Kiss Gy. Zsófia logopédus

1. Kedves Zsófia!

   A kislányom 20 hónapos, és még nem beszél. Mindent megért amit mondunk neki, kéréseinket szívesen teljesíti is. Császármetszéssel jött a világra, komplikációmentesen. A mozgásfejlődése rendben zajlott,(kúszott is, mászott is). A hallásával nincs probléma, a halk zajokra is figyel. A képeskönyveket nagyon szereti nézegetni. pl: ha megkérdezem hol a labda, cipő, asztal …stb megmutatja. 6 hónapos korában volt egy nyelvfék műtéte,mivel a nyelve le volt tapadva. Akadályozhatja ez a beszédfejlődésben? Vigyem a logopédushoz? Mit tegyek? Válaszát köszönöm.

   • Kedves Édesanya!

     A nyelvfék műtét elvileg nem akadályozza a gyermeket abban, hogy beszélni kezdjen. Nagyon ritka az olyan eset, hogy a műtét nem sikeres, és idővel kiderül, hogy nem vágták fel eléggé a nyelvféket, meg kell ismételni…
     A leírtak alapján kislánya „bármelyik percben” elkezdhet beszélni. Teljesen beleférhet az ép beszédfejlődésbe az, ha egy gyermek 2 éves kor körül kezd el beszélni.
     Ugyanakkor érdemes felkeresni egy logopédust akár már most, megnyugtatásként, hogy ha bármi probléma van a háttérben, akkor mielőbb kapjanak segítséget. A szakember az artikulációs izmokat-, az utánzás képességét megnézi, és a beszédértés célzott vizsgálatával rájöhet, hogy van-e bármilyen fejlődési lemaradás a nyelvi rendszerben. Még lehet ezzel várni a jövő év elejéig, de ha januárig nincs változás, akkor javaslom, hogy keressenek fel egy logopédust. Ha szükséges, célzott mozgásos beszédindító foglalkozásra érdemes a vizsgálat után járni, ez játékos módon, nagyon hatékonyan szokta beindítani a beszédet.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

2. Nagy szükségem lenne egy logopédus segítségére. Tudom hogy ez a kérés nem ide tartozik, de nagy bajban vagyok. Egyetemista vagyok és most kell elkezdenem a szakdolgozatot. Nagy feladatra vállalkoztam mert azt szeretném kutatni mennyit változik egy kisgyerek beszéde a bölcsőde utolsó hónapjai és az óvoda első hónapjai között. Szükségem lenne egy-két tesztre amit 2-3 éves gyerekekkel lehet csinálni, ami kiszűri milyen hangokat ejtenek rosszul. Sajnos mástól nem tudok segítséget kérni mert ahol élek minden logopédus szabadságon van. Olyan teszt kellene amin szavak vannak és meg kell ismételniük utánam vagy ehhez hasonló.
   Kérem segítsen! ([email protected])
   Barbi.

   • Kedves Barbi!

     Válaszomat elküldöm a fent megadott címre.

3. Kedves Zsófia. A kisfiam nemrég múlt 2.5 éves és nem akar beszélni,de mindent megért amit mondunk neki.A bölcsiből elküldtek minket Nevelési Tanácsadóba,de nem tudják hogy miért nem beszél.Voltunk fül-orr-gégészeten is,ott sem találtak semmit nála.Szeretném megkérdezni hogy ez normális ha eddig nem beszél egy gyerek???Nagyon aggódunk érte.Válaszát előre is köszönöm.
   Üdv:Zsuzsa

   • Kedves Zsuzsa!

