Sok múlhat azon, hogy sikerül-e eloszlatni a koraszülöttekkel kapcsolatos tévhiteket. Az újszülöttek születési súlya, izomtömege ugyanis nincs hatással a védőoltások hatékonyságára, és ők is képesek a megfelelő immunreakciók kiváltására.[1]
A probléma globális, a WHO szerint tízből legalább 1 baba koraszülött[2]. Hazánkban is népbetegségről van szó: a koraszülöttek aránya 9% körül van. A szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, így többek között a gennyes agyhártyagyulladás és a rotavírus ellen, mint a többi csecsemő.[3]
A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára különösen fontosak lehetnek. Tévhit, hogy az oltással megbetegítik a gyermekeket; a mai vakcinákban „kórokozó fehérje darabkák” vannak, így alakulhat ki az immunválasz egy esetleges „igazi” támadással szembe. Nagyon kevés olyan krónikus betegség van, melyek esetében ellenjavalt a védőoltás.[4]
Szemléletváltás a koraszülött csecsemőkkel kapcsolatban
„Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 4,1 ezrelék volt – foglalta össze dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa.
A csecsemőhalandóság csökkenése többek közt köszönhető:
- a kockázatos várandósságok kiemelt gondozásának
- a non-invazív beavatkozásoknak (a gépi lélegeztetés új módszereinek gyakoribbá válása, a kevesebb vérvétel…)
- a jobb műszereknek (Perinatalis Intenzív Centrum-PIC)
- a családközpontú szemléletnek (ma már a koraszülöttekhez is beengedik a családot és ettől az újszülöttek bizonyíthatóan jobban fejlődnek)
- a táplálásukban nagyobb szerepet kapott anyatejnek (ami önmagában is protektív hatású, az anyai bőrflórával való kontaktus pedig szintén előnyösebb a babának az immunrendszer erősödése szempontjából)
- a prevenciós gondolkodásmódnak (védőoltások)
A koraszülöttek speciális gondozást igényelnek, hiszen a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk nagyobb, alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke [5]. Számtalan tévhit övezi azonban ezt a kérdést is.
Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a koraszülöttek ne lennének képesek megfelelő immunválasz kialakítására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szoptatás, az anyatej szerepét: az anyatej az első védőoltás. Az anyatejjel többek között immunglobulinok jutnak a baba szervezetébe, melynek segítségével sikerrel veheti fel a harcot különféle fertőzésekkel szemben.”
Az anyatej egyes későbbi betegségek kialakulásának csökkentésében is szerepet játszik, mint például az inzulinfüggő cukorbetegség; az anyatejes táplálás esetén ritkábban alakulnak ki allergiás betegségek és a szoptatott csecsemők szellemi fejlődése is jobb, mint a tápszerrel tápláltaké.[6]
A koraszülöttek hosszú kórházi tartózkodása alatt is halványul a védekezési képesség, gyengül az anyai védettség.
„A koraszülöttosztályon a legártalmatlanabb kórokozó is vérszomjas ragadozóvá válhat, mert itt minden gyerek immunkompromitált – tette hozzá dr. Kocsis István. A tudományos kutatások nem támasztják alá, hogy a születési súly befolyásolná egy vakcina hatékonyságát, miként az is közkeletű tévhit, hogy a koraszülött immunrendszere nem alakít ki elégséges immunválaszt az oltásra.”
Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) ajánlásában ezért határozottan amellett száll síkra, hogy minden orvosi értelemben stabil állapotú koraszülött kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, mint a többi csecsemő, tekintet nélkül születési súlyára. Habár ezek az ajánlások már hosszú ideje érvényben vannak, több kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy a koraszülöttek késve, vagy egyes javallott oltásokat egyáltalán nem kapnak meg. Számos vizsgálat igazolta, hogy többek között a hepatitis B, a polióvírus, a torokgyík, a szamárköhögés és más fertőzések ellen a koraszülötteket éppúgy védi a vakcina, mint a többi csecsemőt.[7]
„Ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása a szülők és az orvosok körében is létfontosságú – erősítette meg dr. Póta György. A koraszülött az oltást túléli ugyanis, de a fertőző betegséget, mint például a gennyes agyhártyagyulladást, nem biztos. Rotavírus-fertőzés esetén a koraszülöttek mellett az időre, de kis súllyal született babák és a normál súllyal született, de nehezebben gyarapodó csecsemők is veszélyeztetettek. Az ő esetükben mindenképpen javasolt az oltás, hiszen a kiszáradás még komolyabb rizikófaktor és egy hányással, hasmenéssel járó rotafertőzés ezeket a babákat jobban megviselheti.”
Az Országos Epidemiológiai Központ Védőoltási Módszertani Levele szerint a koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok és a műtétek fokoznak. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus-fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, a kronológiai életkorban (testsúlytól függetlenül) ajánlott elkezdeni.[8]
A koraszülöttek száma világszerte nő
Ennek számtalan oka van, a hajlamosító tényezők között kiemelt szerepe van a dohányzásnak, az alkohol- és kábítószerfogyasztásnak, a rossz életkörülményeknek, mélyszegénységnek, a rossz fogazatnak. Paradox módon az orvostudomány fejlődése teszi lehetővé azt is, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállaljanak gyereket – hazánkban ma már több nő szül 40 év felett, mint 20 alatt. Ez az újszülöttnél nem csupán az egyes genetikai rendellenességek, de az idő előtti megszületés esélyét is növeli. Hasonló kockázati tényezőt jelent a mesterséges megtermékenyítés, az ikerterhesség, továbbá, hogy ma már olyan nők is vállalhatnak gyereket, akik korábban, például valamilyen krónikus betegség miatt ezt nem tehették meg.
Az 5 év alatti gyermekek körében világszerte a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak: mintegy 1 millió baba halt meg ilyen okok miatt 2015-ben. Az életben maradt koraszülöttek közül is sokan valamilyen fogyatékossággal kénytelenek együtt élni, gyakoriak körükben a tanulási nehézségek, látás- és hallásproblémák. Az Egészségügyi Világszervezet által vizsgált 184 országban a koraszülöttek aránya 5-18% között váltakozik.
A nehezen megmentett életeket pedig védőoltásokkal tudjuk megóvni számos, olykor súlyos következményekkel járó fertőzéstől.
[1] Jagmohan S. Batra et al.: Evaluation of Vaccine Coverage for Low Birth Weight Infants During the First Year of Life in a Large Managed Care Population. In: Pediatrics 2009;123;951. DOI: 10.1542/peds.2008-0231
[2] WHO Fact Sheet on Preterm Birth, Reviewed November 2016 http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs363/en/
[3] OEK 23. évfolyam, 1. különszám, 2016.02.15. OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról
[4] Jagmohan S. Batra et al.: Evaluation of Vaccine Coverage for Low Birth Weight Infants During the First Year of Life in a Large Managed Care Population. In: Pediatrics 2009;123;951. DOI: 10.1542/peds.2008-0231
[5] Piedimonte G et al. CCJM 2015 Nov;82 Suppl 1(11):S13-S18
[6] dr. Arató András, dr. Várkonyi Ágnes: Az egészséges csecsemő táplálása In: Gyermekgyógyászati útmutató 2004. dec., p5
[7] Jagmohan S. Batra et al.: Evaluation of Vaccine Coverage for Low Birth Weight Infants During the First Year of Life in a Large Managed Care Population. In: Pediatrics 2009;123;951. DOI: 10.1542/peds.2008-0231
[8] OEK 23. évfolyam, 1. különszám, 2016.02.15. OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról
fotó: pixabay.com
Erről a témáról az Újszülött rovatban olvashatsz többet!
