül, ha megdicsérjük a teljesített feladatokért. Szívesen futkározik, mostanában mindenre felmászik (asztal, szék stb.), tehát a mozgásfejlődésével sincs probléma. A hallása is rendben van, de egy dologra túl hosszan nem tud koncentrálni. A védőnő szerint még nem vagyunk elkésve, de azért szeretnék érdeklődni, mit tehetnénk, hogy segítsük őt a beszédfejlődésben? Hallottam róla, hogy vannak ún. beszédindító foglalkozások. Ilyenre őt is lehetne hordani? Előre is köszönöm!

   • Kedves Cili!

     Lehet járni beszédindító foglalkozásra. Ez főként a hallási figyelmet, mozgás-beszéd összerendezését, általában a koncentrációt fejlesztheti. Az azonban, hogy most született testvére, bőven elegendő ahhoz, hogy kisebb megtorpanás legyen a beszédfejlődésben, ami elindult. A szobatisztaság is egy olyan idegrendszeri érési folyamat, ami mellett a többi terület fejlődése néha picit lassúbbá válik. Nála már elindult a szobatisztává válás, hiszen szól, ha valami került a pelenkába. Lehet, hogy most ez a terület fog fejlődni.
     A leírtak alapján, mely szerint semmilyen más területen nincs elmaradás, én is azt javaslom, hogy várjanak néhány hónapot, egy negyed évet. Ha van rá mód, érdemes csak heti 1-2 délelőttre családi napközibe, vagy bölcsibe mennie, mert a kortárs csoport is sokat szokott ezen változtatni. Ez mindenképpen szeptemberre esik, tehát a testvér születését, az új otthoni életet, ritmust lesz addig ideje egy picit megszokni ezekben a hetekben. Emellett, ha megoldható, akár csak napi 10 percre is, de legyen olyan idő, amikor anya csak az „övé”, amikor együtt beszélgetnek, mondókáznak, gyurmáznak, rajzolnak. Az anyanyelv fejlődésében is, mint mindenben, az érzelmi motiváció segíthet a legtöbbet. Ebben a korban rövid, egyszerű mondatokból álló meséket érdemes mesélni, vagy egyszerűen csak az aznapi eseményeket este újból felidézni. Nem tudom, mit jelent a „túl hosszan nem tud koncentrálni”, de 10-15 percnél tovább nem is kell ennyi idősen. Az jó, és fontos, ha egy gyermek hosszan el tud játszani egyedül, de az irányított figyelem ideje ilyenkor még nem túl hosszú.
     Véleményem szerint – ebben az esetben – ha 2 és fél éves korig nem lesz jelentős szókincs bővülés, amiket jól, rendszeresen használ, akkor mindenképpen foglalkozni kell ezzel a dologgal. Addig azonban nyugodtan várhatunk, de ha maradt még kérdés, kétség önben, szívesen válaszolok!
     Üdvözlettel,
     Zsófi

9. Kedves Zsófi!

   Gyerekem 5 és fél éves, és akármennyire is próbálom gyakorolni a szavakat, bizonyos hangok (pl r, cs, s) nem tiszták. Kérdésem az lenne, hogy itthon mit tudnék tenni, jó-e ha a fenti betűket tartalmazó szavakat „rágom” vele?

   Köszönöm,
   Rita

   • Kedves Rita!

     Ilyen esetben fontos lenne logopédushoz fordulni, mert puszta ismétléssel nem lehet tisztább hangzókat elérni. A szakember meg tudja állapítani azt is, hogy a torz ejtés mögött nem áll-e esetleg hallási, észlelési probléma, illetve a helyes hangképzés módját megfelelő módszerrel tudja átadni a gyermekek szintjén, játékosan.
     Amire biztosan szükség lesz, azok az ajak-nyelv gyakorlatok. Lehet játszani fejlesztő játékokat: uborékot fújni, gargalizálni, csettinteni, mint a lovak, felfújt arcot kipukkasztani, nyelvet nyújtogatni, ajakról mézet nyalogatni. Legfontosabb viszont, hogy ősztől, amikor gondolom az óvodai logopédiára is bekerül a gyermek, rendszeresen, tükör előtt gyakorolják az ott kapott feladatokat! Ezzel tud majd a legtöbbet segíteni gyermekének!