     Nem tudom, hogy milyen részletesen járták körül a Nevelési Tanácsadóban a problémát, a kisfia mozgásfejlődéséről kérdezték-e Önt, illetve volt-e mozgásvizsgálat. A beszéd és a mozgás az idegrendszerben szorosan összekapcsolódik egymással, ha kimaradtak nagymozgásos szakaszok (pl. mászás), akkor az befolyásolhatja a beszéd fejlődését, megindulásának idejét is.
     Ezen kívül remélhetőleg megkérdezték, hogy születésnél volt-e esetleg valami eltérő helyzet, koraszülöttség, elhúzódó szülés, császármetszés stb. Ezek a dolgok is okozhatnak minimális idegrendszeri éretlenséget, amiknek lehet következménye a később induló beszéd. Mindkét esetben mozgásos beszédindító terápiára van szükség.
     Fontos azonban látni, hogy milyen egy gyermek figyelme, milyen a játéktevékenysége stb, tehát a különböző területek nem elválaszthatóak egymástól.
     Abban a korban van a gyermeke, amikor el kell kezdeni a logopédiai terápiát, ha a beszéd késésén kívül bármilyen más eltérés (a fent említett területek közül) megfigyelhető. Ha viszont minden teljesen rendben zajlott a születés körül, a mozgásfejlődése, a figyelme, a játéka, az, hogy mennyire figyel mondókára, mesére stb. rendben van, akkor várhatóan néhány héten, hónapon belül elindul a beszéd is. (Jó volna azt is tudni, hogy mit jelent az pontosan, hogy ‘nem beszél’, tehát semmit, vagy szavak elejét mondja? stb.)
     Azt csak szakember tudja megállapítani, személyes vizsgálat alapján, hogy lehet-e még várni a terápiával, mert egyénileg ilyen alkat a gyermek, vagy terápiára van már most szükség.
     Amennyiben október-november környékéig nem indul el a beszéd, akkor javaslom, hogy keressenek fel egy logopédust. A Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban is szívesen segítünk, a fenti honlapon keresztül megtalálhat bennünket.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

4. Kedves Zsófia!

   Talán nem egészen ide illik a kérdés, de láttam, hogy felnőttekkel is foglalkozik. 28 éves páromnak gyerekkora óta volt beszédhibája, de tinédzser kora óta hadar és dadog oly módon, hogy sokszor szinte érthetetlen a beszéde. Édesapja is hasonlóképpen beszél, nem tudom mennyiben örökletes ez, és mennyiben „köszönhető” a szülői mintának. Párom elmondása alapján gyerekkorában elvitték több logopédushoz is, de nem tudtak segíteni neki. Ön szerint lehet megoldás még ebben a korban? Fontos lenne fejlődnie, munkája során sokat ad elő, és nagyon kellemetlenül érzi magát hibás beszéde miatt.

   Köszönettel:

   Janka

   • Kedves Janka!

     Öntől is elnézést kell kérnem a késői válaszért, sajnos technikai okok miatt nem tudtam az érkező kérdésről.
     Természetesen lehet segíteni felnőtt korban is a beszédproblémákon, beszédtechnikát, logopédiát kell tanulni ilyenkor. Nagyon nagy kitartást igényel a felnőtt kori beszédjavítás a páciens részéről, rendszeres otthoni gyakorlásra kell számítani. Általában hónapokban kell számolni az észrevehető fejlődést, hiszen nagyon erős berögződések ezek a hibák, gyermekkor óta. A beszéd kicsit a személyiség része is, nem könnyű változtatni a megszokott, magunk által belülről hallott beszéden, de cserébe szórakoztató, sokféle készséget fejlesztő, játékos gyakorlatokkal lehet mások számára is hallhatóan változtatni rajta. Amennyiben érdekli önöket a továbbiakban a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközponton keresztül érhetnek el engem, bővebb információt, azt, hogy mennyi időt kellene a fejlesztésre szánni, csak személyes felmérés után tudnék adni, hiszen hallani kell ehhez a beszédet.

     Üdvözlettel,
     Zsófi

5. Kedves Zsófi!

   Olvastam a témával kapcsolatos cikkeket, én mégis kérdeznék, mert nem nyugtatott meg amit olvastam. Kisfiam októberben lesz 3 éves és kb. fél éve „dadog”.A dadogás intenzitása állandóan hullámzik, volt olyan hét, hogy elmaradt, aztán újra előjött. Sajnos 2 hónapja nagyon erőteljesen fellángolt, ritkán előfordul, hogy egy szóban 2-szer is megakad. Az elején és a közepén is.Kisfiam nem a mondat eleji szavakat ismétli, hanem a szó elejét:A-A-A-A-ANYA, ka-ka-ka-kapok stb. Egyre hangosabban és egyre elvékonyódó hangon, egyre görcsösebben. Olyan esetet nem tudok, hogy megijedt volna valamitől, tehát traumás dadogásra nem gondolok.
   Anyukám elmondása alapján én is dadogtam, de magától fél év alatt rendeződőtt. Férjem édesapja is dadog picit, stressz állapotától függően. Ami még nagyon aggaszt, hogy 2 éves koráig rengeteget mondókáztunk és verseltünk, amit ma már nem kedvel, nem szereti ha verselünk és éneklünk ő maga sem mondogatja már a mondókákat. Heti két alkalommal jár bölcsibe, ott is észrevették, hogy „dadog”, bár az ottani mondókázás alkalmával egyáltalán nem jelentkezik ez. Vigyem-e logopédushoz, szükséges-e valamilyen terápia? Véleményem szerint nagyon érzékeny kisfiú, aki nem kedveli a változásokat, és kicsit szorong az új helyzetektől is. Jelenleg fókuszban a szobatisztaság áll, amit eléggé elutasít. Nem erőltetjük, de szeretnénk ha októberben ovodába járhatna, ezért mindennap beszélünk róla és próbálkozunk. Félek, hoyg az új helyzet(óvoda) súlyosbíthatja a dadogást. Forduljunk-e szakemberhez vagy várjunk? Milyen terápiát javasolna? Köszönettel:

   Éva

   • Kedves Éva!

     Először is elnézést kérek, hogy ilyen sokára tudok válaszolni, a rendszer valamiért nem küldött nekem értesítést, hogy kérdésem érkezett…
     Talán azóta már egészen más a helyzet, a nyár, az eltelt idő, a szobatisztaság remélhetőleg rendezte a beszédtünetet. Ha nem, akkor ősszel mindenképp forduljanak szakemberhez, keressék fel az óvodában a logopédust, akkor is, ha ősztől még nem lesz ovis. A családban előforduló dadogástünet miatt lenne fontos, hogy utánajárjanak ennek a problémának. A kerületi logopédiai ellátásról biztosan tud információt adni az ovi. Csoportos dadogásterápiát javasolnék, ha még mindig megvan ez a beszédprobléma a kisfiánál. Amennyiben úgy érzi, hogy nagyon érzékeny, szorongó alkat a kisfia, akkor érdemes az óvodai beszoktatásról beszélni az óvodai pszichológussal, hogy mivel tudják őt legjobban segíteni abban, hogy az új helyzet ne okozzon túl nagy nehézséget számára.
     Amennyiben további kérdése van szívesen válaszolok, immár sokkal gyorsabban!
     Üdvözlettel,
     Zsófi

     • Kedves Zsófi!

       Köszönöm válaszát! A beszédprobléma még mindig fennáll, bár érdekes módon kb. 1 hete jelent meg újra, az előtte lévő hetekben szinte teljesen elmúlt. Nagyon hullámzó, egyik nap alig dadog, a következő napon pedig nagyon.Emellett azonban nagyon szépen fejlődik a beszédkészsége, a szókincse is napról napra bővül. Sokat énekelget, ilyenkor semmi jele a dadogásnak. Természetesen megfogadom a javaslatát és októbertől felkeresem az óvodai logopédust.

       Köszönettel:

       Éva

6. Kedves Zsofia,

   Kislanyom eppen ma egy eves. Ausztraliaban elunk, 6 honapos kora ota teljes munkaidoben bolcsiben van. Ket honapja kezdett „beszelni” (baba, apa, rak stb) Egy hete azonban nem hajlando kommunikalni velunk, csak „kiabal”: eeeeeee eeeeeeeeee es nem nagyon reagal semmire, ha kerdezunk tole. Olyan, mintha hirtelen visszafejlodott volna. (Nem tudom, hogy jelent-e valamit, de kb egy hete nathas. Az orrat porszivozzuk) Nem tudjuk mire velni a dolgot. Otthon termeszetesen csak magyarul beszelunk hozza. A dadusok egyaltalan nem panaszkodnak ra, mindig nagyon mosolygos mikor megyunk erte. Kerem segitsen! Vajon mit csinalhatunk rosszul?

   Koszonettel,
   Agi

   • Kedves Ági!