     Üdvözlettel,
     Zsófi

     • Nagyon szépen köszönöm a segítségét! 🙂 Rita

10. szia a kislányom 2 és féléves elégé dadog most egy pár napja az elöt fojékonyan beszélt osttanába ismétli minden szo elejét ! azt szeretném kérdezni hogy mi okozhasa nála ?

    • Kedves Tünde!

      Ez az időszak a nem folyamatos beszéd szakasza a nyelvfejlődésben. Korábbi válaszok, és cikkek is írnak erről a jelenségről. Nem kell megijedni, ha ez csak rövid ideig tart, és nem súlyosbodik, akkor minden valószínűség szerint el fog múlni magától. Azért van ez a jelenség, mert a passzív nyelvi területek előrébb járnak a fejlődésben, mint az aktív részek. A fejében tolongó gondolatok sokkal gyorsabbak, mint ahogyan ezt ki tudja mondani.
      Amennyiben néhány hónapon belül nem múlik ez, akkor érdemes felkeresni egy logopédust. Addig viszont nem kell erre felhívni a figyelmét, türelemmel várják ki amit mond, minél többet mondókázzanak, meséljenek együtt, ahol a felszabadult örömöt átélhetik közösen…

      Üdvözlettel,
      Zsófi

      • nagyon szépek köszönöm váaszát remélem nincs nagy gond !!!!!!!!!!!

    • Kedves Zsófia!

      Kisebbik lányom 7 éves múlt februárban. Tavaly észrevettük, hogy ugyan kiestek elől a tejfogai, de csak 2-2 maradó bújt ki a helyükre, egy ideig vártunk, azután fogorvoshoz fordultunk, idén tavasszal sajnos fény derült a problémára: összesen 8 maradó fogcsírája hiányzik, elől 2-2, így a fogai egyelőre hézagosan állnak, fogszabályzó szakorvos látta, felvette, de az első problémára keresünk most megoldást, ami nehezebb, mint gondoltam volna. Logopédust keresünk ugyanis, aki a nyelvlökéses nyelés terápiájával foglalkozik. Nem tudom ez Önnek szakterülete, foglalkozik-e ezzel, illetve tud-e segítséget nyújtani nelünk ez ügyben. Kislányom szerencsére tavasz közepén abbahagyta az ujjszopást (val.leg ez – ill. a nagy garat és torokmandula, amiket szintén eltávolítottak pár hónapja) – okozhatta ennek az állapotnak a fennmaradását), már nappal előtte sem szopta, de éjszaka be-be csúszott, mostanra 2-3 hónapja abszolúte leszokott róla. Így a garatlemez (ha jól írom) használata nem szükséges. Viszont az ő speciális helyzetére való tekintettel minél előbb el kellene sajátítania a helyes nyelést.

      Kérem segítségét ügyünkben!

      Tisztelettel:
      Szilágyi Szilvia

      • Kedves Szilvia!

        Igen, foglalkozom nyelvlökéses nyeléssel. A Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban (www.baranyfelho.hu) megtalálnak szeptembertől.
        Azt azonban el kell mondanom, hogy ezt a terápiát kicsit később szoktuk javasolni, mert ennyi idősen általában nem lehet igazán nagy hatékonysággal végezni, elég komoly tudatosságot, és nagyon rendszeres gyakorlást igényel, hogy végül automatikussá váljon a helyes nyelés. Most lesz első osztályos, vagy már másodikba megy? Valóban speciális helyzet a kislányáé, hiszen a fogsor még könnyebben rendezetlenné válik így, hogy kevesebb a maradandó fog, és a helytelen izomműködéssel folyamatosan erőhatás éri a fogakat hátulról. Szívesen elmondok mindent személyesen, és meglátjuk, hogy mit lehet tenni ennyi idős korban.

        Üdvözlettel,
        Zsófi

Comments are closed.