     Javaslom, hogy keressenek fel egy fül-orr-gégészt, aki a gyermek hallását is meg tudja vizsgálni. Nem tudom, hogy Ausztráliában pontosan hogyan vannak felosztva a szakorvosi területek, de hallásvizsgálat-és gyermekneurológiai vizsgálat mindenképp jó lenne, ha ez az állapot néhány héten belül nem javul. Amennyiben a bölcsiben változatlan a viselkedése, tehát ott mindent ugyanúgy csinál, mint eddig (nem tudom, hogy ezt jól értettem-e leveléből), akkor pszichológustól, vagy családterapeutától kérnék tanácsot az önök helyében. Nem közvetlenül logopédiai problémának tűnik ez a tünet, és sajnos látatlanban csak azt tudom tanácsolni, hogy kérjenek ott személyesen segítséget. A bölcsődei gondozónők, vagy a gyermekorvos is lehet, hogy tud ajánlani szakembereket.

     Üdvözlettel,
     Zsófi

7. Kedves Zsófia!

   A kisfiam 5 éves korában kezdett el dadogni, bár nem rendszeresen. Időnként előjött, aztán hetekig semmi. Az óvodai logopédus tanácsára elvittük dadogó terápiára, kb. 4 hónap múlva azt mondta a terapeuta, hogy úgy látja ez nem „igazi dadogás”, úgyhogy akkor menjünk vissza, ha megint tapasztaljuk a beszédhibát. Ekkor kezdődött el az óvodai logopédiai foglalkozás is és a kettőre együtt nem járhat egy gyerek (az önkormányzat szerint, erről ennyit) Mi is úgy tapasztaltuk ezután hogy rendbejött a beszéde, de egy ideje már megint észrevehető a beszédén. Nem is ismételgeti a szavakat, hanem inkább elhúzza az a mondat első szavának betűjét. Egyébként a fiam már másfél éves korában beszélt, 3 évesen amikor óvodába került gyönyörű tisztán beszélt, még az óvónők és oda voltak, milyen szépen és választékosan beszél. Rá egy évre az r betűt, most majdnem 6 éves korára pedig már egy csomó hangot nem tud tisztán kiejteni. Egyébként nagyon is beszédes, kissé túlmozgásos gyermek. Lehet, hogy az is baj, hogy gyorsabban akarja kimondani ami akar… Emellett pedig nagyon érzékeny, és vágyik a figyelemre (amit szerintem az óvodában nem kap meg, mert sokszor büntiben van, mivel nem az a „minta” gyerek, ott pedig ezt nem szeretik. Nagyon keveset mennek ki az udvarra, neki pedig hiányzik a mozgás így nem tudja a felesleges energiáit levezetni)Mindig is sokat foglalkoztunk vele, a mai napig sok odafigyelést igényel. A túlmozgásossága miatt nem is megy csak 7 éve kora után iskolába, bár már magától tanulja a betűket, van hogy össze is olvassa őket… Szóval most már nem tudom mi tévő legyek. Eddig elfogadtam a terapeuta „diagnózisát”, de amióta visszatért a dadogás kételkedem. Elég sok szakirodalmat olvastam a dadogásról, és nem akarom az óvodát hibáztatni, de szerintem elsősorban ők támasztanak elé túlzott elvárásokat, és az állandó túlfegyelmezés sem tesz jót. Ezt a túlfegyelmezést több szülő is észrevette a saját gyermekén, nem én találtam ki. Kérem, hogy adjon tanácsot, hogy mit tehetnék azért, hogy elmúljanak ezek az időnként fellépő dadogások.

   köszönettel: Dia

   • Kedves Dia!

     Összetett problémának tűnik ez a helyzet. Több tényező is lehet a beszédben megjelenő dadogás-szerű tünet hátterében. Legoptimálisabb lenne erről személyes találkozás alapján beszélgetni, együtt kitalálni azt, hogy miben, hogyan tudnánk segíteni a gyermekének. Szívesen látjuk egy első ingyenes beszélgetésre a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban!
     Több irányba is el kellene indulni. Egyrészt felmerül bennem az óvodaváltás lehetősége. Ehhez is több információra lenne szükség, félve írok ilyet, de az bizonyos, hogy ha egy szülő tartósan úgy érzi, hogy nem nyugodt amikor gyermeke óvodában van, nem bízik meg igazán az óvónők helyes döntéseiben, abban, hogy jól, vagy optimálisan fogják kezelni a nehezebb szituációkat, akkor el kell gondolkozni azon, hogy máshol töltse a gyermek a hétköznapok nagy részét.
     Másrészt orvosi vizsgálatok közül fül-orr-gégészeti, audiológiai vizsgálat minden esetben javasolt, ha a gyermek beszéde tiszta, jól érthető volt,és idővel több hangra kiterjedően is romlott az artikulációja. Másik terület a neurológia, ami segíthet kizárni, hogy van-e idegrendszeri fejlődési eltérése, esetleg fennmaradt korábbi reflexek vannak, amiknek le kellett volna épülniük és akadályozzák a beszéd, a figyelem nyugodt fejlődését. Nem kell megijedni. Ezt azért írom, mert sok szülő azt hiszi(hiszen honnan is tudnák), hogy az értelmi képességeket vizsgálja a neurológia. Teljesen ép intellektus mellett is lehetnek olyan eltérések, amik a viselkedést, figyelmet, beszédet befolyásolják.
     Harmadik, kézen fekvő terület a pszichológia. A dadogásos tünetek egy részét nem a logopédia, hanem a pszichológia tudja megsegíteni. Legoptimálisabb a pszichológus-logopédus együttműködése a dadogás esetében.
     Fontos lenne tudni a gyermek otthoni ritmusát, napirendjét, szokásait is (alvási, étkezési ritmus, mennyit Tv-zik, számítógépezik, mennyire figyel mesére, versekre, meg tudja-e tanulni azokat, mennyi ideig játszik el egyedül stb.)azt, hogy viselkedése, ‘túlmozgásossága’ mivel köthető le. Ehhez is elengedhetetlen egy személyes találkozó. A gyermekek tünetekkel, apró vagy nagyobb jelzésekkel hozzák tudtunkra, ha nem érzik harmonikusan magukat a világban, nem egyszerű ezt feltárni, sok dolgot kell egyszerre figyelembe venni ilyenkor.
     Amennyibe úgy gondolja, szívesen segítek a továbbiakban is.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

8. Tisztelt hozzáértő

   Kisfiam április végén tölti be a harmadik életévét.
   Sok mindent mond már,kapcsol össze 2-3 szavakat,de sok betűt nem megfelelően ejt,vagy nem jól.
   Pl szépen kimondja a kuka,kuki szót,de a ki az pl ti.
   Fel az jej,és a „v” „s” betűkkel is vannak gondok.
   Hogy segíthetném itthon?
   Sokszor olyan, mintha félne beszélni.
   Mit tanácsol?Nálunk a doki eddig azt mondta várjuk meg,míg betölti a 3-at.

   Köszönettel

   Gabriella

   • Kedves Gabriella!

     A gyermekek nem betűket, hangokat tanulnak, hanem hangsorokat, és ahhoz tartozó fogalmakat. A hangsorokban ugyanazok a hangok más-más helyen szerepelnek. Attól függően, hogy milyen más hangok veszik körül, a szóban hol állnak, nehezebb, vagy könnyebb kiejteni őket. A motoros terület ügyesedése nagyon hosszú folyamat, kell hozzá, hogy folyamatosan jól észlelje a gyermek azt, amit a körülötte levők mondanak, illetve azt, amit ő maga kimond. Azt is meg kell tanulni hallani, hogy amit én mondok, az nem biztos, hogy az, amit a többiek mondanak. Sokáig a gyermek az általa használt szavakat, amikben vannak hanghibák, egyformának hallja azzal, amit a felnőttek mondanak (pl: fel-jej). Az egy érési folyamat része, hogy meg tudja különböztetni, hogy a „jej”, az nem ugyanaz, mint a „fel”. Ekkor még nem tudja kimondani, hogy „fel”, de már hallja a különbséget. A tiszta ejtés ez után kezdődik csak el.
     Ebben a korban ez a néhány hanghiba teljesen természetes. Ha amúgy nem lenne megfelelő a szókincse, nem kapcsolna össze rövid mondatokká szavakat, akkor már 3 éves kor előtt foglalkozni kellene a beszédével, de ebben az esetben a nyelvi rendszer természetes fejlődéséről van szó, amiben az összes hang sokaknál csak 5-6 éves korra kerül teljesen a helyére.
     A beszédfélelem miben nyilvánul meg? Fontos, hogy mindig igyekezzünk megérteni őt, segítsünk kitalálni, hogy mit akar mondani, és még véletlenül se éreztessük azt vele, hogy hiba, ha nem tud valamit kimondani. Az artikulációs rendszere, az izomzata még nem áll készen arra, hogy megformázzon bizonyos hangokat, vagy bizonyos hangokat bizonyos más hangok előtt, mögött stb. Ezt nem lehet, és nem is érdemes siettetni.
     Ha szopott, nem volt problémája a darabos ételek rágásával, nincsenek mandula, vagy felső légúti problémái, akkor ez az izomrendszer, és a vezérlése minden bizonnyal rendben fejlődik, még időre van szüksége.
     Amennyiben az első óvodai évben még fennáll olyan sok hanghiba, ami miatt a gyermek nehezen érteti meg magát a környezetével, idegenekkel, akkor érdemes felkeresni egy logopédust.

     Üdvözlettel,
     Zsófi

     • Köszönöm válaszát!!
       A félelem meg nyilvánulás abban mutatkozik,hogy néha suttogva próbálja mondani az adott szót.
       Mindig meg van dicsérve,ha nem sikerül kimondani elmondom neki még egyszer hogy hogy a helyes,de azért kap dicséretet is,mert próbálja mondani.
       Van egy 2 éves kicsi lányom is,de őnála nincsenek ilyen gondok,nagyon sok mindent mond utánunk,sokszor a szavak elejét.
       De akkor a fiam is rendben van,ennek örülök.
       Köszönöm még egyszer a válaszát.

       Tisztelettel

       Gabriella

9. Kedves Zsofia,

   Fiam Adam 4 es fel eves. Mar tobb mint egy eve jar (holland)logopedushoz. Adam mikor 3,5 eves volt magyarul es hollandul egyforman nagyon le volt maradva. Ezt az ovoda amit nevezzunk inkabb megorzonek tetezte. Amit sajnos nem tudtam Adam apukaja miatt megvaltoztatni. Az ovonok 75%-a hollandul akcentussal beszelt, illetve a gyerekek tobb nyelven beszeltek, spanyolul, franciaul, nemetul, angolul portugalul (hollandul nem) esatobbi. Apukajaval mar nem elunk egyutt. Adam Hollandiaban szuletett es azota is itt elunk. Az ovoda 4 eves korig tartott. Adam most egyre szebben beszel magyarul, de a holland meg sajnos nem elegendo. A volt parom szerzett egy Hollandiaban elo logopedust, aki olyan velemennyel van, mint a volt parom, ami nem veletlen, mert penzugyileg tamogatja. A logopedus es parom velemenye, hogy Adam jarhat a British iskolaba angol logopedus segitsegevel (megjegyzem Ádam egy szot nem beszel angolul), illetve Holland logopedushoz es magyar logopedushoz. Az ex parom Adamot az angol iskolaba akarja beiratni (mert a cege ahol dolgozik fizetne azt az evi 35000 eurot, amennyibe az kerulne). Adam most holland iskolaba jar. A felmeroje azonban nem sikerult ami a holland nyelv megertesevel van osszefuggesben. pl. be kell karikazni azt a kepet, ahol a no teszi a vazaba a viragot, s o ehelyett mast karikaz be, ahol a kislany a reten ul. Adam most kicsit tobb mint fel eve jar holland gyerekek koze iskolaba. Adam apukaja szerint Adamnak a magyar logopedus ollyannyira fontos neki mint egy falat kenyer. )ezt sajnos a birosagi papirjaimon olvastam. Szerintem meg kene hallgatnia valakinek Adamot, aki megallapitana, hivatalos uton, hogy kell-e meg logopedus vagy sem. Hivatalos uton. Tovabba megjegyzem, Hollandiaban senki nem keri szamon a magyar nyelvtudast, csak a hollandot. On szerint szakvelemeny-e az, hogy egy gyermek, aki nagyon nehezen tanul rogton harom nyelven es mindegyiket logopedia kisereteben tanuljon? Illetve ha hazalatogatunk, lehetne egy nyelvi szintfelmerot tartani Adamnak? Javasolja-e on, hogy Adam angol iskolaba menjen? Sajnos a birosagi targyalas ezzel kapcsolatban marcius 20-an lesz. (Eddig ugy dontottek, hogy Adam Holland iskolaba jarjon es magyar logopedushoz) Elore is koszonom a valaszat,
   maradok tisztelettel,
   Pasztor Edit

   • Kedves Edit!

     Elég szövevényes, és bonyolult Ádám helyzete, és rögtön a válaszom elején leszögezném, hogy ilyen bonyolult esetben nehéz bármit is mondani látatlanban. Nehezíti a válaszadást, hogy nem ismerem a hollandiai oktatási-és logopédiai rendszert, nem tudom, hogy milyen tempóban és milyen módszerekkel tanulnak a gyerekek írni/olvasni, és ez ugyanígy igaz a brit oktatásra is, arról sem tudok semmit. Magyarországi hivatalos véleményt magyarországi bejelentett lakcím alapján, a lakóhely szerinti tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságnál, vagy a Beszédvizsgáló Országos Szakértői-és Rehabilitációs Bizottságnál lehet kérni, hosszú hónapokra előre bejelentkezve.
     Mivel nem tudom, hogy Ádám nyelvi rendszere az őt körülvevő többnyelvi környezet mellett egyébként ép képet mutat-e, így arról sem tudok nyilatkozni, hogy három nyelv soknak számít-e az ő esetében. A nyelvi rendszer párhuzamosan képes fejlődni többnyelvű gyerekeknél, és nagyon gyakori, hogy az egyik nyelv csak sokkal később mutatkozik meg, mint a másik, vagyis látszólag olyan, mintha az egyik nyelvet nem tudná, miközben az is fejlődik. Nagyon nagy egyéni eltérések vannak a gyerekek között, valaki bírja a többnyelvűséget, és az iskolai feladatokban jól teljesít, valaki nem. Ez azon is múlik, hogy milyen a nyelvi rendszere, ami részben adottság (mint pl. az, hogy valaki mennyire rajzol ügyesen), részben a fejlődés során alakul. A fejlődést meghatározzák a körülményeink, és az érzelmi viszonyulásaink, kötődéseink is. A tanulási képességek nagy részét a biztos érzelmi háttér, a kiegyensúlyozott környezet adja, így a nyelvtanulásét, nyelv-elsajátításét is.
     Legfontosabb lenne szem előtt tartani Ádám valódi érdekét: milyen az az iskolai rendszer, ahol az őt érő élmények, körülmények, hatások pozitívak számára. Ahol sikerélményei lehetnek, ahol élvezni tudja azokat az órákat, amiket bent tölt. Az iskola egy életre meghatározza az embert, az ott kapott hatások nagyon erősen befolyásolják a személyiségünket, az önbizalmunkat, és ezen keresztül a lehetőségeinket. Talán az angol nyelvű oktatás nagyobb lehetőséget nyit a későbbi boldogulás terén, de ha Ádám nem érzi kompetensnek magát abban a helyzetben, amiben naponta több órát tölt, ha folyton kompenzálnia kell az értési nehézségeit, akkor ennek egyrészt fáradtság, kimerültség lehet az eredménye, nem szívesen megy majd iskolába, másrészt rosszabb esetben viselkedési problémákhoz szokott vezetni, ha egy gyermek nem érti a körülötte zajló világot, és mindig a többieket kell figyelnie, hogy mit is kellene csinálni. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy ha a hollandot sem érti most igazán jól, és emellett jó a nyelvi rendszere, akkor lehet, hogy megsegítés mellett az angol iskolában is elboldogulna, hiszen az agy ebben a korban még nagyon rugalmas.
     Mindenképpen segíteni kell Ádámot, hogy bárhová is jár, ne maradjon magára az értési nehézségeivel, mert ennek nagyon szerteágazó következményei lehetnek.
     Üdvözlettel, Zsófi

   • Kedves Edit,

     Ha még emlékszel rám, én Balogh Jutka vagyok, és neked köszönhettem, hogy Hollandiában dolgozhattam Den Haagban.

     Kérem a Zsófiát, ha te nemolvasod ezt a levelet, juttassa el hozzád.

     Én nem vagyok logopédus, az eredeti szakmám csecsemő és gyermekápolónő, és magánúton tanultam a logopédiáról, mert az én kislányom egyetlen foghangot sem tudott kimondani amikor 4 éves volt.
     Én tanitottam meg helyesen beszélni, mert nem tudtam vinni logopédushoz állandóan, a munkám, elfoglaltságommiatt.
     De a logopédus nagyon sokat segitett, hogy mit kel tennem.

     Edit, kérlek, ha el jut hozzád a levelem, irjál nekem.

     Én még amikor eljöttem Den Haagból, két évig Hollandiában dolgoztam, és tudom miről beszélsz, mert az ottani magyar barátaimközött egy fiatal magyar házaspárnak van egy 6 éves kislánya, Rotterdamban élnek.

     Editkém, nagyon szivesen segitek bármiben, kérlek vedd igénybe a tapasztalatomat.
     November 23-án megyek Hollandiába (gyakran járok oda, jelenleg itthon dolgozom) kérlek irj, és találkozzunk.
     Szivesen találkozom veled, nagyon sok kellemes emlékem maradt veled kapcsolatban, sokat köszönhetek neked.

     [email protected] az email cimem.

     Kedves Zsófia, köszönöm a közreműködést, ha megteheti, kérem
     segitsen ennek a találkozónak a létrejöttében.

     üdv.

     Balogh Jutka

10. Kedves Zsofia!
    A 3 es fel eves kisfiam most kezdett el dadogashoz hasonlito tuneteket produkalni. Siet a beszeddel es ha valami ujat nagyon el akar meselni sokszor megismeteli a szavak elejet,az elso szotagot,meg akkor is elofordul mostanaban ha a testveret szolitja Cso-cso-cso-cso-csongi igy kezdi. Szeretnem megkerdezni hogy van – e on szerint ok aggodalomra vagy varjak meg hatha megszunik kb egy honapja lepett ez fel idaig nem tapasztaltam. Koszonom Andrea

    • Kedves Andrea!

      Mindenképpen érdemes várni, mert gyakori tünet ez a beszédfejlődés bizonyos szakaszában. Ilyenkor a passzív tudás, és a nyelvi rendszer nagyot fejlődik, de a kivitelezés, a motoros terület még nem áll ezzel szinkronban. Jellemző, hogy az újdonságok, az izgatott állapotok, amikor valamit nagyon szeretne elmesélni, fokozzák ezt a tünetet, de bármilyen helyzetben megfigyelhető. Fontos, hogy ismételgeti, és nem beleragad a szavak elejébe („Cscscs-csongi”), és az is fontos, hogy emiatt nem érez beszédfélelmet, illetve, nem éli ezt meg kudarcként. Ha megjegyzi a gyermek, hogy pl. „nem tudom kimondan”, vagy ehhez hasonló mondatot mond, akkor sem kell persze azonnal logopédushoz, pszichológushoz rohanni. De ez egy fontos jel, amire érdemes figyelni, hogy nem érzi-e magát tartósan rosszul emiatt a gyermek. Amennyiben nyár folyamán sem múlik el ez a tünet, akkor ősszel már mindenképpen keressenek fel egy logopédust. Ha időközben jelentősen romlik, és a fent említett módon „beleragad” a szavakba, esetleg az arcizmokon is megjelennek kisebb görcsök, torzulások, akkor természetesen korábban is érdemes szakemberhez fordulni.
      Addig is sok-sok türelemmel, elfogadással érdemes kezelni ezt a dolgot, és fontos, hogy ne tegyünk úgy, mintha nem lenne. Nem érdemes ezt úgy kezelni, mint „valami, amiről nem beszélünk”. Ha szóba kerül, erősítsük meg a gyermeket, hogy megvárjuk, amíg kimondja a szót, segítünk kitalálni, hogy mit akar mondani stb., biztosítsuk őt arról, hogy majd sikerül kimondania a szót, vegyen egy nagy levegőt, próbálja meg még egyszer. Ha azonban egyáltalán nem reflektál a gyermek erre a tünetre, akkor nem kell megerősítenünk, elengedhetjük a fülünk mellett. Természetesen fontos, hogy senki, a gyermek környezetében ne mondjon olyat neki, hogy „ne dadogj, beszélj rendesen, stb.”
      Amennyiben további kérdései vannak, szívesen válaszolok.
      Minden jót, üdvözlettel,
      Zsófi

Comments are closed.